Nyolc évre eltiltotta a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől Joseph Blattert, a nemzetközi (FIFA) és Michel Platinit, az európai szövetség (UEFA) elnökét a FIFA etikai bizottsága. A két sportvezető ezenfelül még pénzbírságot is kapott: Platininek 80 ezer svájci frankot, Blatternek pedig 50 ezret kell fizetnie.
Az indoklásban összeférhetetlenség és hűtlen kezelés szerepel, amely elsősorban a 2011-ben Blatter által Platininek utalt kétmillió svájci frankos kifizetésre vonatkozik, amelynek a bíró szerint „semmilyen jogalapja nem volt”.
Blatter és Platini is azzal védekezett, hogy szóbeli megállapodás alapján történt a kifizetés, utóbbi el se ment a zürichi meghallgatásra, hanem ügyvédjeit küldte el. Blatter azt mondta, a kétmillió svájci frank megfelelt annak a munkának, amelyet – mint mondta – tanácsadóként végzett Platini. Az UEFA-elnök úgy kommentálta a kifizetést, hogy 1999 januárja és 2002 júniusa között elvégzett munkájáért kapta meg késedelmesen a neki járó pénzt, annak idején teljes munkaidős tevékenységet végzett a FIFA-nál, és eleve tisztában volt azzal, hogy a neki járó teljes összeget csak később kapja majd meg.
A 79 éves Blatter 1998 óta vezeti a FIFA-t, a 60 esztendős Platini pedig – aki a FIFA alelnöke is egyben – 2007 óta az UEFA-t, és egészen az októberi eltiltásig ő számított a február 26-án esedékes FIFA-elnökválasztás esélyesének.
Mindkét sportvezető fellebbezhet még a FIFA-nál, majd a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS) is. Blatter esetében ennek már alig van jelentősége, hiszen sportvezetői pályafutása – ha akarja, ha nem – véget ért. Platini esetében más a helyzet, őt egy felmentés feljogosítaná, hogy induljon a FIFA elnöki posztjáért, azonban az eljárás időigényessége miatt erre minimális az esélye.
A két magas rangú sportvezető eltiltása nem fog nagy változásokat okozni a nemzetközi és az európai labdarúgásban: egyik helyen sem áll majd meg az élet, nem fog az Európa-bajnokság elmaradni, továbbra is megrendezik majd a világbajnoki-selejtezőket. Viszont a felfüggesztések, pénzbírságok (még ha nevetségesnek is tűnnek ahhoz képest, amit a vezetők zsebre tesznek fizetés és prémium címén) abból a szempontból igenis jelentősek, hogy a jövőbeni vezetők már tudják: árgus szemekkel figyelik őket a bűnüldöző szervek, s egy rossz lépés, ami lehet egy vastag boríték, egy „szóbeli megállapodás”, és már véget is ért a sportpolitikai karrierjük. A nemzeti labdarúgó-szövetségeknek pedig új utakon kell elindulniuk, ideje új embereket felkeresni, azoknál lobbizni, mert úgy tűnik, hogy a jelenlegi garnitúrának lejárt az ideje. Minden szövetségnek megvoltak azok a húzásai, amelyekkel igyekeztek a vezetők kedvébe járni: a szerb szövetség 2012-ben Ópázován például Michel Platiniről nevezte el a központi edzőpályáját…
A francia sportdiplomata felfüggesztése után a FIFA vezető pozíciójára – hivatalosan – öten pályáznak: Ali bin al-Husszein jordán herceg, a FIFA végrehajtó bizottságának korábbi tagja, Gianni Infantino, az európai szövetség (UEFA) főtitkára, Jérome Champagne, a FIFA korábbi főtitkár-helyettese, a bahreini Salman Bin Ibrahim al-Kalifa sejk, az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) elnöke, valamint Tokyo Sexwale dél-afrikai üzletember. Közülük kerül majd ki az, akinek a cselekedetei, a megnyilvánulásai azt a célt kell, hogy szolgálják, hogy a többség elhiggye: a korrupció már a múlté, minden a törvényes előírások betartása szerint zajlik. A neveket nézve erre legtöbb esélye a jordán hercegnek, a sejknek és az üzletembernek van, míg Infantinónak talán most még be kellene érnie az UEFA elnöki posztjával, hiszen Platini eltiltása miatt ő lehet a legkomolyabb jelölt.
A labdarúgáshoz az utóbbi időben a csalás, pénzmosás, korrupció, zsarolás szavak kapcsolódtak, s jó lenne, ha ez változna, de mi magyarok már jó ideje tudjuk: kis pénz – kis foci, nagy pénz – nagy foci.
