„Amikor anyukám azt mondja: Fuss, ott a mesterlövész!” Jasminko Halilović Gyermekkor a háborúban: Szarajevó 1992–1995 című könyvében ez volt a most harmincéves Tijana válasza arra a kérdésre, hogy az ő számára mit jelentenek a háborús gyermekévek. Azt, hogy mit jelent a mesterlövész szó, Tijana tulajdonképpen csak a háború után értette meg. Jasminko is ezekben az években volt gyerek: egy bekerített parkolóban rúgta életében először a bőrt, ekkor indult iskolába, ezekben az években születtek az első versei és ekkor lett először szerelmes. A kislány, aki miatt hevesebben vert a fiú szíve, Szarajevó ostroma alatt esett el.
A volt Jugoszlávia területén dúló háborúkban ötezer gyerek halt meg vagy tűnt el, közel nyolcszázat a mai napig eltűntként tartanak nyilván. De nem csak ők ártatlan áldozatok: áldozat az is, aki a kegyetlenségek, gyilkosságok, erőszakok tanúja volt, akit megerőszakoltak, akinek a szeme előtt hurcolták el hozzátartozóját, akit aztán soha többé nem látott viszont. A jugoszláv háborúkban a gyerekeket gránát, mesterlövész és az éhség is ölte.
Ritkán beszélünk róluk, mert a gyerekekhez kapcsolódó erőszak valahogy felfoghatatlan. Június 4-e az agresszió ártatlan gyermekáldozatainak nemzetközi napja, ezen a napon azokra gondolunk, akik a háború vagy más erőszak hatását megélték, akik testi vagy lelki bántalmazásban részesültek, és akik nem tudják, hogy nekik is vannak jogaik. A világban számos szervezet foglalkozik az erőszak áldozatává vált gyermekek problémáival.
A világon 250 millió gyerek él háborús övezetben, és az utóbbi években a gyerekek elleni erőszakos események száma megnőtt. Az UNICEF adatai szerint legkevesebb 652 gyermek, az előző évinél 20 százalékkal több halt meg Szíriában a harci cselekmények miatt 2016-ban, amely ezzel az ország felnövekvő nemzedékének legrosszabb éve lett. A háború dúlta közel-keleti országban tavaly nem lanyhultak az iskolák, kórházak, játszóterek, parkok és más civil célpontok elleni támadások, ugyanis a szíriai kormány és fegyveres ellenzéke, valamint a két oldal szövetségesei egyaránt semmibe veszik a háborús jogot: legalább 255 gyermek halt meg tavaly iskolákban vagy iskolák közelében, és 1,7 millió diák került ki az iskoláztatásból. A szíriai iskolák harmada használhatatlan, egy részük azért, mert fegyveres csoportok foglalták el épületeiket. A legsérülékenyebb csoportot az a közel hárommillió gyermek alkotja, akik nehezen elérhető térségekben élnek, és egytizedük olyan ostromlott településeken lakik, amelyek szinte teljesen el vannak zárva a humanitárius segélyektől.
|
Az ENSZ Közgyűlése 1982. augusztus 19-i ülésén az az évi izraeli invázió áldozatául esett palesztin és libanoni gyermekek emlékére június 4-ét az agresszió ártatlan gyermekáldozatai nemzetközi napjává nyilvánította. Ezen a napon azokra a magánszemélyekre és szervezetekre irányul a figyelem, akik és amelyek a gyermekek elleni erőszak megelőzéséért és a gyermekek jogaiért küzdenek mindennapi munkájuk során. |
Az ENSZ Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja, azaz az UNICEF a polgárháborúvá fajult szíriai népfelkelés kirobbanásának hatodik évfordulója előtt tette közzé legújabb jelentését, és ez alkalomból azt is felidézte, hogy már a damaszkuszi rezsim tiltakozókkal szembeni megtorlásának első áldozatai között is voltak gyermekek. 2011. március 15-én a dél-szíriai Deraa lakói tüntetésen követelték azt, hogy a hatóságok bocsássák szabadon azokat a tizenéves, fogságban megkínzott diákokat, akik azért kerültek őrizetbe, mert kormányellenes jelszavakat festettek iskolájuk falára. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermekvédelmi és az egészségügyi rendszer rohamos leépülése gyermekmunkába, idő előtti házasságba és hadviselésbe kényszeríti a gyerekeket. A Save the Children elnevezésű nemzetközi segélyszervezet friss jelentése arról számolt be, hogy Szíriában számtalan gyerek tapasztalja meg a már-már elviselhetetlen mértékű, „toxikus” stresszt, amelyre sokan önpusztítással reagálnak, mások drog- és alkoholfüggőkké válnak vagy maguk is fegyvert ragadnak. Az UNICEF adatai szerint a különböző szíriai fegyveres csoportok tavaly legalább 851 gyermeket állítottak fegyverbe, több mint kétszer annyit, mint a megelőző évben.
Csak Szíriából 2015-ben kétmillió gyerek menekült el, közülük 96 ezren egyedül érkeztek Európába, ahol az Europol nyilvántartása szerint tízezernek nyoma veszett. A Szerbiába érkező menedékkérők 46 százaléka gyermekkorú, ötödük ráadásul felnőtt kísérő nélkül érkezik. Jelena Besedić, a Save the Children szerbiai jogi igazgatója szerint a menekültválság nem enyhült, viszont a balkáni útvonal veszélyesebbé vált, főleg a gyermekek számára. A felnőtt kísérő nélkül menekülő kiskorúakra tárt karokkal sajnos talán csak a bűnözői csoportok várnak. Gondtalanul bőrt rúgni, gyerekszerelembe esni, iskolapadba ülni, uzsonnát boldogan majszolni ezek a gyerekek Európában sem fognak soha.
