A trópusi forróság és a légkondicionáló berendezések egyre kiterjedtebb használata miatt Szerbiában megdőlt az áramfogyasztás nyári rekordja: július első felében húsz százalékkal több elektromos energia fogyott, mint az elmúlt év azonos időszakában. A Szerbiai Villanygazdaság illetékesei szerint a vállalat ennek ellenére szavatolni tudja a megszokott, stabil áramellátást.
Horvátországban péntek délután regisztrálták az elektromos energiarendszer minden idők legnagyobb terhelését, Magyarországon még nem dőlt meg az országos áramfogyasztási rekord, ugyanis ott a nyári szabadságok miatt kisebb az áramfogyasztás, másrészt több nagyfogyasztó is ilyenkorra időzíti a karbantartási munkálatokat.
Világszinten viszont az idén az eddigi legkorábbi dátumra, augusztus 2-ára esett a túlfogyasztás világnapja, vagyis az emberiség alig több mint hét hónap alatt elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Tavaly ez a nap augusztus 8-án jött el, 1997-ben szeptember végére esett, 1970-ben pedig egészen december 23-áig sikerült kihúzni. A Global Footprint Network friss adatai azt mutatják, hogy az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartása, valamint ilyen mértékű népesség- és fogyasztásnövekedés mellett annyi erőforrásra lenne szükségünk egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani.
De nekünk egyelőre csak ez az egy bolygó áll a rendelkezésünkre. Egyéni, nemzeti és globális szinten is küzdeni kell az éghajlatváltozás ellen és csökkenteni kell a fogyasztásunkat. A szerbiai áramszolgáltató illetékeseinek kalkulációja szerint egyfokos hőmérséklet-emelkedés esetén országos szinten 820 ezer kilowattórával növekszik az áramfogyasztás. Átlagos használat esetén egy egykilowattos klímaberendezés napi ötórás működéssel havonta 150 kilowattórányi áramot fogyaszt el, ami a kék zónába tartozó számlázás alapján 1600 dináros többletköltséget jelent. A hűtőberendezés falán felgyülemlett egy centiméternyi jég tíz százalékkal növeli a fogyasztást, de a hagyományos izzókat is érdemes a hatszor hosszabb élettartamú takarékos, újrahasznosítható izzókra cserélni. Szerbiában ugyan 2,5 millió olyan háztartás van, amelyek ötször több áramot használnak el az európai átlagnál, de a polgárok az utóbbi időben egyre inkább odafigyelnek a fogyasztásukra, és ennek csökkentése érdekében már kisebb-nagyobb beruházásokat is eszközölnek otthonaikban: a lakosságnak több mint a fele takarékos izzókat használ, 38 százalékuk az elmúlt néhány évben javított lakásának vagy házának a hőszigetelésén, sokan lecserélték a nyílászárókat, és az ország lakóinak 81 százaléka spórol az árammal. Az emberek fele gondolja úgy, hogy ő maga is hozzájárulhat az energiaellátás stabilitásának megőrzéséhez – a legkevesebb figyelmet a belgrádiak, a legtöbbet a nyugdíjasok szentelnek ennek.
Amennyiben semmiféle erőfeszítést nem teszünk a drámai mértékű klímaváltozás megakadályozására, az évszázad végéig 4-5 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet. A felmelegedés mértéke a légkondicionáló berendezések klímabarát fejlesztése és hatékonyságjavítása által önmagában mintegy 20–25 százalékkal korlátozható – erre a következtetésre jutott a tekintélyes Lawrence Berkeley National Laboratory által publikált egyik tanulmány. A klímaberendezések hatékonyságának javításával és az alkalmazott üvegházgázok kiküszöbölésével akár 1 Celsius-fokkal is korlátozható lehet a 2100-ig jósolt a globális felmelegedés mértéke.
Különösen fontos ez akkor, ha tudjuk, hogy a klímaberendezések iránti kereslet Indiában, a többi feltörekvő ázsiai országban és Afrikában is szárnyal, az előrejelzés szerint ezekben a régiókban 2050-ig 1,5 milliárddal bővülhet a légkondicionáló-állomány. Mindez természetesen az áramfogyasztás jelentős emelkedésével és új – sok esetben a klímaváltozás szempontjából kritikus szénnel tüzelt – erőművek százainak építésével jár majd.
Nincs még egy bolygó, amely képes lenne elviselni az efféle, ördögi kör okozta katasztrofális kizsákmányolást.
