Az apró betűs részt el kell olvasni. Ez örök érvényű szabály. Kiváltképp, ha egy olyan országban élünk, ahol a monopóliummal rendelkező cégekkel szemben más vállalatok csak a vásárló kiszipolyozásával tudnak életben maradni. Így van ez országunk telekommunikációs területén is. Egy ország fejlődését talán a szolgáltatások minősége és a szolgáltatók profizmusa is jellemzi. Külföldön mindent megtesznek a felhasználóért, míg itthon a szolgáltatók mindent megtesznek, hogy semmiért sem kelljen felelősséget vállalniuk.
Egyszerű a példa. Az ember nem tervez sokat költözni, de néha rákényszerül. Na most tegyük fel, hogy valaki nem egy olyan szolgáltatótól vásárolta hűségnyilatkozattal az internetet, amely egyébként az ország internetes sávszélességét és a technikai hátteret – portokat – birtokolja – más szóval monopolhelyzetben van –, akkor sok kellemetlenséggel szembesülhet. Az egyik például, hogy ha elköltözés után az új telefonszámra kérelmezi a szolgáltatás átköltözését, nem kötik be az internetet, mert a kis vállalat nem kap szabad portot, holott, ha a vásárló a monopolhelyzetben lévő vállalathoz fordul, akkor az a válasz, hogy sok szabad portjuk van. A kisebb vállalatnak esze ágában sincs elveszítenie a vevőjét, így szándékosan nem árulja el, hogy képtelen szolgáltatást biztosítani. Többszöri felkeresésre is csak annyit mondanak, hogy „hamarosan tájékoztatjuk önt”. Ez több hónapig is eltarthat, a szerződésben pedig szánt szándékkal nem tüntetik fel, vagy határozzák meg, hogy mennyi idő elteltével bontható fel a szerződést közös megegyezés alapján, ami annyit jelenti, hogy a vásárló nem fizet büntetést. Ennek köszönhetően hónapokig lehet fizetni a semmiért. Az ember ilyenkor automatikusan felbontaná a jelenlegi szolgáltatójával a szerződést, de ekkor büntetést kell fizetni, rendszerint a szerződés lejártáig megmaradt hónapok előfizetését, amelyhez egyes szolgáltatók hozzáadják a modem/felszerelés értékét, attól függetlenül is, hogy azt a felhasználó visszaszolgáltatja.
A rövid kórtörténetet átgondolva az embernek az jut eszébe, hogy azonnal a monopolhelyzetben lévő vállalattal kell szerződést kötni. És ez a baj ezzel az országgal. Nem elég, hogy lehetővé teszik a szolgáltatóknak, hogy szinte semmiért se kelljen felelősséget vállalniuk, de még arra ösztönzik a vásárlókat, hogy a monopolhelyzetben lévő céget válasszák. De hiába választjuk őket, ők sem tesznek meg mindent a jóhiszemű vásárló érdekében. A fentiekhez hasonló problémákat az ember csupán úgy tudja megkerülni, ha elolvassa a szerződést és a felhasználási feltételeket, és vagy nem köti meg a szerződést, vagy eltekint a hűségnyilatkozattól, amely nélkül picit drágább lesz a szolgáltatás, de kevesebb fejfájást okoz majd a szerződésbontás. Igaz e fejfájásokat a szerződés apró betűs részeinek elolvasásával részint meg nem történtté tehettük volna. Ha nem tudnak szolgáltatást nyújtani sebaj, úgy tartják, jogukban áll fenntartani e helyzetet, méghozzá büntetlenül. Ha azonban a vevő nem tud fizetni, azonnal kikapcsolják a szolgáltatást. Teljesen jogosan, ugyanis a szerződés megkötésekor arra vállalunk kötelezettséget, hogy az olcsóbb szolgáltatásért cserébe az adott fogyasztási helyen a szolgáltatást egy vagy két évig, a rendes felmondás jogának, valamint egyéb jogok kizárásával vesszük igénybe.
A monopolhelyzet árnyoldala, hogy a környező országokhoz képest is rettentő vérszegény szolgáltatásokat kínálnak. Azért az összegért, amit mi itthon fizetünk, Magyarországon háromszor, vagy ötször gyorsabb internetet kapunk. Arról nem is szólva, hogy a csökkenő árak helyet néha áremelkedést kapunk, és egyes szolgáltatók akár 4000 dináros tartozás miatt is behajtókat szerződtetnek. Arról nem is szólok, hogy az ügyfélfogadás milyen „kedves”, amennyiben telefonon igyekszünk elérni a szolgáltatót, akkor nyugodtan a fejünkhöz erősíthetjük a telefont, mert fél órán belül egyetlen egy telefonos operátort sem érünk el. Ha pedig hibaelhárítást szeretnénk, egyes esetekben akár két hónapot is várhatunk a megoldásra.
Internet bevezetése előtt jól körbe kell néznünk, ki milyen szerződést, felhasználási feltételeket, ügyfélszolgálatot és nem utolsósorban szolgáltatást nyújt. Monopolhelyzet ide vagy oda, általános szabály, hogy hűségnyilatkozattal járó kedvezményt kizárólag akkor vegyünk igénybe, ha biztosak vagyunk abban, hogy az adott fogyasztási helyen a hűségidő tartama alatt folyamatosan igénybe fogjuk venni a szolgáltatást. A hűségnyilatkozattal járó olcsóbb szolgáltatás ugyanis nem a szolgáltató jóindulatából származó kedvezmény: ennek a szó szoros értelmében ára van.
