HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Szükség van-e hároméves középiskolai szakokra?
Inkább a négyéves szakokat kell előnyben részesíteni, mert azokkal ma már könnyebb érvényesülni 41 (8%)
A XXI. században a négyéves képzésnek alapkövetelménynek kellene lennie 118 (26%)
Ha ilyen kevés hároméves szak nyílik, elfogynak a szakmunkások, mesteremberek 200 (44%)
Külföldön is inkább a szakmunkások keresettek 100 (22%)
Aktuális körkérdésünk olyan témát vet fel, amely az oktatási rendszer és az oktatásról való gondolkodás meztelen fenekét mutatja meg. Válaszadóink 8 százaléka úgy gondolja, hogy ma könnyebb 4 éves középiskolával érvényesülni, 26 százalék szerint pedig a XXI. században a 4 éves képzésnek alapkövetelménynek kellene lennie. Sajnálatos módon 22 százalék azért látja szükségesnek a 3 éves középiskolai szakokat, mert ezekkel külföldön könnyebb érvényesülni. Ez nagyon sokat elárul arról, hogy milyennek látják országunk jövőjét. A többség, 44 százalék úgy gondolja, hogy szükség van a 3 éves középiskolai szakokra, mert különben elfogynak a mesterek, szakmunkások. Velük értek egyet, s ennek több oka is van.
Talán kezdjük azzal, hogy a szerbiai oktatás színvonala zuhanópályán van, s ezért nem feltétlenül a tanárok a hibásak. A mai diákok, legyen szó általános vagy középiskolásról, sokkal jobban ismerik jogaikat, mint a tananyagot. Pontosan tudják, hogy a tanárnak mit szabad és mit nem, és a szülők, akik sok esetben a tökéletesség megtestesülését látják csemetéjükben, csak adják gyerekük alá a lovat.
A hozzáállás mellett a tananyag is elég problémás. Meglátásom szerint olyan „preko veze” kiválasztott szakkáderek állítják össze, akiknek a gyakorlati oktatáshoz vajmi kevés közük van. A tananyagot nem igazítják a valós igényekhez, kidolgozását nem előzik meg felmérések, kutatások. Remélem, tévedek.
Jómagam műszaki középiskolát végeztem, négyéves irányítástechnikai szakon, és épp személyes tapasztalataim miatt tartom fontosnak a 3 éves képzést. Az általános iskola befejezése után fogalmam sem volt, mihez kezdjek. Szüleim azt javasolták, hogy fejezzek be egy 4 éves műszaki középiskolát, mert „egy szakmával a kezedben mindig találsz munkát”. Jobban jártam volna, ha azt tanácsolják, hogy „ismerkedj, fiam, mert jó kapcsolattal mindig találsz állást”, de most nem ez a téma. Befejeztem a 4 évet, kaptam egy papírt, hogy okleveles irányítástechnikai elektrotechnikus vagyok, de halvány lila dunsztom sem volt az elektrotechnikáról. Csak évekkel később tudtam meg, mire szolgál a PT100-as, amit órákon át forraltunk egy lábasban. A 4 év alatt rengeteg elméleti anyagot tömtek belénk, amit nem tudtam mihez kötni, és csak negyedikben volt egy kevés gyakorlati óránk – „prakszánk”, ahogy neveztük – egy vállalatnál. Jókat pálinkázgattunk a mesterrel, ezenkívül semmi sem tanultam.
A középiskolai képzés azóta sem változott meg gyökeresen, a 4 éves szakok továbbra is a továbbtanulásra próbálják felkészíteni a diákokat. Aki technikusként szeretne munkába állni, az azzal szembesül, hogy alig van gyakorlati tudása a 3 éves szakot végzett társaikkal szemben, akiknél a gyakorlati képzés szervesen beépül a tananyagba. Inasként valóban alkalmuk nyílik elsajátítani egy szakmát, annak mesterévé válni. Az elméleti képzés gyengébb, mint a 4 éves szakokon, de nem mindenki alkalmas a magasabb elméleti szintre. Azon is el kellene gondolkodni, hogy az-e a jobb, ha gyerek végigbukdácsolja a 4 évet, vagy ha jó tanulóként fejezi be a 3 évet.
Egyre kevesebben jelentkeznek 3 éves képzésre, a XXI. században ugye alapkövetelmény a 4 éves középiskola. A technikusi rang meg már majdnem magiszteri, kit érdekel, hogy sok esetben semmit sem ér. A külföldi befektetők idecsalogatásakor politikusaink az egyéb adottságok mellett mindig megemlítik, hogy kiváló szakembereink vannak. Lehet, hogy egykor valóban így volt, de aki ma befejez egy 4 éves középiskolát, és munkába áll, annak mindent a nulláról kell kezdenie a munkahelyen. Ezzel szemben a 3 éves szakon végzet szakemberek már az iskolában elsajátíthatják a szakmát (persze csak ha akarják), s ha inasként beválnak egy cégben, akkor jó eséllyel ott is maradhatnak. A nyugati munkavállalásnál is hasonló a helyzet: ott olyan emberekre van szükség, akik el tudják végezni a munkát, nem olyanokra, akik diplomákat lobogtatnak.
Szembemenve a jelenlegi tendenciával én azt javasolnám, hogy aki nem gimnáziumba megy, az alapvetően csak 3 éves középiskolai képzésre jelentkezhessen. Úgy kitanulhatja a szakmát, és ha megvan benne a kellő tudás és spiritusz, akkor beiratkozhat a 4. évre is. Egy év alatt lazán elsajátítható a továbbtanuláshoz szükséges elméleti tudás.
Nem tudom, merre halad az oktatásunk, de a jelenlegi irány mellett félő, hogy a sok-sok diplomás mellett nem lesz, aki dolgozzon.
