Velimir naponta négyszer inzulinozza magát. 23 évvel ezelőtt diagnosztizáltak nála előrehaladott cukorbetegséget. Velimir pontosan ismerte a cukorbetegség tüneteit és kockázatait, hiszen édesanyja diabéteszes volt, mégsem fordult időben orvoshoz. A kialakult szövődmények miatt azóta átesett egy infarktuson, a veséi fölmondták a szolgálatot, retinopátia és neuropátia alakult ki a szervezetében. Azt mondja, ez a betegség azért alattomos, mert nem jelzi fájdalom. De a tünetek – nagy mennyiségű folyadékfogyasztás, fokozott éhségérzet, súlyvesztesség, viszkető érzés a nemi szervek környékén, bőr- és húgyúti fertőzések – olyan figyelmeztető jelek, amelyek cukorbetegségre utalhatnak.
A diabétesszel élő felnőttek száma világszerte elérte a közel 450 milliót, a legnagyobb emelkedés az alacsony és közepes jövedelmű országokban tapasztalható – ez derül ki a WHO legutóbbi adataiból. Az elmúlt 35 évben a cukorbetegséggel élő felnőttek száma csaknem megnégyszereződött, és ha ez a trend folytatódik, akkor 2025-re a betegség már 700 millió embert fog érinteni világszerte. Csak Szerbiában 630 ezer cukorbeteget tartanak nyilván.
Miközben egy egész iparág él már a cukorbetegek ellátásából, a cukorbetegség járványszerűen terjed a világban: ma már minden negyedik ember vagy diagnosztizált cukorbeteg, vagy az lesz, még mielőtt elérné a 63 éves kort. Bár rengeteg gyógyszer létezik a cukorbetegség kezelésére, ezek egyike sem a gyógyulást célozza, csupán az akut tünetek enyhítését szolgálja. Nincs forgalomban egyetlen olyan gyógyszer sem, ami gyógyítaná vagy megelőzné a cukorbetegséget, de több kutatás szerint is az életmódváltás valamennyi gyógyszernél hatékonyabb lehet. Az USA-ban ezzel kapcsolatosan egy nagyon tanulságos klinikai vizsgálatot (Diabetes Prevention Program) végeztek 3200 olyan egyén közreműködésével, akik még nem voltak cukorbetegek, de terheléses vércukorvizsgálatuk már kóros eredményt mutatott. A vizsgált egyének egyik csoportját egy intenzív, diétából és személyi tréner által előírt, szigorú edzésprogramból álló életstílusváltásra bírták, egy másik csoportjuk vércukorcsökkentő gyógyszert (metformint) kapott, míg a többiek, akik a kontrollcsoportot alkották, semmiféle speciális kezelésben nem részesültek. Ebben a közel 3 évig tartó tanulmányban az életmódváltozás 58 százalékkal csökkentette az újonnan megjelenő cukorbetegség kockázatát, ezzel szemben a gyógyszeres kezelésben részesülők körében csak 31 százalékos rizikócsökkenést tudtak elkönyvelni.
November 14-e a Diabétesz Világnapja, ezen a napon született 1892-ben Frederick Banting kanadai orvos. Az 1920-as évekig a cukorbetegség halálos betegségnek számított, de 1922-ben Frederick Banting és MacLeod felfedezte az inzulint, amiért egy évvel később orvosi Nobel-díjat kaptak, amit megosztottak a segítőikkel, Charles Besttel és Bert Collippel. A gyorsan elterjedt inzulinkezelés sok ember életét mentette meg mind a mai napig – elsőként egy 13 éves, diabéteszes kómában fekvő fiúét, akinél 1922. január 11-én használták először az inzulint. A fiú életben maradt és az inzulin injekcióknak köszönhetően normális életet élhetett.
Diabétesz Világnapot első alkalommal 1991-ben szervezett a Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), és a rendezvényt 2007-től az ENSZ is támogatja. A Diabétesz Világnapjának és a cukorbetegségnek a nemzetközi jelképe egy kék kör: a kör valamennyi kultúrában az élet és az egészség jelképe, a kék szín pedig a nemzeteket egyesítő eget jelképezi, és egyben az ENSZ zászlójának színe is. Ezen a napon egyre több emlékmű és épület kap kék színű kivilágítást, így hívják fel a figyelmet arra, hogy össztársadalmi intézkedésekre van szükség a cukorbetegség elleni harcban. Nagyon fontos a megelőzés, de oda kell figyelni a cukorbetegség következményeinek a kivédésére is: bár az inzulint felfedező két kanadai orvos 1922-ben nem védte le a szabadalmát, így önzetlenségüknek köszönhetően az inzulinkezelés gyorsan elterjedt a világban, az alacsony jövedelmű országok kétharmadában a mai napig nem megfelelő az inzulinhoz való hozzáférés.
