2024. november 23., szombat

Úszóiskola

A hirtelen jött melegben az ember fejében azonnal a nyári témák kezdenek keringeni: hol töltjük a szabadság napjait, hol sikerül hűsölni a napi munka után, vajon vízközelbe jutunk-e, milyen szabadidős programokat engedhetünk meg maguknak, vajon hol és hányszor sikerül megmártózni hűsítő tóban, folyóban, medencében, tengerben?

Tegnap délután a topolyai park óriásfái alatt sétálva az éppen elnyíló medvehagyma-tenger jellegzetes illatával töltekezve szomorodtam el a Vénusz Rekreációs Központ romos állapotán. Betört ablakok, üvegtörmelék, falfirkák, éjszakai randalírozások nyomai mindenfelé, a lecsupaszított épületről ellopni most már semmit sem lehet. Szögesdrót és tábla jelzi, hogy tilos a belépés az egykori medencék területére. Olimpiai medence, gyógyfürdő, szauna, edzőterem, tekepálya és étterem működött valamikor a Vénusz sportközpontban, melynek építése annyiba került, mint a magyarkanizsai gyógyfürdőé. A topolyai polgárok 12 éves helyi járulékából felépült komplexumot 1982-ben adták át rendeltetésének, talán tizenöt nyáron működtek a medencék, néhány évig diszkót tartottak az alagsorban, legtovább a hatsávos tekepályát használták, de hosszú-hosszú évek óta teljesen gazdátlan, Topolya egyik szégyenfoltja, a városvezetés megoldásra váró feladata, melynek egyelőre nem látszanak az eredményei. Pár évvel ezelőtt még olyan hírek keltek szárnyra, hogy szlovák, arab, ausztrál, orosz és szlovén befektető is érdeklődött, akik gyógyfürdőt, wellnesközpontot szerettek volna kiépíteni, de végül egy komoly vevő sem jelentkezett. A műszaki felmérést követően kiderült, a medence befolyik, beázik, a belső hálózatok tönkrementek, elhanyagolt az épület, a konstrukció süllyed – tehát olyan leromlott állapotban van, hogy gazdaságosabb lenne lebontani.

Topolya öt hónapja kinevezett új vezetőségének ígérete szerint is ez fog történni, a munkálatokra már kiírták a pályázatot, elmozdulást azonban egyelőre nem látunk az ügyben.

(Fotó: Herceg Elizabetta)

(Fotó: Herceg Elizabetta)

Az eddigi próbálkozások tehát nem jártak sikerrel, és az egykor modern épület látványa ma lesújtó, mint ahogyan az egykor híres park állapota is.

Talán nem tévedek, ha úgy érzem, a szebb időket is megélt gyógyvizes fürdő épületmaradványának sorsa továbbra is bizonytalan.

Rövidesen megkezdődik a fürdési idény, aminek színhelye Topolyán kizárólag a tópart lehet, egykor azonban több medence is üzemelt a közép-bácskai kisvárosban. A napokban kezembe került egy helytörténeti munka, melyből kiderül, hogy Topolya a fürdők városa volt. Az 1900-as évek elején Limbek Elek kertjében a dr. Hadzsy-ház előtti artézi kút vizének felhasználásával szabad fürdő épült, ahol „cementirozott bazen” volt, amit később üvegtetővel fedtek be. Ez volt az első medence a városban, majd két évtized múlva, 1926-ban megépült a Pataki-fürdő 74 öltözőkabinnal és két medencével. Az egyik 24 méter hosszú volt, a másik pedig ennek a kétszerese, amit csónakázásra, később haltenyésztésre is használtak. A Vénusz strandfürdő a városi parkban először 1933-ban nyílt meg, és hét évvel később a katolikus templommal szemben gőzfürdő is várta a vendégeket fedett medencével, kádakkal, zuhanyozókkal. Így Topolyát a két világháború között méltán nevezték a fürdők városának.

A Mikva-, a Limbek-, a Dudás-, a Pataki- és a gőzfürdő helyét ma már csak az idősebb helybeliek tudják megmutatni.

A részletes, olvasmányos és tanulságos, Topolya régi fürdőiről szóló összefoglaló arról is beszámol, hogy az 1920-as, 30-as években a tengerpartról hozták a homokot, a medencéket deszkajárdák kötötték össze, a füves részre terítették a törülközőket a látogatók, a piknik-kosarakban főtt kukorica, gyümölcs és szendvics volt, de a fürdőzőket jégkrém és péksütemény is várta, a kismedencében dinnyét is hűtöttek. A pénztárnál Pataki Cilinél a felnőttek fürdőruhát, a gyerekek úszó-dobozokat is bérelhettek. Sokan ott tanultak meg úszni, hiszen a gyerekeknek úszóiskolát tartottak. A Vénusz fénykorában Topolyának volt úszóklubja és vízilabdacsapata is, és itt is szerveztek úszótanfolyamot. Vajon a mostani gyerekek hol tanulnak meg úszni?

Igaz, hogy a fürdőkultúra eltűnt, de a vízi sportokra a mesterséges tó alkalmas lenne. Vajon a gyerekek hány százaléka tud helyesen úszni, hányan próbálták ki az evezést, a csónakázást? Ezen a nyáron lesz-e úszóiskola Topolyán?

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás