A Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat Zomborban 1883. május 11-én történt megalakulása előtt a szervezőbizottság a vármegye legnépszerűbb hírlapjaiban, így a Bácska 1883. április 10-i és 1883. április 17-i, az Újvidék 1883. április 15-i és 1883. április 22-i számában – bölcs előrelátással – vállalt és tervezett feladatai ismertetése érdekében közzétette alapszabály-tervezetét. Hamar kiderült eljárásuk helyessége, mert a szervezőbizottság címére sorra érkeztek a helyeslő, vagy kiegészítő észrevételek. Kármán József új-verbászi pártolójuk az alakuló közgyűlés napján a Bácskában megjelent A Bács-Bodrogh megyei történelmi társulat alapszabályai ügyében című hozzászólásában azt javasolta, az új egyesület céljainak és terveinek sokkal jobban megfelelne a Bács-Bodrogh megyei történelmi és régészeti társulat elnevezés, hisz az alapszabály értelmében is ezen társulat tervei sorába tartozik a régészeti tárgyak felkutatása, begyűjtése és szakszerű megőrzése. Észrevételét ugyan megvitatták, de a megválasztott vezetőség a társulat nevét illetően megmaradt az eredeti tervénél.
A zombori Megyeháza (Fotó: mojsombor.org)
A Schmausz Endre elnök és Margalits Ede titkár jegyezte alapszabály-tervezet 33 §-ból állt. Az 1. §. szerint a társulat neve Bács-Bodrogh megyei Történelmi Társulat, székhelye Zombor szabad királyi város. A 2. §. szerint a társulat célja: Bács-Bodrogh megyei történelmét egész kiterjedésében művelni. A 3. §. részletesen kifejtette: a történelmi társulat célja hiteles források alapján föltárni a vármegye történelmi múltját, értelmezni a jelenét. A társulat figyelemmel kíséri a vidéken folytatott ásatások során föltárt ősi, ó- és középkori műrégiségeket, azokat „adományozás, vétel vagy ideiglenes átengedés útján” egy erre a célra megalapítandó műrégiségi egyleti múzeum számára összegyűjti, a történelmi értékű romokat kellő felügyelet által megóvja a végpusztulástól. A társulat elsőrendű feladatának tekinti „a hazai történettudomány és archaeologia művelése és megkedveltetése iránt minél szélesebb körű érdekeltséget ébreszteni”. Legfontosabb feladatának azonban az okmányok és mindennemű használható anyag, az összes megyebeli nyomtatványok összegyűjtése által elősegíteni a vármegye részletes és kimerítő történetének a megírását. „E czélt nemcsak a szakképességek és szakkedvelők egyesítése, de a megyei érdekű történelmi, régiségtudományi és statisztikai dolgozatok írása, kiadása, nyilvános gyűlések tartása és kirándulások eszközlése, levél- és könyvtár berendezése, vidékenkint annalesek írása, nemkülönben a műemlékek és régiségek tanulmányozása és ismertetése által is elérni törekszik.” A történelmi társulat alapszabálya a tagjai jogainak és kötelességeinek felsorolását követően részletesen szólt a tisztviselők feladatáról, a választmány jogköréről, a közgyűlés és a nyilvános ülések rendjéről.
A Bácska 1883. szeptember 21-i számában közölte a hírt, miszerint a Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat alapszabályát – csekély módosítással – a belügyminisztérium jóváhagyta, minekután a kulturális egylet megkezdhette tényleges működését; az első nyilvános ülését 1883. november 15-én tartotta. A módosítások után a Bács-Bodrogh megyei Történelmi Társulat alapszabályai 1884. február hó 20-i keltezéssel váltak véglegessé. A hivatalos jóváhagyás szerint: „17.312. sz./VII. o. Látta: a magyar királyi belügyminiszter. Budapest, 1884. márczius hó 21-én. A miniszter helyett: Prónay József s. k. államtitkár.”
Miközben lázasan zajlott az alapszabályok megfogalmazása és elfogadásának jogi procedúrája, a társulat lelkesen hozzálátott a munkához: a Bácska 1883. november 16-i számában már arról olvashatott a közönség, hogy a történelmi társulat „kevés, de előkelő közönség részvétele mellett” megtartotta első közgyűlését. Az elnöki és titkári jelentés után Iványi István szabadkai tanár „egészen alkalomszerűleg” Bajmok és Csantavér községek történetéről értekezett, „mert éppen az idén üli ama két derék község fennállása 100 éves jubileumát”. Utána Steltzer Frigyes számos érdekes török korbeli okmányt mutatott be, Radics György pedig néhány zombori régészeti leletet ismertetett.
A Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat Évkönyve (Fotó: OSZK)
A megyei történelmi társulat a következő közgyűlését Schmausz Endre elnök és Margalits Ede titkár vezetésével 1884. február 22-én tartotta. A Bácska lelkes beszámolója szerint a titkári jelentés Donoszlovits Vilmosnak buzgó működéséért „jegyzőkönyvi elismerést és köszönetet szavaztatott meg”. Az ünnepelt Donoszlovits Bács-Bodrogh vármegye alkotmányos mozgalmai a 60-as évek elején című értékes dolgozatának felolvasását a jelenlévők megéljenezték. Aminthogy Radics Györgynek Egy község száz év előtt című Szivác múltjára vonatkozó rajzolatja – amely Eiman Károly volt sziváci jegyző Der Kolonist című munkája után készült – is nagy tetszést aratott. A hírlapok beszámolója szerint a rendszeressé váló közgyűlések felolvasásai – amelyek az egyre lendületesebb, lelkes történeti kutatásokról tanúskodtak – hamar népszerűvé váltak, vármegyeszerte nagy érdeklődést keltettek. Meg kellett hát teremteni a tudományos munkák közlésének a lehetőségét is.
Az 1885. január 30-án megtartott választmányi ülésen elhatározták, hogy a Történelmi Társulat Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat Évkönyve címmel „évnegyedes füzetek” formájában szakfolyóiratot ad ki, melynek szerkesztője a társulat mindenkori titkára lesz. Így született meg az a fölbecsülhetetlen értékű könyvsorozat, melynek 33 évfolyamát – Káich Katalin A Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat Évkönyveinek repertóriuma (1885–1918) című, 1984-ben megjelent monográfiájának tanúsága szerint – 1885–1886 között Margalits Ede, 1887–1894 között Grosschmid Gábor, 1895–1899 között Dudás Gyula, 1900-ben Roediger Lajos, 1901-ben Costa János, 1902–1918 között, egészen a megszűnéséig Trencsény Károly szerkesztett. A zombori Bittermann Nándor Könyv- és Kőnyomdájában készült Bács-Bodrogh megyei Történelmi Társulat Évkönyve I. évfolyamának 1. számában jelent meg a Schmausz Endre elnök és Dr. Margalits Ede titkár jegyezte Történelmi Társulatunk alapszabályainak hivatalos változata is.
