Zsebünkben a világ

Az amerikai stand-up komedista Louis C.K.-nek még évekkel ezelőtt volt egy zseniális előadása, amiben a telefonok evolúciójáról mesélt. Az okostelefon-őrület már akkor is lázban tartotta az egész világot, de közel sem használtuk olyan mértékben a különböző online áruházakból letöltött applikációkat, mint manapság. Louis C.K. szerint a mai generáció érdemli meg legkevésbé, hogy ezeket az eszközöket kezelje. Hogy miért? Mert a zsebünkben a világ, és arra használjuk, hogy a vécén ülve vicces macskás videókat küldözgessünk egymásnak. Nos, mi tagadás, van némi ráció abban, amit a komedista állít, de a kép ennél azért árnyaltabb.

Heti körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, vajon a Magyar Szó olvasói miként kamatoztatják a mobiltelefonok adta lehetőségeket. A nagy többség elsősorban még mindig telefonálásra és üzenetküldésre használja a most már szinte kivétel nélkül érintőképernyős szerkezeteket, de akadtak olyanok is (a szavazók kb. egynegyede), akik a telefonjuk segítségével tájékozódnak a nagyvilágban. Olvasótáborunkban meglehetősen kevesen, csak pár százaléknyian játszanak és szórakoznak a hordozható kelléken. Ha kicsit mélyebbre merülünk egy-egy kategóriában, akkor már láthatjuk, hogy a régen pofonegyszerű telefonálás és üzenetküldés alaposan megváltozott az okostelefonoknak köszönhetően. Hiszen ma már nem kell a roaming-díjaktól félni, és vagyonokat sem kell fizetni, hiszen wifi-hálózatot szinte bárhol találunk, ennek – és az üzenetküldő applikációknak – köszönhetően pedig ingyen beszélhetünk akár a világ másik felén élő ismerősünkkel, rokonunkkal. Ugyanez érvényes a szimpla, szöveges üzenetek továbbítására is. A választék óriási, a legismertebb appok közül álljon itt csak néhány neve: Line, Messenger, Skype, Telegram, Viber, Whatsapp stb. A programok fejlesztői különböző extrákkal próbálnak kitűnni a tömegből, így ma már mindegyikben alapfunkciónak számítanak az emotikonok, a gifek, a matricák, a „titkosított”, a hang- és videóüzenetek. Tegyünk egy lépést hátra, s gondolkodjunk el azon, milyen fantasztikus dolog is ez! A tőlünk több ezer kilométerre tartózkodó ismerősünkkel pillanatok alatt felvehetjük a kapcsolatot, s élőben, a történések aktuális pillanatában láthatjuk mindazt, amit a másik fél átél. Abban az időszakban, amikor a család szerteszét van a világban, nem kell hosszasan ecsetelni, hogy milyen csodálatos találmányok szivárogtak be észrevétlenül mindennapjainkba. Ugyanakkor kár tagadni azt is, hogy az okostelefonoknak van káros oldala. A többi között ezeknek a készülékeknek „hála” alakult ki a FOMO (Fear Of Missing Out) is, ami egy, a fiatalok körében egyre inkább elterjedő társadalmi szorongás, aminek lényege, hogy a felhasználók nem tudnak létezni okostelefonjuk nélkül, mert attól félnek, lemaradnak valamilyen lényeges történésről. Ma már egyáltalán nem ismeretlen fogalom a telefonfüggőség, ami a 2010-es években születettekre határozottan érvényes. A XXI. század gyermekei beleszületnek ebbe az IT-forradalomba, és két-három éves korukban magától értetődően használják az okoseszközöket.

Az internethasználat és az internetes portálok nagy részét ma nem asztali számítógépünkön olvassuk, hanem mobiltelefonunkon – erről statisztikák is készülnek. Az olvasási, tájékozódási szokások szélesedtek: nem feltétlenül a napi- és hetilapok, a hagyományos rádiók szolgálnak hírforrásul, hanem az azonnaliságot kihasználó weboldalak. Percek alatt értesülhetünk a hírekről, hogy mi történik Vuhanban a koronavírussal, hogy ki nyerte az év első Grand Slam-tornáját Ausztráliában, vagy hogy a magyarországi celebek épp milyen szponzorált tartalommal hirdetnek egy-egy terméket. A közelmúltban több helyről is hallhattuk, hogy az álhírek milyen mértékben befolyásolták a demokratikus országok választásait, így a tájékozódásban sem mehetünk biztosra. Fontos, hogy a mobiltelefonunkon, illetve a közösségi médiában megjelenő, hirtelen felugró információkra kellő körültekintéssel reagáljunk, és több hírügynökségnél is ellenőrizzük az adatokat.

A tudatos mobilhasználat nagyban megkönnyítheti életünket, de nem véletlen, hogy már az Egészségügyi Világszervezet is felfigyelt az okostelefon-függőségre. Mint mindenben, itt is fontos mértéket tartani, s a képernyőbe bújás helyett talán érdemesebb a velünk szemben ülő emberrel beszélgetni. A végén annyit mindenképpen megjegyeznénk, hogy számomra örömteli fejlemény volt a szavazás végeredménye, főleg a harmadik pontra vonatkozóan. Nem mondom, hogy szórakozásra tilos használni az okostelefont, de ha a világ összes tudása ott lapul a zsebünkben – sportnyelven szólva –, kár lenne kihagyni azt a ziccert, hogy minden percben tanulhatunk. Az online áruházban szerencsére számos applikációt találhatunk, amik játékos módon tanítanak. A macskás videóknál biztosan többet érnek…