A napjainkban az emberiség óriási mennyiségű szemetet termel, ebben élen járnak a fejlett gazdasággal rendelkező, fogyasztói társadalmak és országok. Hiszen a fogyasztói társadalom egyik alapelve mindenféle termékkel kapcsolatosan éppen az, hogy vedd meg, próbáld ki, majd dobd el, és vegyél másikat. A mértéktelen és gyakran teljesen fölösleges fogyasztás viszont sok szeméttel jár, emiatt lassan, de biztosan elborítja világunkat a mértéktelen mennyiségű szemét. A mértéktelen szemét egy része pedig illegális szemétlerakókba kerül, amelyből Szerbiában 3500 tartanak számon. Ez nem azt jelenti, hogy csak ennyi van, hanem csak azt, hogy ennyiről tudnak a hatóságok. Valószínű, hogy ennél több van. Az illegális szemétlerakókat lehetetlen felszámolni. Bármit teszünk, amíg a fogyasztói társadalom példás polgáraiként napról napra ipari mennyiségben termeljük a szemetet, addig mindig is lesznek illegális szemétlerakók. Továbbá, mindaddig még az emberek nem látják be, hogy a szemét tényleges veszélyforrás, a szemeteléssel pedig csak saját maguknak okoznak gondot, tönkretéve a saját életterüket. Ettől a felismeréstől, valamint az ezt követő környezettudatos életmódtól azonban szerintem még nagyon messze vagyunk. A mindennapok gyakorlata ugyanis azt mutatja, hogy hiábavaló a megszervezett és rendszeres szemétkihordás és a legális szemétlerakók sokasága, egyes személyek és cégeknek kényelemből vagy az anyagi költségek miatt egyszerűbb leszórni a szemetet valahol közterületen, például az út mellett és az elhagyatott telkeken, vagy valahol a természetben, az erdőben és a mezőn. Ezt többnyire büntetlenül meg is tehetik.
Az illegális szemétlerakók felszámolására hosszú távon csak egy megoldás van: a szemét mennyiségének radikális csökkentése vagy felszámolása. Ez nem azt jelenti, hogy nem termelünk szemetet, hanem csak olyat, ami feldolgozható és újrahasznosítható szinte teljes egészében. Hiszen ha nincs szemét, akkor nincs legális és illegális szemétlerakó sem, mert szerintem a kettő között nincs jelentősebb különbség. Végső soron mindkettő világszerte csak gyarapítja a számát azoknak a szeméthegyeknek, amelyek előbb-utóbbi elborítanak bennünket, ha nem vigyázunk. És szinte teljesen mindegy, hogy legálisan és szakszerűen helyezték-e el a szemetet, vagy illegálisan és szakszerűtlenül. A szemét, az így is, úgy is, csak szemét marad. Az lehet, hogy utópisztikusnak és megvalósíthatatlannak tűnik az elképzelésem, de szerintem nincs más megoldás, mint a radikális szemléletváltás és az ennek megfelelő technológiák és viselkedési normák meghonosítása a társadalomban. A jelenlegi hulladékkezelési és gazdálkodási eljárások inkább tűnnek jó üzleti vállalkozásnak, amelyből egyesek jól meggazdagszanak, ahelyett, hogy a többség érdekét szolgáló eredményes eljárások lennék a szemétmentes környezet megteremtésében. Ugyanakkor csak a szemét egy részét dolgozzák fel, így továbbra is jelentős mennyiségű feldolgozhatatlan szemét kerül a hulladéktárolókban. Ezzel hosszú távon csak a szemét mennyisége növekszik. A szemét ügyében szerintem egyelőre csak problémateremtő problémakezelés folyik.
Az illegális szemétlerakók felszámolására Szerbiában szerintem rövid távon csak egy megoldást létezik, a törvény szigora és a büntetés elrettentő ereje. Ennek érdekében az államnak minden esetben keményen kellene fellépnie és megbüntetni azokat szemetelőket, egyéneket és cégeket, akik felelőtlenül bárhol és bármikor szétszórják a szemetüket. Szigorítani kellene a büntetési tételeket, jelentős pénzbeli büntetéseket kellene kiróni az elkövetőkre, a visszaesőket pedig börtönbüntetéssel kellene sújtani. A jelenleginél sokkal szigorúbban kellene ellenőrizni és felderíteni az elkövetőket, bevonva és hatékony munkára ösztönözve a rendőrséget, a felügyelőségeket, valamint a helyi önkormányzatokat és a csőszszolgálatokat. Az illegális szemétlerakók felszámolásában jelentős szerepe lehet a helyi lakosoknak, akik ha illegális szemetelőt látnak a környékükön, akkor a saját érdekükben jobban teszik, ha azt azonnal jelentik az illetékeseknek, hogy azok eljárjanak az ügyben.
