Ezerkétszáz dinárért 87,3 százalékos pontosság

Egyelőre szinte egyetlen felmérés, kutatás sem foglalkozott azzal, hogy a mindennapjainkat több hónapja meghatározó SARS–CoV– 2 elnevezésű vírus, illetve az azzal való megfertőződésnek a lehetősége mekkora félelmet váltott, vagy vált ki az emberek többségében, ám ha a közbeszédből indulunk ki, sokan vannak azok, akik az elmúlt időszakban felidéztek egy-egy szokatlan, az influenza-fertőzésre emlékeztető, ám attól mégis eltérő, atipikus tünetet, megbetegedést. Amennyiben valakit nem hagy nyugodni a kíváncsiság és nem sajnál 1200 dinárt fordítani kíváncsiságának kielégítésére, az a múlt hét óta koronavírus szerológiai gyorstesztet végeztethet el, annak reményében, hogy megtudja az igazságot. A teszt elvégzésének alapfeltétele, hogy a polgár befizesse a teszt árát az egységes, országos számlaszámra, majd ezután felkeresheti a lakóhelyéhez legközelebbi egészségházat, vagy közegészségügyi intézetet. Az eddigi elmondások szerint az egészségügyi intézmények zömében a vizsgálat elvégzése előtt időpontot szükséges igényelni. A teszt eredménye 15 percen belül elkészül, míg a kísérő dokumentáció összeállítása néhány órát vesz igénybe.

Az eddigiekben leggyakrabban emlegetett PCR-teszttől a szerológiai vizsgálat több szempontból is különbözik. A szerológiai vizsgálatot elsősorban nem az aktív fertőzés, azaz a vírus jelenléte, hanem a fertőzés következtében kialakuló antitestek a szervezetből való kimutatásának a céljával végzik el. A két tesztet az is megkülönbözteti egymástól, hogy amíg a PCR-teszt elvégzéséhez az orrgaratból vesznek légúti mintát, addig a szerológiai vizsgálattal a vérből mutatják ki az antitesteket – egyes szakértők azt nyilatkozták, hogy elegendő az ujjból vért venni, míg mások szerint vénából szükséges. A szakirodalom szerint a PCR-teszttel a vírus a betegség tüneteinek a megjelenése előtti néhány naptól kezdve mutatható ki a légúti mintából, majd miután a fertőzött személy meggyógyul, a vírus eltűnik a nyálkahártyáról, vagyis onnantól ez a teszt érdemben nem válaszolja meg a kérdést, hogy történt-e fertőzés, vagy sem. Mint ahogyan azt már említettük, ezzel ellenben a szerológiai teszt az immunrendszer által a vírus ellen termelt antitesteket mutatja ki, ezek pedig csak később alakulnak ki. Az immunrendszer a fertőzés aktív szakaszában az IgM típusú ellenanyagot termeli, míg néhány héttel később az IgG típusú ellenanyagot.

Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos és Falus András immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjainak az MTA honlapján publikált, a különböző koronavírus-vizsgálatokat elemző szakírása szerint a vírussal reagáló ellenanyagok legtöbbször csupán az immunreakció meglétét igazolják, míg ők maguk közvetlenül nem vagy csak kismértékben fejtenek ki védő, víruspusztító hatást. A laboratóriumi ellenanyagszint-mérés mindazonáltal a fertőzés fennállására vagy lezajlásának jelzésére alkalmas viszonylag költséghatékony, érzékeny diagnosztikai eljárás, mutatnak rá a szakértők. A szerzők szerint SARS-CoV-2-fertőzéssel kapcsolatos szerológiai vizsgálatok elsődlegesen járványtani szempontból elengedhetetlenek, hiszen segítségükkel meghatározható a populáció átfertőzöttségének a mértéke. Ugyancsak ezekkel a módszerekkel határozható meg a tünetmentes fertőzöttek aránya is. A magyarországi akadémikusok a SARS–CoV–2-fertőzéssel kapcsolatos szerológiai teszteket elemző írásukban az azok tekintetében jelenleg felmerülő kétségekkel is foglalkoztak, rámutatván, hogy a kezdeti eredmények szerint vannak olyan betegek, akikben nem termelődnek antitestek, de olyanok is, akikben kevés antitest termelődik, és vannak olyanok is, akikben a szokásosnál sokkal lassabban jelennek meg az antitestek – 48 nap volt a leghosszabb időszak. Azt szintén kiemelték, hogy az eddigi tudományos eredmények értelmében a SARS–CoV–2 között földrészenként igenis vannak különbségek, „így ha most egy Ázsiában gyártott, az ott honos vírussal szembeni antitesteket érzékelő tesztrendszert kívánunk a magyar átfertőzöttség mérésére felhasználni, előfordulhat, hogy a rendszer nem ismeri fel a »magyar« vírus ellen termelt antitesteket. Ez a hamis negativitás, azaz biztosan átfertőzött egyént negatívnak sorolunk be” – derül ki az írásból.

A szerbiai szakértők elsősorban a társadalom átfertőzöttsége szintje mérésének, valamint az atipikus tüneteket produkáló fertőzöttek száma megállapításának az okán tartják indokoltnak a szerológiai teszt elvégzését. Predrag Kon epidemiológus értékelése szerint elsősorban azoknak érdemes elvégeztetniük a tesztet, akiknél az elmúlt néhány hónapban valamilyen légzőszervrendszeri, vagy egyéb, fertőzésre, betegségre utaló tünet jelentkezett, különbözzön az akármennyire is a Covid–19 ismert tüneteitől, valamint azoknak, akik kapcsolatba kerültek bizonyítottan fertőzött személlyel, ám náluk nem alakultak ki semmiféle tünetek. A szerbiai egészségügyi válságstáb tagja arra is felhívta a polgárok figyelmét, hogy amennyiben a szerológiai vizsgálat esetleg az IgM típusú ellenanyagot mutatja ki esetükben, akkor a PCR-teszt elvégzése is indokolttá válik, hogy kiderüljön, mennyire aktív fertőzésről van szó. A szakértő azt sem mulasztotta el tudatosítani a polgárokban, hogy az egészségházakban és a közegészségügyi intézetekben elvégeztethető szerológiai teszt nem ugyanaz, mint amelyikkel jelenleg 7 ezer család részvételével az országos immunológiai felmérést végzi a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Kara. Az említett felmérés során alkalmazott teszt eredménye Predrag Kon elmondása szerint 96 százalékban pontos, míg a polgárok saját kérésére, fizetség ellenében elvégezhető teszt ennél kevésbé pontos. Az epidemiológus nem árulta el, hogy utóbbi teszt megbízhatóságának aránya mennyivel alacsonyabb. Slavica Maris, a Belgrádi Közegészségügyi Intézet epidemiológusa azt mondta, hogy a pontossági arány 87,3 százalékos. Ennek az epidemiológusnak a sajtónyilatkozata arra enged következtetni, hogy amennyiben a szerológiai vizsgálattal valakinek a véréből az IgM típusú ellenanyagot mutatják ki, a PCR-tesztet automatikusan elvégzik, vagyis ez nem az érintett polgár akaratától függ.