Oltásra várva

Legtöbb európai országban most robbant be újra a koronavírus-járvány, naponta rekordokat dönt a fertőzöttek száma többek között Magyarországon, Franciaországban, Csehországban. Nálunk a felmérések szerint viszont az utóbbi időhöz képest alacsony a fertőzöttségi arány, úgy látszik, itt valahogy fordítva működik a vírus, mint Európa nagy részében. Sokan attól tartottak, hogy a tanév kezdetével rohamosan növekedni kezd majd a koronavírussal fertőzöttek száma, ez azonban nem így történt.

A tanév kezdete mellett állandóan aktuális téma volt a vírus elleni védőoltás, pontosabban, hogy mikor készül el. Több szakértő is azon a véleményen volt, hogy a vakcina elkészítésére legalább egy-két évre lesz szükség, mások, főként különböző kormányok képviselői, azt mondták, a védőoltás már késő őszre, vagy a tél kezdetére elkészülhet, majd ezt követően kezdődhet az immunizáció. Igen ám, de mint minden ismeretlen dologgal kapcsolatban, az emberek ettől is tartanak, és ez természetes, hiszen rengeteg riadalmat keltő hír jelent meg a védőoltásokról. Ha visszaemlékezünk, a „hagyományos” influenza elleni vakcina is megjárta ezt az utat, mindenfélét mondtak rá, aztán évről évre egyre többen vették fel az oltást, és kiderült, sokaknak, főként idősebbeknek enyhébb náthatünetei voltak, mint az oltás előtt. Az is igaz viszont, hogy az elmúlt egy-két évben többen is jelezték, a vakcina nem segített rajtuk, ugyanúgy elkapták a szezonális influenzát mint azelőtt, és a betegség lefolyása sem volt enyhébb.

Az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy ha elkészül egyszer a koronavírus elleni védőoltás, minél többen vegyék fel. Sajnos, nem is olyan régen történt, hogy a világszervezet óriási botrányba keveredett a H1N1 elleni vakcinával kapcsolatban. Mint kiderült, az Egészségügyi Világszervezet a madárinfluenza megjelenésekor azonnal világjárványt hirdetett, amire a kormányok többsége jól bevásárolt a védőoltásból. A vakcinák nagy hányadát sohasem használták fel.

A koronavírus-elleni védőoltás kidolgozása még a kísérleti fázisában tart, és mivel folyamatosan ellentétes hírek látnak napvilágot, természetes, hogy az emberek félnek attól, nehogy kötelezővé tegyék a felvételét. Én azt tapasztaltam, hogy az idősebbek jobban hisznek az új vakcina eredményességébe, mint a fiatalabb korosztály. A legóvatosabbak a kisgyermekes családok, ami érthető is. Nem árt azonban tudni, hogy fertőző betegségek előfordulása egyidős az emberiséggel, a pestis, a himlő, a spanyolnátha milliók halálát okozta, vagy később a gyermekbénulás, amely sok esetben maradandó károsodást okozott. A komolyabb betegségek terjedésének megakadályozása céljából a mai napig a leghatékonyabbnak a tömeges immunizáció bizonyult, amelyet védőoltások segítségével érnek el. A védőoltásoknak köszönhetően az 1970-es évek végétől nincs fekete himlő a világban, 2000 óta Európában nem fordult elő gyermekbénulás.

Mivel még nem készült el a koronavírus-járvány elleni vakcina, a legjobb módszer a pandémia megfékezésére és az egészségünk megvédésére az ismert óvintézkedések betartása, valamint immunitásunk erősítése. Nem szabad könnyelműsködni, még akkor sem, ha egyelőre a környezetünkben nem kritikus a helyzet. A járvány a szakértők szerint még legalább két évig jelen lesz, tehát tanuljunk meg vele együtt élni, felelősségteljesen viselkedni, ne akkor kezdjünk fűhöz-fához kapaszkodni, amikor megtörtént a baj, előzzük meg!