Megrázta a világot annak a szír kisfiúnak a fényképe, akinek a holttestét a múlt héten sodorta a partra a tenger Törökország egyik turistaparadicsomának a közelében. Kanadában élő hozzátartozóik szerint a család úgynevezett G5-ös, magánemberek által szponzorált menekültstátuszra pályázott az ország bevándorlási hivatalánál, miután a szülővárosuk, Kobani a szíriai háború talán legvéresebb frontjává vált. Kanada azonban elutasította a kérelmet (Kanada ezt tagadja), és Törökországtól sem kaptak vízumot. A családnak végül nem maradt más választása, mint vízre szállni egy rozoga csónakban. A 3 éves Aylan Kurdi 5 éves bátyja és édesanyja is odavesztek, mikor a menekültekkel teli csónakjuk elsüllyedt az Égei-tengeren. A családból egyedül az apa élte túl a balesetet. A sokkoló kép a nemzetközi sajtó és közélet figyelmét ismét Szíriára, a negyedmillió halálos áldozat és több mint négymillió határon túli menekült országára irányította.
(Fotó: Molnár Edvárd)
Ha átfogó képet szeretnénk kapni napjaink tömeges népvándorlásáról, egy hatvanmilliós számmal kell kezdenünk, az ENSZ szerint ugyanis ennyi ember hagyta el otthonát a világban – ehhez fogható menekültáradatot nem jegyzett a szervezet azóta, hogy a második világháborút követően elkezdte regisztrálni ezeket az eseményeket. Az Iszlám Állam miatt Irakon belül hárommillió ember kényszerült költözésre 2014 januárja óta, Szomália, Szudán, Líbia, Nigéria lakossága is fegyveres konfliktus áldozata. Eritreában nincs háború, de az ottani lakosság az elnyomó rendszer elől menekül.
A legsúlyosabb a helyzet Szíriában, ahol 2011 óta véres polgárháború dúl. Azóta több mint 11 millió szír menekült el otthonából, nagy részük az országon belül keresi a biztonságot. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint eddig több mint négymillió szíriai hagyta el a hazáját, túlnyomó többségükről Szíria szegény szomszédai kénytelenek gondoskodni. A legnehezebb a helyzet a 4,5 milliós Libanonban, amely 1,2 millió menekültet fogadott be. A 6,5 milliós Jordánia lakosságának már a tíz százalékát teszik ki a szírek, de a legtöbben Törökországba érkeztek, ahol csaknem kétmillióan kaptak menedéket. Irakban 250 ezer, Egyiptomban 132 ezer a szírek száma. A Perzsa-öböl jóval módosabb arab országai – Katar, Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein egyetlen szíriai menekültön sem segítettek, ahogy Oroszország, Japán, Szingapúr és Dél-Korea sem. Az USA négy év alatt 1500 szíriainak lett új hazája, és az ígéretek szerint jövőre további nyolcezer reménykedhet ebben.
Július végéig 350 ezer szíriai jutott el Európába, ezek felét Svédország és Németország fogadta be. Bár hétről hétre növekszik a több mint ötszázmillió lakosú Európai Unióba érkező szírek száma, a helyzet ismerőinek a véleménye szerint a menekültek 90 százalékának esze ágában sincs Európába jönni, ők ott maradnak, ahová első nekifutásra eljutottak. A szíriaiak többsége a szomszédos országokban jobban kiismeri és megérteti magát, és a saját kulturális közegből sem kell kiszakadnia. Többségük 2012 körül még haza akart menni, de a polgárháborús patthelyzet miatt tartósan kellett berendezkedniük a sátoros életmódra. Törökországban már meg is kezdődött egyfajta spontán kitelepülés, a kétmillió menekült tizede van már csak táborokban, a többiek a déli tartományokba költözött. Legtöbbjük azt állítja: ha béke lenne, hazamenne. Sok menekültnek a családja dobta össze a szükséges pénzt vagy hitelt vettek fel az útra, de Szíriában a béke alatt kialakult egy viszonylag erős középosztály is, amely pénzzé tudta tenni ingóságait – ők ingatlanjaik és kapcsolatrendszerük miatt vonakodnak végleg Európába költözni. Sokan csupán azért vágnak mégis neki ennek az útnak, mert Európa a legközelebbi jómódú, biztonságos és viszonylag könnyen elérhető régió.
A szíriai polgárháború 2011 márciusában, a Bashar al-Assad elnök elleni felkeléssel kezdődött. Azóta csaknem negyedmillió embert öltek meg, és a lakosságnak nagyjából a fele kényszerült elhagyni az otthonát. Szakértők szerint télre alábbhagyhat a menekültek számának a növekedése, de a végső szót a fegyverek mondják ki. Ha tovább terjednek a harcok, többmilliónyi belső menekült lépheti át Szíria határát. Az EU bel- és igazságügyi miniszterei szeptember 14-én tartanak rendkívüli ülést a menekültkrízis kapcsán, az EB pedig szerdán dönt a 120 ezer menekültnek a tagországok közötti szétosztását előirányzó tervről – nekik ennyi idő kellett a változtatás szükségességének a felismeréséhez.
Abdullah életében pár nap alatt változott meg minden. A pici fiú, Aylan Kurdi édesapja visszatért Kobaniba. Azt mondja, családja nélkül ő már sehol máshol nem akar élni.
