Fizeti-e ön a közműszámlákat?
Igen, rendszeresen 66.3%
Több-kevesebb rendszerességgel 15.9%
Rendszertelenül, sokszor megkésve 9.5%
Már egy ideje nem fizetem 8.3%
Szavazatok száma: 1039
Vártam a postást, tudtam, hogy jönnie kell, kérte, hogy legyek ott, hozza a nyugdíjat az apámnak, aki idős létére nem mindig hallja meg a csöngőt. Már délutánba hajlott az idő, mikor becsöngetett. Elnézést kért a késésért, a nyugdíjon kívül rengeteg küldeményt kellett még kihordania, aláírással kézbesítenie.
Behívókat már biztos nem, hát akkor mit?
Azt mondja, bírósági idézéséket és végzéseket. Mégpedig tucatjával, ha nem százat is, csak itt, a körzetben...Nem az autósoknak és motorosoknak, nem a közlekedés szabálysértőinek, az új törvény szerint ez már másképp működik. Szinte kivétel nélkül most mind azoknak, akik nem fizetik a számlákat. Mondja, hogy még az adóhivatal főnökét is beperelték a rengeteg házbéradóssága miatt. Ami persze nem házbér, valójában az már nincs is, hanem a központilag szolgáltatott melegvíz, a távfűtés, a közös áram, a lépcsőház-takarítás, a szemétkihordás, a vezetékek, a közös csőrendszerek, a gépházak karbantartása lakásokra elosztva, egyszóval minden olyan dolognak a díja, ami nélkül elképzelhetetlen a nagyvárosi élet, és amit a lakótömbökben a lakástulajdonosoknak fizetniük kell(ene) rendszeresen, mert különben leáll az élet. Az Informatika cég komolyra vette a dolgot, előbb figyelmeztet, aztán feljelent, a bíróság pedig automatikusan küldi az adós munkahelyére a névre, az adósság összegére, a perköltségre és a kamatra szóló végzést, minek alapján a havi bérelszámolásnál a tartozást levonják az adós keresetéből és kíméletlenül átutalják a fent említett díjbehajtó közvállalatnak, az Informatikának. Érthető ugye, hogy miért akar mindenki ebben, vagy a más hasonló, úgymond állami cégben elhelyezkedni?
Ez a székvárosban az egyesített közműdíj-fizetési módszer, valószínűleg az országban máshol is alkalmaznak ilyent. Azt tudom, hogy Szabadkán nem így megy, külön-külön pereskednek a polgárral a közművek, ha arra kerül a sor. A honlapunkon végzett körkérdés adataiból ítélve a megkérdezettek több mint kilenc százaléka (akik rendszertelenül fizetik a közműdíjakat) valószínűleg nem székvárosi polgár, a több mint nyolc százalék pedig (akik egy ideje már egyáltalán nem fizetik) biztosan nem odavalósi. Nem székvárosiak, mert a kisemberen ott nagyon gyorsan csattan az ostor. Szerencse, hogy az embereknek majdnem hetven százaléka nem így fogja fel (mert anyagi helyzete folytán nem is kell így felfognia) a közös élet eredendő kötelezettségeit. A rendszeresen fizető polgárok már csak azért is szerencsések, hogy egyáltalán fizethetik a számláikat. Meggyőződésem, hogy az előbbiek nem truccból és nem kivagyiságból nem fizetik a közműdíjakat, hanem azért, mert nincs miből. Nincs munkájuk, nincs állandó munkahelyük, tehát nem is nagyon tartanak attól, hogy az adósságot leüt(het)ik a keresetükből. Abból élnek, amennyit olykor alkalmi munkával néha megkeresnek, jut amennyi jut az iskolára, az ennivalóra, meg az áramra, mert (esetükben) már az áramszolgáltató is bekeményített.
Csak azon döbbentem meg, hogy vannak olyanok is, akiktől csak bírósági végzéssel lehet behajtani a tartozást, holott annyit visznek haza, hogy akár tíz ilyen elesett család helyett is kifizethetnék a számlákat, és észre sem vennék. Azt mondja a postásunk, hogy nem egy, és nem is kettő elkésett befizetésről van szó, hanem felhalmozott fizetetlen számlákról. De nem akarja jártatni a száját, mert még baja lesz belőle. No, helyben vagyunk. Épp ezért, épp az ilyenek, a pofaféket mindig behúzók miatt honosodott meg az, hogy egyeseknek két hónap alatt kétszer is könyörtelenül lekapcsolják a villanyórájukat, mások meg már a lépcsőházban egyszerűen csak eldobják a figyelmeztetést, amint kiveszik a postaládából. Én meg nem voltam rest, felvettem, kisimítottam – és meghűlt a vér bennem. Lehetséges ez? Nyolcvanhatezer dinár áramadósság! Ettől függetlenül, ablakaik továbbra is fényesen világítottak. Ez egy évvel ezelőtt volt. Most nemrégiben egy albérlő egyetemista lány találta meg az ugyanarra a névre, de csak 32 ezer dinár tartozásra szóló figyelmeztetést. Közben egész nyáron, szünet nélkül, reggel, délben, éjjel, hajnalban mindegyik ablakukból patakokban csorgott a klímaberendezések kondenzvize a nyakunkba...Úgy látszik, van miből. Meg aztán igazán nem érdekli őket az olyan apró hülyeség, mint számlával a kezükben a postán vagy a bankban beállni a sorba. Miért törjék magukat, miért fizessék azt, amit rendszeresen megkapnak, használnak vagy elfogyasztanak? Mert tudják, hogy csak figyelmeztetést kapnak, ők az érinthetetlenek. A vízzel, a fűtéssel, a tiszta lépcsőházzal, a legforróbb nyári vasárnapokon is rendszeresen kiürített szemetes tartályokkal is így vannak, a közös élet csak akkor érdekli őket, ha bedöglik valami közös. De akkor hangosak... Ritkán ülnek taxiba, mert jobban szeretik, ha jön értük a nagy autó. Nagyon remélem, hogy egyszer kék villogóval szerelt autók is jönnek majd az ilyenekért. Megtörtént ez már néhányszor a történelemben.
A majd kétmilliós tartományban kétszázezernél is több a munkanélküli. Aligha hihető, hogy ezek az emberek lökdösik, letapossák egymást a postán, hogy mielőbb rendezhessék fizetetlen számláikból eredő adósságaikat. Mint ahogyan azok sem tesznek így, akik épp csak kenyérre, tejre, tehát az élet, a lét minimumára elegendőt viszik haza. De a közműrendszerek tőlük függetlenül mégis működnek. Fűtenek, a csapból folyik a víz, a csőben van gáz, villany is van, a városok utcáit takarítják...Ez csak azt jelentheti, hogy annyiból is fenn tudják tartani magukat, amennyit beszednek. Amúgy meg elég jól eléldegélnek a bevételből. Például az újvidéki távfűtők a hatvan-egynéhány ezres átlagukból. Vagy az ország első gázmenedzsere a millió kétszázezréből. Mégis, a becsületes számlafizető rétegnek csak azt tudom mondani, fizesse kitartó módszerességgel továbbra is, amit elfogyaszt, mert ősidők óta úgy van az, hogy a kisember az első, aki „ eljárásba tétetik”. Abból semmi haszna nem lesz, ha a nagyobbak is lassan sorra kerülnek. Mondta a postás. Miért beszélne félre?
