Miért nehéz betartani az előírásokat?

A koronavírus-járvány tombolása előtt sohasem viseltem szájmaszkot, esetleg maszkot, amikor gyerekként egymást ijesztgettük. Most a szájmaszkokat azonban nem divatból, játékból vagy ijesztgetés miatt viseljük, hanem sajnos egy világméretű pandémia miatt, amelynek terjedése hazánkat, régiónkat sem kerülte el. Az orvosok szerint a koronavírus ellen az a legjobb védekezés, ha tartjuk a megfelelő távolságot, gyakran mosunk kezet, szájmaszkot hordunk és nem nyúlunk az arcunkhoz.

A koronavírus állítólag három napig is megmaradhat műanyag- és fémfelületen, de a vizsgálatok szerint az ott letelepedett életképes vírusok mennyisége néhány órán belül csökkenni kezd. Ez azt jelenti, hogy a vírussal fertőzött cseppek valójában közvetlenül a tüsszentés után veszélyesek, pár nappal később már nem annyira.

A járványügyi helyzet folyamatosan változik, az utóbbi időben sajnos újra többen fertőződnek meg a vírustól, és újra szigorított intézkedéseket vezetnek be számos településen. A vírus első hullámának a tombolása után most újra olyan időket élünk, amikor a maszk viselése otthonunk elhagyásakor mindennapjaink elengedhetetlen részévé válik, magunk, szeretteink és embertársaink védelme érdekében. Lakóhelyünk elhagyása után azonnal fennáll a fertőződés veszélye, ennek ellenére muszáj bevásárolni magunknak, szüleinknek, nagyszüleinknek vagy szomszédunknak.

A szájmaszk viselése sok kellemetlenséget okoz, hiszen ilyenkor nehezebben kapunk levegőt, a szemüveg beködösödik stb. Azok, akiket kevesebb tűrőképességgel áldottak meg, ilyenkor egyszerűen letolják álluk alá a maszkot, biztos mindenki látott már hasonlót. Sőt, szerintem többen hordják a maszkot az állukon, mint az előírt módon, de lehet, hogy ez csak az én tapasztalatom.

Ennek pedig így nincs sok értelme, mivel a cseppfertőzéssel terjedő betegséget szájunkon és orrunkon keresztül terjesztjük.

Sorban álláskor az ember sok érdekes csevejt hallhat, tegnap például egy 30 év körüli nő szidta a maszk használatát, mondván, az apja a kórházban dolgozik, de mindketten teljesen értelmetlennek tartják a viselését, és ő biztos soha sem teszi fel, inkább nem jár boltba, ha rákényszerítik a használatát. És sajnos nem ő az egyedüli, aki így gondolkodik. A járvány első hulláma kitörésekor a bank előtt álltam sorban, egy 20–25 év körüli fiatalember volt a soron következő, hogy bejusson. Az illető mobilon beszélt jó hangosan a haverjával, majd tüsszögött egy párat, aztán taknyát lecsapta a betonra, beletörölte a pólójába, és ekkor szólt a biztonsági ember, hogy mehet be a bankba. Számos hasonló esettel találkoztam az elmúlt hónapokban, ami miatt majdnem biztos vagyok abban, hogy itt nálunk semmiféle szigorított intézkedés sem fog működni, mert egyszerűen az embereket nem érdekli mások biztonsága, magasról tesznek az előírásokra.

Testvéremmel beszélgettem, aki Budán él, hogy ott mi a helyzet. Elmondása szerint ott nincsenek túl szigorú intézkedések, de azokat, amelyek életbe léptek, betartják, köztük a szájmaszk viselésére és a kéz fertőtlenítésére vonatkozókat is. Sajnos, nálunk itt, Szerbiában más a helyzet, merőben más. Azok sem tartják be a szabályokat, akik valójában azzal lettek megbízva, hogy betartassák őket. Számtalan esetben láttam, hogy a városi buszsofőrök nem viselnek maszkot, hát akkor hogyan követelhetnék meg az utasoktól azt, hogy viseljék?

A vírus meg csak terjed, egyre jobban. Nem vagyok a bezártság híve, de a kijárási tilalom volt az egyedüli olyan intézkedés, amit valóban betartottak az emberek Szerbiában, a többire fittyet hánynak. És ez a szájmaszk viselésére hatványozottan igaz. Nem rég voltam kenyérért, bizony a sarki boltban senkin, de senkin sem volt maszk, beleértve az önki dolgozóit is. A járvány terjedését csak úgy gátolhatnánk meg, ha mindenki felelősségteljesen viselkedne, szolidárisak kell legyünk az idősebb korosztállyal, hiszen őket fenyegeti a legnagyobb veszély. Újra hangsúlyozom, nem szeretném, ha bevezetnék megint a kijárási tilalmat, de ha másként nem lehet, talán ez lenne a legjobb megoldás. Mondjuk nem egész napost, mert az brutális hatással lenne a gazdaságra, de este 10 órától mondjuk reggel hatig talán nem lenne olyan borzasztó. Az emberek nagy többsége így elvégezhetné a munkáját, a fiatalok pedig egy ideig majdcsak kibírják bulizás nélkül, annál is inkább, hiszen most főleg körükben terjed a vírus.