HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Október 26-án lesznek a nemzeti tanácsi választások. Ön feliratkozott már a névjegyzékre?
Október 26-án második alkalommal lesz lehetőségünk demokratikus választások útján leadni voksunkat a nemzeti tanácsi választáson. Ha visszagondolunk az elmúlt négy évre, amióta az első szabadon megválasztott Magyar Nemzeti Tanács működik, óriási fejlődés tapasztalható az autonómia működésében. Igaz, hogy nem szoktunk autonómiáról beszélni, de mi más lenne az, hogy az országos magyar önkormányzat gondoskodik az oktatásról, a kultúráról, a nyelvhasználatról és a médiáról? Az autonómia azonban nem végcél, hanem a kisebbségvédelem elengedhetetlen eszköze, hogy magyarként megmaradhasson a közösség szülőföldjén.
A Magyar Nemzeti Tanács működött az elmúlt négy évben a legsikeresebben Szerbiában, de az az út, amelyet a kisebbségvédelem és a perszonális autonómia kiépítése és működtetése terén elért, a Kárpát-medencében is egyedülállóvá teszi. Úttörő vállalkozás volt ez, s az eredmények igazolják, hogy az út, amelyet ez a testület kitaposott, járható és eredményes. A kidolgozott nyolc stratégia megalapozta a személyi elvű autonómia működését. Hogy ezen stratégiák mentén folytatódhasson a további építkezés, minél nagyobb számban részt kellene vennünk a szavazáson.
A kisebbségi választói névjegyzékre október 11-éig lehet a helyi önkormányzatokban feliratkozni. A választáson csak az vehet részt, akinek neve szerepel a választói névjegyzéken, s csak az választható. Körkérdésünkben a válaszadók hatvan százaléka vagy már feliratkozott, vagy tervezi, hogy feljegyezteti magát erre a választói listára. Személyes döntés kérdése, hogy bármilyen választáson részt akarunk-e venni vagy sem. Tévedés azt gondolni, hogy egy szavazat nem számít. Minden voksnak van értéke.
A nemzeti tanácsi választásokat listás választási rendszer alapján, az állam költségén, az egyéb választásokra vonatkozó szabályokkal azonos módon szervezi meg a Központi Választási Bizottság. Listát állíthatnak a politikai pártok, a civil szervezetek, egyesületek, a polgárok csoportjai és a polgárok is. Csak az szerepelhet a választási listán, aki feliratkozott a kisebbségi választói névjegyzékre.
A törvény értelmében az első nemzeti tanácsok tagjai újraválaszthatók. Csak azok a kisebbségi közösségek választhatnak közvetlen szavazás útján nemzeti tanácsot, amelyek tagjainak legalább a 40 százaléka feliratkozott a kérdéses kisebbség választói névjegyzékére. Egy személy csak egy kisebbség választói névjegyzékére kérheti felvételét. Azok a kisebbségek, amelyeknek nem sikerült a közvetlen választási módhoz szükséges potenciális szavazószámot elérni, elektori közgyűlésen választanak maguknak nemzeti tanácsot. Október 26-án huszonegy kisebbség választ országos önkormányzatot magának. 17 közvetlen választásokon teszi ezt, elektori közgyűlést a lengyelek, montenegróiak, macedónok és a horvátok tartanak.
A kisebbség lélekszámától függ, hány tagú lesz országos önkormányzata. Szerbiában a legnagyobb nemzeti tanácsa a magyaroknak van: 35 fős.
