Az előttünk álló év továbbra is bizonytalan. Az egész világ, Európa és Szerbia is összetett válságban van, amit többi között a világjárvány, az ukrajnai és a közel-keleti háború váltott ki. Továbbra sem álltak helyre a korábban megszakadt ellátási láncok. Szerbiának folytatnia kell azt a pénzügyi politikát, amellyel sikerült megfékeznie az inflációt úgy, hogy az év végéig várhatólag 3 százalék lesz.
Felelősségteljes fiskális politikára van szükség, amely a nagyprojekteket támogatja. A zsargonban csak szerb Davosnak nevezett Kopaoniki Üzleti Fórumon Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke, a szervezők nevében így fogalmazta meg az idei fórum záradékát.
Rekordszámú, mintegy 1600 résztvevővel tartották meg idén a Balkán legjelentősebb gazdasági tanácskozásának kikiáltott Kopaoniki Üzleti Fórumot. Üzletemberek, politikusok, diplomaták, közgazdászok vettek részt az idei fórumon is, mely az Új globális körülmény: A bizonytalan jövő kihívásai mottóval zajlott. Több mint 30 panelbeszélgetést tartottak, több mint 200 szakember szólalt fel. Nagyon sok aktuális témát dolgoztak fel. Szó volt az Európai Unió nyugat-balkáni bővítési terveitől, az energiabiztonságról, a mesterséges intelligenciáról, a digitális átállásról és a klímaváltozás következményeiről is. A szerb gazdaság jövője és versenyképessége pedig természetesen minden témakörben szóba került. A 31. alkalommal megszervezett fórumon az akadémiai közösség, a politikai színtér, az üzleti menedzsment, valamint a nemzetközi pénzügyi szektor és diplomácia jeles képviselői a legtöbb kérdésben egyetértettek, ami azt jelenti, elméleti síkon nem is olyan nehéz konszenzust elérni. Azzal kapcsolatban viszont már sok esetben megoszlottak a vélemények, hogy a kitűzött célok elérése érdekében mi a teendő. A különféle alternatív megoldások felvetésére azonban pozitívumként tekinthetünk, hiszen ha léteznének általános, mindenhol alkalmazható receptek, a világgazdaságban sem jelentkeznének időről időre válságok.
Az üzleti tanácskozás nulladik napján a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének képviselői szólaltak fel. Julija Ustjugova, az IMF szerbiai irodavezetője bejelentette, hogy már a napokban Belgrádba látogat a valutaalap missziója, megkezdik a tárgyalásokat a készenléti hitelmegállapodás harmadik felülvizsgálatáról. Az IMF-fel kapcsolatban egyébként megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a stabilitást tükrözi, pozitív üzenettel bír a külföldi befektetők irányába a tény, hogy Szerbia együttműködik a valutaalappal. Mások szerint ez mégiscsak valamiféle beleszólást jelent az ország ügyeibe.
A monetáris politikát nem sok kritika érte a fórumon, bár a nem hivatalos beszélgetések során ismét elhangzott, hogy a dinár esetleg túlértékelt lehet. Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója rámutatott, hogy a válságos világgazdasági körülmények között Szerbia gazdasága ismét bizonyította ellenállóképességét. A munkanélküliségi ráta alacsony szinten van, az évközi infláció a januári 6,4 százalékról februárban 5,5 százalékra mérséklődött. A dinár árfolyama jó ideje stabil, ami az üzleti élet szempontjából kedvező körülményként fogható fel.
Siniša Mali pénzügyminiszter kiemelte, hogy a GDP értéke tavaly meghaladta a 69 milliárd eurót, 2027-re pedig nem kevesebb, mint 90 milliárd a cél. Idén 3,5 százalékos gazdasági növekedést lát megvalósíthatónak. Többször is rámutatott, hogy az átlagos nettó bérek folyamatosan emelkednek, az év végéig 920–930 eurós átlag várható, 2027-re pedig eléri az 1400 eurót az átlag. A keresetek reálértéke a hivatalos statisztikai adatok szerint tavaly 2,4, a nyugdíjaké 8,7 százalékkal nőtt.
Aleksandar Vlahović a szervezők nevében felszólalva úgy értékelte, a szerbiai gazdasági mutatók kielégítőek. Kiemelte, hogy a költségvetési hiány GDP arányosan 3 százaléka alatt maradt. Meglátása szerint azonban a jövőben kerülni kell az úgynevezett helikopterpénzek osztogatását. Kifejtette azon véleményét is, hogy a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat előre lefektetett szabályok szerint kellene a jövőben növelni.
Ana Brnabić ügyvezető kormányfő arról beszélt, hogy az Unióból érkezik a legtöbb beruházás, de mind több befektetés jön Ázsiából is. Az árucsere-forgalomban az első számú partner Németország, a szolgáltatások terén pedig az Egyesült Államok. Kínából exportál a legtöbbet Szerbia. Ez mutatja, milyen a szerb gazdaság a geopolitika tükrében. Elemezők viszont erre reagálva rámutattak, nagy múltja van annak, hogy keletre és nyugatra is kacsingatunk a szó szimbolikus értelmében. Ez időnként eredményes és látványos, máskor hatalmas „öngólt” is eredményezhet.
A témák között szerepelt, hogy március 1-től hivatalosan is működni kezdett a Nyitott Balkán országai – Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia – közötti egységes munkaerőpiac. Az érintett országok állampolgárai adminisztratív akadályok nélkül munkát vállalhatnak a térségben, akár idényjelleggel is. A cél a régióban tapasztalható munkaerőhiány enyhítése, illetve a külföldi befektetők térségbe vonzása is. A befektetők egységes piaci potenciálként tekinthetnek a térségre. A Szerbiai Gazdasági Kamara közleménye szerint arra számítanak, hogy a mintegy 11 millió lakos szabad munkaerő-piaci hozzáférése megakadályozza a régióból a további agyelszívást.
Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter pedig az energiahatékonyság világnapja alkalmából kijelentette, hogy a háztartások, lakó- és középületek energiahatékonyságának növelése az egyik legfontosabb feladat. Az energiaátmenet témakörében megszervezett panelértekezleten a miniszter asszony kiemelte, hogy a Világbank együttműködésével megvalósuló projekteken keresztül 10 ezer háztartás energiahatékonyságát növelték azzal, hogy támogatták a nyílászárók cseréjét, a szigetelést, napelemek felszerelését és a kazáncserét. Azt is bejelentette, hogy hamarosan újabb pályázati kiírásokat fognak megjelentetni, melyek az energiahatékonyság további növelését célozzák.
Nagy érdeklődés előzte meg Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem tanárának, az ENSZ fenntartható fejlődés programjának egyik vezető kutatója videolinken történő bekapcsolódását. A közgazdászok „rocksztárjának” tekintett szakember jó hírként jelentette be, hogy Victoria Nuland már nem tagja az Egyesült Államok kormányának, mert szerinte elsősorban ő a felelős az USA téves külpolitikájáért, melynek Szerbia 1999-ben a NATO-bombázásokkal kicsúcsosodva viselhette súlyos következményeit.
Egyebek mellett arról is beszélt, hogy az utóbbi 30 év válságait a téves európai biztonságpolitika okozta. Sachs szerint a jövőben Szerbia akár a híd szerepét is betölthetné az EU és Oroszország kapcsolataiban.
Nyitókép: Beta
