Hogyan védekezik az allergia ellen?
Gyógyszerekkel: 38 (13%)
Védőoltással: 5 (1%)
Nem teszek semmit, megvárom, míg elmúlik: 66 (22%)
Szerencsére nem vagyok allergiás: 180 (62%)
A magyarszo.com olvasóinak szavazatai alapján.
Vasárnap délelőtt nagyot sétáltam a kora tavaszi, verőfényes napsütésben. Fák, virágok, bimbók, rügyek, megannyi szépség szólított megállásra. Közben azon töprengtem, miként is fogom e heti körkérdésünk eredményét értelmezni, s örültem is a kialakulóban levő végeredménynek, hogy a szavazók több mint hatvan százaléka velem együtt élvezhette a hétvégi tavaszi idillt a kiskertekben, parkokban, erdőkben. A szemet-lelket gyönyörködtető látvány azonban az allergiásoknak maga a pokol.
Az európai adatok is szomorúak, és az előrejelzések szinte aggasztóak. Mi, akik eddig nem voltunk érzékenyek, a szervezetünk nem reagált irreálisan a virágporra, mi sem lehetünk biztonságban, a szakirodalom szerint bármikor kialakulhat az allergia, ami nem más mint „a test válaszreakciója egy olyan anyaggal szemben, ami önmagában nem káros, de az arra fogékony egyénekben az immunrendszert működésbe hozza, hogy védekezzen ellene, és ez kényelmetlen, sokszor a mindennapjainkat pokollá tevő tünetekkel jár. Valójában az allergia esetén az immunrendszer túlreagál valamit, ami nem is károsítaná a szervezetünket. Tehát egy hibás reakcióról van szó.”
Virágzik a mogyoró, az éger, a nyárfa, a nyírfa, a kőris, a platán, a bükk, és virágoznak a különféle gyomnövények is. A lakosság negyede allergiával küzd, sőt egyes kimutatások szerint évente 10-15 százalékkal nő az allergiás megbetegedések száma.
Azt is tudjuk, hogy nem csak a pollenek allergizáló anyagok, a 21. századi ember sok minden másra mutat túlérzékenységet, házi porra, parlagfűre, állati szőrre, dióra, földieperre, tejre, lisztre, napra stb. Ismerőseim között is vannak, akik nem tudják élvezni a gyönyörű tavaszt, bőrkiütésekkel reagálnak valamilyen tartósítószerre, diót, mogyorót vagy éppen földiepret sem ehetnek.
Sok esetben enyhe, elviselhető tünetekkel jár a túlérzékenység, a körkérdésünkre válaszolók 22 százaléka sem tesz semmit, hanem megvárja, hogy a tünetek elmúljanak. Sokszor azonban nem ártalmatlan reakcióról van szó, és a kellemetlen, a mindennapokat megnehezítő tünetekkel nehéz megbirkózni. Kezelésekor a legfontosabb teendő az allergének kiküszöbölése/elkerülése és a tünetek csillapítása. A legtöbb készítményt jóval a szezon kezdete előtt el kell kezdeni szedni ahhoz, hogy hatásos legyen. Az orvosok figyelmeztetik az allergiás embereket arra, hogy kerüljék a pollenveszélyes helyeket, például a gyümölcsösöket, parkokat és a folyó melletti sétányokat. Pontosabban, nem is tanácsolják számukra azt, hogy hosszabb ideig a szabadban tartózkodjanak, amíg a gyümölcsfák virágzása el nem múlik.
Nem tudom, van-e olyan család, amelyben a legismertebb allergia elleni szerek nem találhatók meg a házipatikában. A válaszolók 13 százaléka – ők gyógyszerekkel védekeznek az allergiás reakciók, orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, köhögés, könnyezés, szemviszketés, kiütések, légszomj ellen – tudná igazán elmesélni, hogyan küzd, van-e allergianaptára, milyen hosszú ideig szedi a gyógyszert, hány fajtát próbált, milyen allergiatesztet végeztetett, milyen makacs, kellemetlen tünetei vannak.
Elgondolkodtató az is, hogy a steril környezetben felnövekvő gyermekek sokkal hajlamosabbak allergiás megbetegedésekre, így napjainkban sokkal elterjedtebb betegségről van szó, mint a nagyszüleink idején, akik fürdőszoba, mosógép, porszívó, tisztító- és tisztálkodási szerek nélkül is egészséges, a betegségekkel szemben ellenállóbb felnőttek lettek. Nem is gondoltak arra, hogy megbetegedhetnek a mosatlan gyümölcstől vagy a kutyasimogatástól. Természetes volt, hogy fáról ették az éretlen cseresznyét. Nem biztos tehát, hogy a laboratóriumi tisztasággal együtt jár az egészség is. Szinte bizonyos azonban, ha burokban tartunk valakit, az első szellőtől megbetegszik.
