Tart-e a viharos időjárástól?
Igen – a természet nagy úr, bármikor kárt okozhat: 262 (92%)
Nem – úgy érzem, nem okozhat kárt a tulajdonomban: 22 (8%)
A magyarszo.com olvasóinak szavazatai alapján.
Egész héten álomkórral küzdöttem, a lüktető fejfájás sem került el, de szombatra eloszlottak a felhők, kisütött a nap, megállt a szél, s ettől a hangulatom és a közérzetem is jobb lett. Nem szokásom, de már az időjárás-előrejelzést is fokozott figyelemmel lestem, és nem voltak megnyugtatók a hírek. A hét közepén már megjelent a figyelmeztető előrejelzés: valószínű zivatar kialakulása napközben. A zivatart felhőszakadás, viharos széllökés és jég kísérheti. Majd néhány órával később: intenzívebb zivatar sem kizárt, amelyet néhol esetleg 90 km/órát elérő széllökés és 30 mm feletti csapadék is kísérhet. A csütörtök sem volt biztatóbb: a zivatart viharos széllökés (70 km/óra felett), jég és felhőszakadás kísérheti. Majd később: nem zárható ki heves zivatar sem, 90 km/óra feletti széllökés és 2 cm feletti jég kíséretében.
Sokszor eszembe jut mostanában a nagymamám, aki, akkoriban, számunkra felfoghatatlan módon nagyon sokszor panaszkodott a közérzetére, az éppen aktuális időjárásra. Nagy sóhajtások közepette állapította meg, hogy valami van a levegőben, meg hogy az ő gyerekkorában nyáron nyár, télen tél volt. Mi gyerekek meg vidáman szaladgáltunk körülötte, és élveztük a szünidőt. Akkor még nem volt része az időjárás-előrejelzésnek az orvosmeteorológia, és mi azt hittük, túloz a mama, csak szeretné felhívni magára a figyelmet.
Az évek múlásával azonban mi is érzékenyebbé váltunk, kezdtük megérezni az időjárási frontokat, s ami még aggasztóbb, a globális felmelegedés, klímaváltozás, üvegházhatás kifejezések bekerültek a szótárunkba, mind többször vált hírré az időjárás okozta pusztítás a föld egy-egy szegletén, és az utóbbi években közvetlen környezetünkben is nagy károkat okozott a szárazság, a hó, a jégeső, a vihar, a hatalmas esőzés. Rájöttünk, a természet erejével szemben tehetetlenek vagyunk, a tomboló természet az embert parányivá, kiszolgáltatottá teszi.
Tart-e a viharos időjárástól? – kérdeztük e heti körkérdésünkben olvasóinkat, s a válaszadók 92 százaléka a természetet nagy úrnak tartja, amely bármikor kárt okozhat, s csupán néhányan érzik úgy, hogy nem okozhat kárt a tulajdonában egy viharfelhő vagy valamilyen más rendkívüli természeti jelenség.
Nem célom az elrettentés, de a világhálón keresgetve nem sok jót találtam az időjárás-változás és természeti csapások témakörben, és talán sokkal komolyabban kellene figyelni az „idők jeleire”.
Az elmúlt évben a természeti katasztrófák által okozott károk és káosz sok millió ember életére voltak jelentős hatással. Egy biztosítótársaság adata szerint 880 nagyobb természeti katasztrófában összesen 20 000 ember veszítette életét. A károk becsült értéke eléri a 125 milliárd dollárt. A németországi jégesők, a közép-európai árvizek és az Egyesült Államokat ért viharok voltak 2013 legköltségesebb katasztrófái. Egy németországi viharban teniszlabda nagyságú jég esett, ami 4,8 milliárd kárt okozott a megrongálódott épületek, autók és napelemek miatt. A szárazság az Egyesült Államok területének 50 százalékán jelentett gondokat, ebből 3 százalék pedig már súlyos aszálynak minősült. Ezenkívül tavaly nagyon sok földrengés volt a világ legkülönbözőbb pontjain.
A szokásostól eltérő időjárási jelenségek, a természeti katasztrófák ebben az évben bennünket sem kerültek el. A havazás, szélvihar februárban, az esőzés májusban okozott káoszt, hatalmas károkat.
A problémakör legizgalmasabb kérdése, hogy a tapasztalt rendkívüli időjárás, a természeti katasztrófák az emberi tevékenységnek tudhatók-e be. Lester Brown, a globális környezet- és klímaváltozás nagy tiszteletnek örvendő szakértője a 2011-es Katasztrófa Kezelési Világkonferenciát követően így fogalmazott:
– Mindig „természeti csapásnak” nevezik. De amilyen mértékben mi most megváltoztatjuk a Föld éghajlati rendszerét, mint ahogy valóban ezt tesszük, eredetét tekintve mely ponton válik a természeti katasztrófa emberi katasztrófává?
