A hosszadalmas várakoztatás és a közvélemény figyelmének fokozott fenntartása után mintegy tíz nappal ezelőtt megalakult az új szerb kormány, amely egy napot sem töltött tétlenül. Este hétkor letette az esküt, másnap reggel hétkor pedig már összeült megvitatni az ország ügyes-bajos dolgait. Az elhangzottakról a kormány szűkszavú közleményben tájékoztatta a közvéleményt, amelyből annyi derült ki, hogy az első ülésen egyebek között tárgyaltak a minimális órabér értékének megemeléséről, a közszféra dolgozóinak bérnöveléséről, és az ország autópályáin az úthasználati díjak növeléséről.
Konkrét döntés még egyetlen ügyben sem született, de megszokhattuk, ha már beszélnek róla, előbb-utóbb valóra is válik.
Az utóbbit, az úthasználati díjak növelését nyilvánosan alig egy hete tette szóvá Zorana Mihajlović, újranevezett közlekedési miniszter asszony. Mint mondja, az autóutak karbantartása sok pénzbe kerül, ezzel az díjnöveléssel pedig fedezni tudnák a jövőbeli munkálatok értékét.
A közműdíjak növelése sohasem tartozott a hatalomgyakorlók populáris húzásai közé, ezért is igyekeztek mindenkor „kevésbé fájdalmas” időszakra ütemezni. A Putevi Srbije, az ország autópályáit karbantartó közvállalat ugyanis már februárban követelte a díjak megnövelését, de erre nem került sor. Mint kiderült, ebben a kérdésben is várni kellett az új kormány megalakulására. A közvállalat vezetősége már rég hangoztatja, Szerbiában a pályahasználati díj 2008. február 23-a óta nem módosult, noha minden más drágult. Ha most a szerb kormány bólintana a legalább tíz százalakos díjnövelésre, akkor a Putevi Srbije közvállalat konyhájára évente legalább 1,8 milliárd dinárral több folyna be, vagyis ennyivel lehetne több pénzt fordítani útkarbantartási célokra.
Kormánykörökhöz közeli hírforrások arról beszélnek, hogy a rendelet már rég elkészült, csak a kormányalakításra vártak. Tehát annak ellenére, hogy még nem tették közzé mikortól, szinte biztosra vehető, hogy hamarosan többet kell fizetnie annak, aki az autópályát veszi használatba.
Minden drágítást egyféle komparatisztika előz meg, vagyis bizonyítása annak, hogy a környező országokhoz képest mennyire keveset fizet a hazai állampolgár, és hogy mennyire nem volt tudatában annak, mily kedvező feltételek mellett utazhatott. Az illetékesek nem győzik hangoztatni, hogy Szerbiában a mostani, kilométerenkénti 0,03 eurós pályahasználati díj kétszer olcsóbb, mint amennyit Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban vagy akár Portugáliában kell fizetni. Törökországban, például kilométerenként 0,039 eurót, Görögországban 0,045, Olaszországban 0,05, Spanyolországban 0,085, míg Franciaországban 0,095 eurót számolnak fel.
Ha megszületik a döntés, akkor az új díjszabás szerint, amelyet a Putevi Srbije küldött a kormány elé elfogadásra, a Belgrád–Niš szakaszon az eddigi 730 dinár helyett 800 dinár lenne az autópálya-használati díj. A Belgrád–Šid vonalon 340 dinár helyett 370, a Belgrád és Szabadka közti távon pedig 290 dinár helyett 320 dinárt kell majd fizetni.
Valóban indokolt, vagy sem a pályahasználati díj növelése, és a hazai utak járhatósága összehasonlítható-e a külföldi pályákkal, ebben eltérőek a nézetek. Megoszlanak a vélemények a hazai utak közbiztonságáról is. Egyesek szerint a szerbiai autóutak hagynak kívánnivalót maguk után, viszont Mladen Alvirović, a Sat revija autós tévémagazin szerkesztője szerint nem maradnak el nagyon a tágabb régió autóutaitól. Igaz, másutt vannak jobb és szebb pályák, de a szerbiai autóutak nem katasztrofálisak, mint ahogy egyesek feltüntetik. Viszont megjegyzi, az utak kijelölésére és az útjelző táblákra ráférne a korszerűsítés.
A fentiek tükrében a díjszabás módosítása nem vitás, viszont továbbra is kérdés marad, hogy a jövőben mely megfizettetési módszer lenne a kézenfekvőbb, a kilométerenkénti vagy a matricás bérletek. Szerbiában beindult az autópálya-használati díj megfizettetésének elektronikus változata is, de ezt még viszonylag kevesen veszik igénybe.
