Mit gondol az autópályadíj megfizettetésének új módjáról?
A magyarszo.com olvasóinak szavazatai alapján. Szavazatok száma: 220
Egy többismeretlenes egyenletnek megfelelő közleményt adott ki a Szerbia Utai Közvállalat, amelynek a lényege az volt, hogy legkésőbb az év végéig az ország teljes autópálya-szakasza fizetős lesz, és a díjat a megtett kilométerek alapján számolják el. Az ismeretlenek elsősorban a határidőkre vonatkoznak, s hiába írják, hogy legkésőbb az év végéig, ez is inkább bizonytalanságot sugall. Már csak azért is, mert szeptember elején az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium közölte, hogy október 1-től Horgostól Belgrádig ugyanaz a zárt rendszerű megfizettetés lép életbe, mint amelyiket a Šid–Belgrád és a Belgrád–Niš autópályán alkalmaznak. A múlt hét közepén azonban már újabb határidők láttak napvilágot, ugyanis a Pannon Televízió információi szerint az új útdíj megfizettetése várhatóan jövő ősszel kezdődik. Ennyit a határidőkről és azok betartásáról…
Márciusban a német törvényhozás alsóháza elfogadta a külföldieket terhelő autópályadíjról szóló törvényt, amely szerint jövőre az autósok 5 napra 5 euróért, 10 napra 10 euróért, 2 hónapra 22 euróért vásárolhatnak autópálya-matricát Európa legnagyobb autópálya-hálózatára, ami 13 ezer kilométerből áll. Ebből kiderül, hogy a németek is szeretnének bevételre szert tenni az autópálya-használatból, s ebben nincs semmi furcsa, hiszen Európában mindenki ezt teszi. Szerbia annyiban volt kivétel, hogy ha valaki Horgosnál lépte át a határt, akkor az autópályát ingyen használhatta a feketicsi kijáratig. A Szerbia Utai Közvállalat jelezte, ha az időjárás engedi, október 15-ig befejezik az Újvidék–Szabadka autópályán az Észak elnevezésű megfizettető-állomást, s akkor napokon belül megkezdődhet az autópályadíj megfizettetése.
A többismeretlenes egyenletbe az is beletartozik, hogy egyelőre nem tudni, mikortól lesz minden kijáratnál felállítva fizetőkapu. És egyelőre azt sem tudni, ha a fizetőkapuk el is készülnek, lesz-e elég embere a vállalatnak, akik majd a megfizettetést végzik. Ez szintén a közleményből derült ki, ugyanis a Szerbia Utai Közvállalat arra is kitért, átadta a kormánynak azt a sürgősségi beadványt, hogy mielőbb lehetősége legyen a vállalatnak új emberek felvételére. A cél, hogy minden kijáratnál legyen egy fizetőkapu, és ott számolják el a megtett kilométerek után fizetendő összeget. Ez a rendszer működik Horvátországban, s az államnak igen szép bevétele származik belőle, a nyaralni igyekvők pedig igencsak szívják a fogukat, amikor fizetni kell. Csak egy példa: ha valaki Eszéknél hajt fel az autópályára és Splitig megy rajta (680 km), annak negyven eurót kell fizetnie, egy irányba. És ugyanennyi lesz visszafelé is, vagyis összesen 80 euró. A jó néhány európai országban működő autópálya-matrica sokkal kevesebb bevételt hozna Horvátországnak, hiszen például Magyarországon a tíznapos matrica 2975 forint, ami 9,5 eurónak felel meg…
Visszatérve azonban a szerbiai megfizettetéshez, az elmúlt időszakban egyre népszerűbb volt az elektronikus fizetéskor alkalmazott készülék, amelyre előre be lehetett fizetni az összeget, és akkor a fizetőkapunál nem kellett sort várni, a készülékről automatikusan levonják az összeget. Most, hogy majd nemsokára megvalósul a zárt rendszer, s minden egyes kilométerért fizetni kell, sokan – főleg, akik naponta használták az autópályát – arra számítottak, hogy a készülék ára még olcsóbb lesz. Pont az ellenkezője történt, mert 1380 dinár helyett a jövőben 2022 dinárt kell érte fizetni. Viszont pozitív, hogy a 10 000 dinár feletti befizetések esetében 4 és 10 százalék közötti bónuszt kap az illető.
Akinek van autója, nagyon jól tudja, hogy a fenntartása nem olcsó dolog: fizetni kell a nemrég 45 százalékkal drágult regisztrációs díjat, a benzint, a szervizt, meg kell venni a téli gumikat, a gyereknek a gyerekülést, az elsősegélycsomagot, a hóláncot… és nemsokára egyetlen egy kilométer sem lesz ingyen a szerbiai autópályákon. Nem is lenne ezzel baj, ha a pénzünkért megfelelő minőségű utakat, pihenőhelyeket kapnánk. De nincs így, hiszen a szerbiai autósújságok tesztjeiben legtöbbször azt írják, hogy „az autónak jók a lengéscsillapítói, de a szerbiai utak miatt sokkal előbb tönkremennek és cserélni kell őket”. Ugyanez a helyzet az üzemanyaggal is, hiszen a tesztekben legtöbbször jelzik, hogy Szerbiában a motor mely részei pusztulhatnak el a nem megfelelő minőségű üzemanyag miatt. Ezekből is kiderül, hogy Szerbiában nyugat-európai árat fizetünk a balkáni szolgáltatásokért, s a legtöbben teszik ezt nevetségesen alacsony fizetésekből. Vajon elfogy-e egyszer a bőr, amit le lehet húzni a kisemberről?
