Lassul az infláció Szerbiában. Ez nem csak a választási propaganda része (volt), de aki szokott bevásárolni, az tudja, hogy igaz. Most is vannak olyan árak, olyan árváltozások, amitől elszörnyedünk, de olyan is van, ami jó ideje nem drágult meg, akár még olcsóbb is lett. Természetesen messze vagyunk még attól, hogy egy kielégítő életszínvonalról beszéljünk, mert lehetne sokkal jobb is. Reméljük lesz is. Az infláció mérséklődése azonban – mint a beteg ember esetében a láz csillapodása – azt jelzi, hogy az ország fokozatosan halad kifelé abból a gazdasági válságból, amelybe jórészt önhibáján kívül keveredett bele. Az infláció ugyanis nem csak nálunk, de egész Európában, a környező országok mindegyikében megjelent, majd gyors tempóban két számjegyűvé „duzzadt”.
Ha a külföldi, mondjuk úgy, hogy „független megfigyelők” értékelését vesszük alapul, kiderül, amit tudtunk mi is: az inflációs trend fő mozgatórugója az élelmiszerárak növekedése volt Szerbiában. Ez év, azaz 2023 júliusában, éves viszonylatban 21,1 százalékos növekedést jegyeztek – ez derült ki a Világbank nyugat-balkáni gazdasági jelentéséből, amit a közelmúltban tettek közzé. Korábbról tudjuk, hogy a monetáris politikáért felelős jegybank célkitűzése viszont az infláció 3 százalékon tartása volt a cél, illetve 3 százalékon, a plusz-mínusz 1,5 százalékos sávban. Ettől még mesze vagyunk, de már jó irányból közelítünk. A „jó irányt” pedig a klasszikus viccel lehetne szemléltetni, amikor a 61 évest kérdezik a koráról, és azt válaszolja, 60-hoz közelít, csak rossz irányból.
A jegybank által kitűzött inflációs terv akkor valósulhat meg, ha a pénzromlás mértéke a jövő év közepére 4,5 százalékra esik vissza, 2024 végén pedig már csak 3 százalékos lesz, ami megfelel az Európai Unió által elvárt szintnek, valamint az euró-övezethez történő csatlakozás feltételének, az úgynevezett maastrichti-kritériumnak. Annak egyébként jelenleg a tagállamok többsége sem felelne meg. A kritériumokra érdemes odafigyelni, de meg kel jegyezni, hogy meghozataluk idején egészen más volt a helyzet a világgazdaságban.
Tény, hogy az idei infláció nagy része valóban az év első felében keletkezett, jelenleg vagy stagnálnak, vagy csökkennek az élelmiszerárak, melyek leginkább hozzájárultak a pénzromlás ütemének növeléséhez. Szerencsére a vártnál, illetve a tavalyinál jobb volt a mezőgazdasági szezon, valamelyest csökkentek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők költségei is. Ez sokban hozzájárult a trendfordulóhoz, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság részaránya a GDP alig 10 százalékát teszi ki. Szerbiában ugyanis előbb a koronavírus, majd az ukrajnai válság következtében egyes alapvető élelmiszerek ára 80 százalékkal is emelkedett. Ennek az lett a következménye, hogy a fogyasztói kosár értéke, vagyis a megélhetési minimum a minimálbér fölé emelkedett, annak ellenére, hogy korábban már sikerült azokat egy szintre hozni.
Korábban azt ígérték, az év végéig egy számjegyűre csökken a pénzromlás üteme, de ez a vártnál valamivel korábban megtörtént. Októberben 8,5 százalékos volt Szerbiában az infláció, majd novemberben 8 százalékra mérséklődött. A pénzügyminiszter szerint ez mindenki érdeme, de kiemelte, hogy a korábban meghozott kormányintézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy a szeptemberben éves szinten jegyzett 10,2 százalékos infláció a vártnál korábban egy számjegyűre mérséklődött. Az előzetes várakozások szerint ennek decemberben kellett volna bekövetkeznie. Novemberben folytatódott a mérséklődés. Történt ez annak ellenére, hogy az áram 8, a földgáz pedig 10 százalékkal drágult meg november 1-től.
