Kuršumlija Szerbia egyik legszegényebb városa, de minden háztartásra két autó jut – a település ezzel nemcsak az ország, hanem a régió éllovasa is. A település közlekedésében ugyan nem okoz fennakadást a sok jármű, de a parkolóhelyekért ott meg kell küzdeniük a sofőröknek.
Bár feszt arról panaszkodunk, hogy szegénységben élünk, a forgalomba helyezett személygépkocsik száma évről évre növekszik, Szerbiában jelenleg több mint kétmillió újonnan regisztrált jármű fut az utakon, ezeknek nagy része két évnél öregebb, és csupán a 10 százaléka vadonatúj. A nagyvárosokban, de különösen a fővárosban megszokottá vált a reggeli várakozás, araszolgatás és idegeskedés a forgalmi dugóban, ami a városlakók életminőségének csökkenését – a zaj- és levegőszennyezettséget, a baleseteket, a stresszt – hozza magával.
Ahhoz, hogy kevesebb autó szennyezze a levegőt Belgrádban, új alagutakra, hidakra, kerülőutakra és metróra lenne szükség, fejleszteni kellene a közösségi közlekedést, szélesebb járdákat, új kerékpár- és buszsávokat kellene kialakítani, forgalomcsökkentő intézkedéseket kellene hozni. Van néhány európai nagyváros, ahol például azóta buszoznak többen, amióta ingyenes a tömegközlekedés, másutt dugódíj bevezetésével, fizetős parkolással, sétálóutcák kialakításával szorítják le a városban közlekedő autók számát, de olyan metropolis is van, ahol külön sávban közlekedhetnek azok az autók, amelyekben legalább ketten utaznak, vagy a tömegközlekedést használók kedvezményt kapnak a kulturális és sportrendezvényekre szóló jegyek árából.
A közlekedés az egyik legnagyobb szennyezője a levegőnek. A magyar Belügyminisztérium gépjármű-nyilvántartása szerint csak az év első öt hónapjában 2876 zöld alapszínű rendszámmal rendelkező autót állítottak forgalomba, így 12 436-ra nőtt az e-járművek száma, ezekből a legtöbb tisztán elektromos, ezt követik a hatótávnövelt elektromos változatok és a tölthető hibridek.
Szerbia ebben messze elmarad északi szomszédjától, egy évvel ezelőtt az országban 173 elektromos és 255 hibrid autót helyeztek forgalomba. A vásárlók ódzkodása érthető: szegényes még ehhez az infrastruktúra, kevés a töltőállomás és nincs támogatás a vásárlásra. Horvátországban például az állam 10 ezer eurót ad egy elektromos és ötezret egy hibrid autóra.
Szerbia egyelőre ott tart, hogy tavaly több mint 140 ezer használt autót hoztak be az országba, a fele euro3 motorral rendelkezik vagy 14 évnél idősebb jármű, azaz olyan autó, amit az Európai Unió valamelyik országából épp a környezet szennyezése miatt száműztek. Goran Trivan környezetvédelmi miniszter szerint Szerbia az európai autók temetője lett – a kormány ennek a trendnek a megállítása érdekében szigorítani fogja a használt autók behozatalának feltételeit, és ösztönözni fogja az elektromos és hibrid autók vásárlását.
Az Európai Unióban már több mint egymillió alternatív meghajtású autó közlekedik az utakon, és egyre népszerűbbek. Az EU 2030-ig 40 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátás mértékét az 1990-es adatokhoz képest. Ennek egy része a fosszilis üzemanyaggal működő autók által kibocsájtott káros gázokra vonatkozik.
Az idén szeptember 16. és 22. között tizennyolcadik alkalommal rendezik meg az Európai Mobilitási Hetet, amelynek célja a környezetbarát és fenntartható városi közlekedés népszerűsítése. A kezdeményezés 1997-ben Franciaországból indult, és mostanra már majdnem 3 ezer település csatlakozik hozzá évről évre. A nemzetközi program idei jelmondata: „Sétálj velünk!” Egy kutatás szerint napi 20–25 perc tempós séta akár évekkel is megnövelheti az ember élethosszát. A gyaloglást a mindennapi közlekedésünkbe beiktatva javul a közérzetünk, és még pénzt is spórolhatunk.
Ha alapos önvizsgálatot tartunk, be kell valljuk: olykor indokolatlan esetekben is a slusszkulcs után nyúlunk. Sokunk életében forradalmat hozna, ha a kifogások helyett inkább átgondolnánk, hogyan tudnánk – akár csak bizonyos helyzetekben – megoldani az életünket autó nélkül. Sokkal könnyebb ez, mint sokan feltételezik. Nem csak a tisztább levegőért, de a saját fittségünkért is megéri!
