Kötelező láblógatást mindenkinek!

Helyi uszoda vagy koszos folyópart otthon elkészített olcsó szendviccsel és behűtött bolti üdítővel, a szerencsésebbeknek olykor-olykor egy szegedi vagy mórahalmi kirándulás cseppet sem olcsó lángossal vagy palacsintával – sokaknak ennyi nyaralás jut egy évben, mert nekik a Balaton vagy az Adria is elérhetetlenül messze van. Nem mindenkinek adatik meg a nyári hónapokban az a pár nap, amikor vízparti láblógatás közben sül bronzbarnára, és legfeljebb annyi gondja akad, hogy milyen ízű fagyit nyaljon, vagy melyik étteremben toljon be egy tál tengeri herkentyűt. Van, akinek szabadnapból jut kevés, mert a gyerek(ek) miatt könnyen elfolyik a szabadság, van, aki a munkahelyi hajtás miatt kényszerül végigdolgozni a nyarat, és van, aki hiába dolgozik látástól Mikulásig, még sincs elég pénze nemhogy külföldi, de belföldi utazásra sem.

Lapunk nyaralással kapcsolatos körkérdésének az eredményei szerint a válaszadók több mint a fele (56 százalékuk) otthon tölti a szabadságát. Olvasóinknak a 10 százaléka gyógyfürdőbe, a hegyekbe vagy tópartra utazik, hét százalékuk valami más kirándulást választ magának, és csupán a 25 százalékuk engedhet meg magának tengerparti nyaralást.

Az elmúlt évtizedekben az utazás és a turizmus egyre nagyobb méreteket öltött és sajátított ki magának a gazdasági szektorból: a világ GDP-jének 10 százalékát teszi ki. Sok embernek a turisták jelentik a legfőbb bevételi forrást, ami egyrészt pozitív hatással bír, másrészt egyes helyeken – például Velencében vagy Dubrovnikban – kifejezetten megkeserítik a helybéliek életét az odalátogató turisták. Papíron a szerb és a magyar turizmus is növekszik, a két ország polgárai egyre többször járnak külföldre és egyre több pénzt hagynak ott. A Szerb Nemzeti Bank 2017-es adatai szerint a szerbiai állampolgárok 1,2 milliárd eurót költöttek el külföldön, tavaly pedig ennél is többet.

A YUTA, azaz a Szerbiai Idegenforgalmi Ügynökségek Egyesülete úgy kalkulál, hogy az idén csaknem egymillió szerbiai turista – közülük nagyjából százezer a főszezonon kívül – utazik külföldre, főleg Görögországba, Törökországba és Egyiptomba, ami az utóbbi évek legjobb szezonját ígéri. Zoran Arsenović, a YUTA igazgatóbizottságának elnöke szerint ez a fizetések és az életszínvonal emelkedésével, valamint a munkanélküliség csökkenésével magyarázható.

Habár úgy tűnik, hogy a nagy kereslet miatt már a téli hónapokban elkelnek a szálláshelyek, az igazság az, hogy Szerbia Bulgáriával és Romániával annak a listának a sereghajtói közé tartozik, amely a lakosság fizetőképességét mutatja, ha nyaralásról van szó, de az olyan népszerű idegenforgalmi célpontok, mint Horvátország, Görögország és Ciprus is leszerepelt ebben a „versenyben”. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 33 európai országban végzett felmérése szerint ennek a listának az élén a norvégok, a svédek és a svájciak állnak, akiknek több mint a 90 százalékuk minimum egy hétre elmegy valahova nyaralni.

Az, hogy a megkérdezetteknek több mint a fele miért tölti otthon a szabadságát, a Magyar Szó körkérdéséből ugyan nem derült ki, de egy kimutatás szerint a szerbiai családoknak több mint a hatvan százaléka nem nyaral, mégpedig azért, mert nincs rá pénze. Bár manapság a világ egyik pontjáról a másikra utazni könnyebb, mint valaha, az Eurostat tavaly publikált, 2016-ban felvett adatai alapján az uniós népesség harmada dönt úgy, hogy nem utazik el nyaralni, 48 százalékuk fő okként ugyancsak az anyagi problémákat hozza fel, második indokként pedig az egészségügyi problémák szerepelnek. Magyarországon a népesség 44,8 százaléka nem jut el nyaralni, 46,4 százalékuk a pénzszűke miatt.

Ha nem tudunk sehová sem elutazni, akkor se eresszük búnak a fejünket. Nyaraljunk otthon! Hallgassunk kellemes zenét, olvassunk, napozzunk, sétáljunk, biciklizzünk, fedezzük fel a környék kirándulóhelyeit! Jelöljük ki a házi nyaralás időpontját, és tartsuk is magunkat hozzá! Felejtsük el az esti vasalást, a nagytakarítást, a kerti munkát! Kötelező láblógatást mindenkinek!