„Épp jön György. Micsoda gyönyörű lapátkeze van. És mekkora dagadó erek! Az Isten is kemoterápiára teremtette.” Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló
Hatalmas felháborodást váltott ki az elmúlt napokban a Magyar Rákellenes Ligának az 1% adó felajánlásáért kampányoló filmje. A rendkívül ízléstelen film ellen petíciókat írtak alá és elindult a #nemvagyokvadlott ellenkampány. A NEM VAGYOK VÁDLOTT közösségi csoportba azóta sorra kerülnek fel a tiltakozó rákos betegek fotói #nemvagyokvadlott és #nemazenhibam hashtaggel. A rákbetegeket támogató szervezet végül meghátrált, bocsánatot kért érte, elnöke pedig rövidesen lemondott.
Az inkriminált filmben egy bíró azt vágja a vádlott fejéhez: azért beteg, mert egészségtelenül élt, az ítélet pedig: rák. Nem tudom, mit szólt volna ehhez a hasnyálmirigyrákban elhunyt „elítélt”, Esterházy Péter. Mit érzett volna a film láttán az az óbecsei édesanya, akinek újszülött kisfiánál tavaly év végén diagnosztizáltak rákot? És mire gondolna Anna, Nikola, Péter vagy az édesanyám?
Mert bármennyire is van abban némi igazság, hogy félvállról vesszük a kockázatokat és a megelőzés érdekében nem járunk rendszeresen szűrésekre, sőt talán nem is élünk teljesen egészséges életet, ilyen szenvtelen eszközökkel nem lehet a rák ellen küzdeni – pláne úgy nem, hogy sokszor fogalmunk sincs arról, mi okozza a rákbetegséget. Bár az életvitel szerepet játszhat a betegség kialakulásában, sokat nyom a latban az elégtelen, gyakran elkésett terápia és a hibás betegutak is. Dr. Slobodan Čikarić onkológus szerint a megbetegedésre 116 tényező lehet kihatással, Szerbiában ezek közül az egyik legjelentősebb az 1999-es bombázások során ledobott szegényített uránium lehet. A professzor kutatásai szerint 2001 és 2010 között emiatt 15 ezren betegedtek meg rákban és 10 ezren haltak meg. Sokszor legkevésbé a beteg tehet arról, hogy meghalhat valamilyen daganatos megbetegedésben.
Európában a diagnózis felállításától számított öt éven belül a páciensek kétharmada küzdi le a betegséget, míg Szerbiában csak a betegek egyharmada éli túl ezt az időszakot – tehát ha az egészségügyi rendszer hatékonyabban működne, akár tízezerrel is kevesebben halhatnának meg rákban. Szerbiában későn állítják fel a diagnózist és sokat kell várni a terápia megkezdésére is. Dr. Draško Karađinović, az Orvosok a Korrupció Ellen nevű szervezet koordinátora szerint óriási gond, hogy borzasztóan kevés a radioterápiás készülék az országban, az optimális 28 helyett a 7,3 millió lakosra csak 12 készülék jut. Az Egészségügyi Minisztérium két évvel ezelőtt vett ugyan nyolc ilyen készüléket, de még mindig nem helyezték üzembe mind. Karađinović állítása szerint a lesújtó halálozási adatokért nagyban okolható az egészségügyben tapasztalt korrupció is, szerinte ugyanis a műtét vagy a diagnózis felállítása után ideális esetben 3–5 héten belül meg kellene kezdeni a sugárkezelést, de ez az időszak nálunk sokkal több – és főleg azok kénytelenek hosszú ideig várni erre, akiknek nincs pénzük a hivatalos várólista kijátszására.
A WHO 2013-as tanulmánya szerint a 100 ezer lakosra vonatkoztatott daganatos megbetegedések halálozási átlaga Európában 163. Magyarországon ez a szám 263. A rákban elhunytak arányát tekintve Magyarország és Szerbia – osztott első hellyel – az európai lista éllovasa, ráadásul míg Nyugat-Európában csökken a rákos megbetegedések száma, addig mifelénk ez a tendencia növekvő. Szerbiában évente 40 ezren betegszenek meg és több mint húszezren halnak meg rákban, ráadásul ez a szám évente átlagosan 2,5 százalékkal nő. A legszomorúbb az, hogy az áldozatok egyharmada élhetne, ha időben megkapná a megfelelő terápiát. A WHO adatai szerint 2012-ben több mint 14 millió rákos beteg volt a világon, és a becslések szerint 2032-ben ez a szám elérheti a 25 milliót, azaz két évtized alatt hetven százalékkal fog nőni a rákos megbetegedések száma.
Egy magyarországi biztosító egészségkutatásából kiderült, hogy minden második megkérdezett aggódik az egészségéért, és saját egészségi állapotát nem tartja kielégítőnek. Leginkább a daganatos megbetegedésektől tartanak a válaszadók, akiknek a 72 százaléka fél a ráktól. A nők 65 százalékát nyomasztja a mellrák gondolata, de nem járnak kellő számban rákszűrésekre. A méhnyakrák például a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 évesnél fiatalabb nők körében, mégis a magyar nők csupán 40–45 százaléka jelenik meg a szűréseken.
Félünk a ráktól, de nem járunk szűrésekre. Nem a betegség, hanem a felelőtlenség a mi hibánk.
Ma, február 4-én van a rákellenes világnap. Az International Union Against Cancer 2000 februárjában Párizsban tartott első rákellenes világkongresszusán hirdették meg abból az alkalomból, hogy a kongresszuson ezen a napon írták alá a világméretű összefogásra felszólító dokumentumot.
