Többismeretlenes választások

Habár a szerbiai politikai élet tekintetében mindenki hozzászokhatott a dinamikus eseményekhez, a nemrégiben megkezdődő kampány minden szempontból rendkívülinek számít és meglehetősen összetett kihívás elé állítja a politikai élet azon szereplőit, akik részt vennének az április 26-ra kiírt köztársasági, tartományi és helyhatósági választásokon. A koronavírus mostanra az élet minden szegmensét befolyásolja: egyesek otthoni elkülönítésben kénytelenek vesztegelni, mások kórházban lábadoznak, megint mások a többszörös felszólítás ellenére is bespájzolnak különböző tartós élelmiszerekből, vagy fertőtlenítésre alkalmas szerekből, a többiek tanácstalanul bújják a sajtóhíreket, megpróbálván kiszűrni azok közül a hitelesnek minősíthetőeket, azon mélázván, hogy most akkor ez az évszázad legmókásabb vírusa, vagy egy annyira veszélyesnek minősülő tényező, amelynek okán indokolt volt elrendelni az országban a rendkívüli állapotot.

Mindeközben a politikusok azt teszik, amit egyébként is tenniük kellene, amennyiben sikeresen szeretnének érvényesülni a politikai színtéren: alkalmazkodnak a társadalmi körülményekhez és hangulathoz. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a múlt héten foganatosított egészségügyi intézkedések okán jelenleg nem lehetne bármilyen jellegű kampányrendezvényt szervezni, hiszen zárt helyiségben tilos az 50 főnél tömegesebb összejövetelek megtartása, nem beszélve arról, hogy a rendkívüli állapot szülte intézkedések szinte mindent felülírnak. Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt elnökének azon múlt heti döntése sem tette egyszerűbbé a többi politikai tömörülés helyzetét, hogy április 1-ig pártja biztosan nem szervez kampányrendezvényt. Azzal, hogy a polgárok egészségét a pártérdekek elé állította, Vučić kényszerpályára küldte a többi politikai szereplőt. Az ország legnagyobb pártjának elnöke államfői minőségében azt is közölte, hogy hamarosan megvitatja a politikai pártok képviselőivel a választások esetleges kitolásának a lehetőségét.

Tekintettel a XXI. század információs technológiai vívmányaira, a hatékony és a sikeres választási kampánynak ma már nem lenne muszáj a közösségi találkozókra épülnie. A társadalomkutatók egy részének egyébként is az az álláspontja, hogy az említett technológiai vívmányok okán a mai képviseleti demokráciák egyre inkább visszakanyarodnak annak a pontnak az irányába, ahonnan egykoron fejlődésük útnak indult, a közvetlen demokráciáig. Napjainkban szinte egyetlen olyan politikus nincsen, akinek ne lenne Facebook-, Twitter-, vagy Instagram-profilja, sőt, Donald Trump egyike azoknak a modern kori államvezetőknek, akik még a fontosabb döntéseket is ezeken a felületeken teszik közzé először. Ebből a szemszögből megközelítvén a virtuális kommunikációs csatornákat, az utóbbiak mellett szóló legfontosabb érv mindenféleképpen az, hogy lehetővé teszik a közvetlen interakciót politikus és választója között, továbbá megoldásként szolgálhatnak a jelenlegi körülményekhez hasonlóak esetén.

Természetesen arról a szempontról sem feledkezhetünk meg, hogy a szerbiai társadalmat a demográfiai elöregedés és az elszegényedés jellemzi. A Köztársasági Statisztikai Hivatal tavaly év végi mutatói szerint a szerbiai háztartások 73,1 százalékában van számítógép. A számítógép-felhasználók területi megoszlása eltérő: a városokban a háztartások 79,5 százalékában van számítógép, míg a falusi térségekben ez az arány 62,1 százalék. Mint kiderült, az anyagi lehetőségek is kifejezetten befolyásolják, hogy a háztartások birtokolnak-e számítógépet: azokban a családokban, amelyekben a havi átlagbevétel meghaladja a 600 eurót, 94,3 százalékos ez az arány, míg azokban, amelyekben a havi bevétel 300 euró alatt alakul, 54 százalékos. Az internetfelhasználók aránya 80 százalék környékén alakul. A 2018-as mutatók szerint a 65 évnél idősebb polgároknak csupán a 17 százaléka használ rendszeresen számítógépet – Európában ez az arány 52 százalék. Az említett számok arra utalnak, hogy a kizárólag a virtuális világban zajló kampánnyal a pártok nem tudnák minden potenciális szavazójukat megszólítani, így ez a körülmény, összefüggésben a koronavírus terjedésével, feltehetőleg a választások elhalasztását fogja eredményzeni, főleg most, amikor a rendkívüli állapot elrendelésével megteremtődött a választói jog korlátozásának az alapfeltétele.

Tartsák meg akármikor a választásokat, ahhoz, hogy élhessünk alkotmányban szavatolt szavazati jogunkkal, szerepelnünk kell az egységes választói névjegyzékben. A tizennyolcadik életévüket betöltött polgárok automatikusan felvételre kerülnek a névjegyzékbe, ám olykor mégis hiányosságok merülnek fel ezzel kapcsolatban. Azt, hogy a választópolgár szerepel-e a névjegyzékben, személyesen, a lakóhelye szerinti helyi önkormányzat közigazgatási hivatalában ellenőrizheti, vagy online, a választói névjegyzék vezetéséért illetékes helyi önkormányzati és államigazgatási minisztérium, vagy a Köztársasági Választási Bizottság honlapján, személyi számának a segítségével. A polgárok a névjegyzékbe való beírását, adataik módosítását, valamint a névjegyzékből való törlésüket a tárca hivatalból, vagy a polgár kezdeményezésére végzi. A polgárok a módosítások megejtését a lakóhelyük szerinti helyi önkormányzat hivatalában kérhetik. Mivel a névjegyzéket elektronikusan összekötötték egyebek mellett a Belügyminisztérium nyilvántartásával, lakcímváltás esetén a lakóhely szerinti szavazóhelynek is automatikusan változnia kellene, ám ha ez nem történt meg, a javítást szintén a helyi önkormányzat közigazgatási hivatalában kérheti a polgár. A választói névjegyzéket tavaly a halotti anyakönyvekkel is összekötötték elektronikusan, az elhalálozott személyt az azóta hatályos szabályok értelmében 24 óra leforgása alatt törölni kell a névjegyzékből.