Napjainkban a könyvkiadók zöme nem invesztál saját tőkét könyvkiadásba, hanem a kiadásra szánt kéziratokat megpályáztatják, és ha valamelyik közülük pozitív elbírálás alá esik, a kiadók csak a megítélt támogatások függvényében döntik el, elegendő-e a kapott összeg ahhoz, hogy az elképzeléseiknek megfelelő kiadvánnyal rukkoljanak ki, vagy a terveiket idomítják a kapott összeghez, és sok esetben a tervezettnél szerényebb kivitelezésben jelentetik meg az adott könyvet. A könyvpiac egyre inkább afelé halad, hogy minél olcsóbban, nemritkán érték alatt juttassa el a könyvet a fogyasztónak, és ezzel sajnos a könyvek értékét devalválja.
Ezen az áldatlan helyzeten kíván némileg változtatni a Csimota Kiadó által tavaly útnak indított Könyvmecénás kezdeményezés. Célja, hogy értékteremtő könyvek megjelenését támogassa, olyan kötetekét, amelyeknek igényes az illusztrációjuk, jó minőségű a szövegük, és gondosan szerkesztettek. Vagyis olyan könyveket, amelyekre tíz-húsz év múlva is értékként tekintünk majd.
Az elképzelés lényege, hogy a Könyvmecénás magánszemélyeket, leendő olvasókat kér meg, hogy járuljanak hozzá egy-egy könyv megjelenéséhez. Az érdekeltek a www.konyvmecenas.hu oldalon tekinthetik meg az éppen támogatókra váró könyvek listáját, és ha a kínálatból valamelyik tervezett mű elnyeri a tetszésüket, adományozóként hozzájárulhatnak a könyv igényesebb megjelenéséhez. A hangsúly itt az igényességen van, ugyanis kizárólag olyan kötetterveket vesznek fel az adatbázisukba, amelyek megjelentetéséhez már van nagyjából elegendő pénz, és amelyek mellett az adott könyvkiadó kiáll. A Könyvmecénás tehát csak olyan műveket fogad be, amelyek azután biztosan meg is jelennek. Nem a kiadást akarják lehetővé tenni; a céljuk az, hogy a magánszemélyek – azaz az olvasók – meglévő értékek mellé álljanak, és már a készítés fázisában magukénak érezzék azt. Az olvasó a Könyvmecénás programban azzal adhatja nevét a minőséghez, ha teljes áron vásárolja meg az értékes könyveket. A kiadónak pedig azért jó mindez, mert míg a piaci helyzet sajátossága miatt csak hónapok múlva kapja meg a pénzét az eladott példányok után, addig a Könyvmecénáson keresztül azonnal, a támogatási időszak lezárulását követően hozzájut. Így előre tudja, mennyit is adott el. A Könyvmecénás abban is segítheti a szakmai munkát, hogy a kiadók jobban tudják tervezni az eladásaikat.
A tavalyi könyvhétre időzített program kiötlői és lebonyolítói csak megfelelő szakmai háttérrel rendelkező kiadók javaslatait emelik a programba, olyan kiadókét, amelyek garanciát jelentenek a magas színvonalú megjelenéshez. Egyéni kezdeményezések befogadására nincs lehetőség.
Az olvasók önkéntes támogatásával eddig két könyv jelent meg: az Egyszervolt meseantológia a Csimota Kiadónál és a Válogatós című óvodás verskalendárium a Cerkabella gondozásában. A Könyvmecénás azonban nemcsak gyerekkönyvek mellé szeretne állni, felnőtteknek szóló köteteket is várnak. Szeretnék, ha egy idő után kiadói rang lenne a Könyvmecénás támogatásával megjelenni.
Az elkészült köteteket lapozgatva megállapítható, valóban minőségi kiadványok születtek. Ha nem lohad a támogatói kedv, ebből az ígéretes kezdeményezésből értékteremtő mozgalom nőhet ki. Olyan mozgalom, amelyben az olvasó is tevékeny részévé válhat egy-egy kötet világra jöttének, ráadásul nevével ki is állhat az általa támogatott kötet mellett. A kiadó ugyanis a mecénási névjegyzékben mellékeli a megjelent kötetekhez a támogatók névsorát, kivéve persze, ha szeretne anonim maradni az illető, ez esetben az anonim volta kerül a támogatási összeg mellé.
A Könyvmecénás a magyar könyvpiacon szokatlan kezdeményezés, hasonló adományozásra külföldön sem nagyon találni példát. A létező modellekben a hozzájárulás általában azt jelenti, ha összejön bizonyos összeg, csak akkor jelenik meg a könyv. Vajdasági magyar könyvkiadói vonatkozásban is csak eme utóbbira találhatunk példát: például a Timp Kiadó Mé piros a gólya csőre? címűgyűjteményes kötetének második kiadása olvasói mecenatúra segítségével jelenhetett meg. A Könyvmecénáshoz hasonló kezdeményezésre tehát idehaza is szükség lenne. Legalább segítene összehozni az irodalombarátokat, akik egy platformra kerülve hozzájárulhatnának egy-egy ígéretes hazai kötet minőségibb, olvasóbarátibb kivitelezéséhez, ráadásul a nyomdafriss könyvek, a döcögő hazai könyvterjesztés dacára, rövid idő alatt a támogató olvasók kezébe kerülhetnének.