Több makrogazdasági mutatószám is biztató lehet. Szerbiában idén először a történelem során 68 és 69 milliárd euró között alakul a GDP. Tíz évvel ezelőtt még 33,4 milliárd euró volt a társadalmi össztermék. Természetesen a puszta számok nem mutatnak meg mindent. Az euró is inflálódott valamelyest, sok minden megváltozott, de mindenképpen előrelépésről beszélhetünk. A rekordszámú, 2 millió 365 ezer fős foglalkoztatottságot, valamint a rekordalacsony, 9,6 százalékos munkanélküliséget szintén pozitívumként értékelhetjük, még akkor is, ha tudjuk, itt sem mutatnak azért meg mindent a „csupasz” számadatok.
A tavalyi év során fokozatosan nőtt az infláció, de novemberben, majd decemberben már stagnálás volt tapasztalható. Sokan még mindig félreértik a dolgokat, hiszen amikor arról beszélünk, hogy csökken az infláció, az nem azt jelenti, hogy olcsóbb lesz minden, csupán azt, hogy a drágulás üteme mérséklődik. Amikor az árak összességükben is csökkennek, akkor deflációról beszélhetünk, ami egy nem kívánatos folyamat, mert végül a bérek, a bevételek csökkenését is magával hozza. Az árak növekedési üteme csökkent tehát, és fontos azt is megjegyezni, hogy ugyanilyen mozgások voltak tapasztalhatók az Európai Unióban, országunk legnagyobb külkereskedelmi partnerénél is.
A koronavírus-járvány előtt is kialakulóban voltak olyan folyamatok, melyek összefüggésbe hozhatók az infláció megjelenésével, de lényegében akkor kezdődött, és több éve tart a gazdasági bizonytalanság globális szinten. Ennek ellenére a szerb gazdaság a tavalyi évben is 2,5 százalékos GDP-növekedést tudott produkálni, a költségvetési hiány pedig csupán 3,3 százalékos volt. Az államadósság a bruttó hazai termék 55,2 százalékát tette ki, ezeket a mutatószámokat sokan megirigyelhetnék. Az uniós átlaghoz képest szerénynek mondható életszínvonal azonban nem nőtt meg jelentősen. A pénz vásárlóerejének a romlását a szerb kormány az alapvető élelmiszerek árstopjával, a gáz, az áram és az üzemanyagok árának tartósan alacsonyan tartásával igyekezett enyhíteni. Az ország pénzügyi politikájának pillére a stabil dinár-euró árfolyam, de az arany-, illetve devizatartalékok sem voltak még ennél nagyobbak.
Korábban azt ígérték, az év végére az átlagbér eléri a 820 eurót, az átlagnyugdíj pedig a 335 eurót. Szintén egyfajta ígéretként fogalmazták meg, hogy 2026-ra az átlagbér eléri az 1000 eurós nagyságrendet, az átlagnyugdíj pedig 430 euró lesz. Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében az olvasható, hogy Szerbia gazdasági növekedése 2023-ban visszafogott marad, de 2024-ben és 2025-ben felgyorsul, és meghaladja a 3 százalékot. A bizottság előrejelzése szerint 2023-ban 2,2 százalékkal, 2024-ben 3,1 százalékkal, 2025-ben pedig 3,7 százalékkal nő a GDP. Az előrejelzés szerint az infláció 2023-ban éves szinten 12,7 százalékos lesz, 2025-re 3,6 százalékra csökken. Becslések szerint az exportot veszélyeztetheti országunk vezető kereskedelmi partnerei esetében a gazdaságok lassulása. A termelés nagyobb mértékű áthelyezése az EU-ból a szomszédos országokba viszont pozitív hatással lehet a külföldi befektetésekre, azzal együtt a szerb kivitelre – olvasható még a bizottság értékelőjében.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
