Egy-két héttel ezelőtt a beköszönő tavasz minden szépségét próbáltam összefoglalni egy hosszabb jegyzetben, és bele is írtam mindent, amit a természet újjászületéséről tapasztalunk, és még irodalmi idézetekkel is megspékeltem gondolataim. Csodás ez az ébredés, hiába múlnak el az évtizedek felettünk, évről évre ámulatba ejtő a természet megújulása. Szép emlékekkel, reményekkel is telve állok a márciusi tavaszban, és nagy költőnkkel, József Attilával együtt mondom: Tavasz van! Gyönyörű! – írtam lelkendezve.
Igen ám, de közben már éreztem, valami nincs rendben velem ebben a napfényes korai kikeletben. Reggelente világosra ébredünk, a madarak éneke azonnal jókedvre deríthetne, ha kinézünk az ablakon, napról napra zöldebb a táj, ha utazunk, láthatjuk, szinte harsog a zöld határ. Reggelente hiába köszönt a napsugár, úgy érzem magam, mintha ólommellény lenne rajtam, nehezen indul a nap, és aztán következik a hangulati hullámvasút, különböző, kellemetlen panaszokkal.
Kimerültség, ingerlékenység, csökkent energiaszint, csökkent munkabírás, fejfájás, migrén, szédülés, alvási problémák, eddig soha nem tapasztalt ízületi fájdalmak – a tavaszi fáradtság jellegzetes tünetei mutatkoztak rajtam.
S persze, ahogy egyre melegebb az idő és hosszabbak a nappalok, úgy vágynánk arra, hogy mint a virágok, a fák, mi magunk is kibontsuk a rügyeinket, kivirágozzunk. Megérkezett a gyönyörű tavasz, minden adott ahhoz, hogy mi is újult erővel vessük bele magunkat feladatainkba. A természet éledése azonban fásultságot, levertséget hozott magával. Mi okozhatja ezt és mit tehetünk ellene? – ez a nagy kérdés, és mint szinte mindenben, tanácsért, most is a keresőbe beírt „tavaszi fáradtság” adott némi támpontot.
Kiderült, nem mindenki képes ilyenkor a maximumot teljesíteni, sőt, még a napi minimum is nehezen jön össze. Sokaknál a tavaszi fáradtság lenullázza a lelkesedést, ami akár a munkahelyen is problémákat okozhat. Az évszakra jellemző kimerültséget egyrészt a vitaminhiány okozhatja, de bizonyos hormonális változások is felelősek lehetnek a tünetekért.
Minden ember más, így a tavaszi kimerültség oka egyénenként eltérő lehet – hangsúlyozzák a szakemberek, akik arra is felhívják a figyelmet: a sötétebb napok után hirtelen megnövekedett napsütéses órák száma szerotonin termeléshez és melatonin csökkenéshez vezethet, ez is közrejátszhat a tavaszi fáradtságban. A cirkadián ritmus, a napi biológiai óra eleve nem megfelelő működése is lehet az oka, és sok esetben a fáradtságot a téli hónapok alatt drasztikusan lecsökkent D-vitaminszint okozza – sorolja a szakértő.
A tanácsadó szerint a tavaszi fáradtság ellen az első lépés az lehet, hogy megvizsgáljuk étrendünket, és ha eddig nem tettük, bevezetjük a táplálékkiegészítőket, melyek segíthetnek elérni és fenntartani a megfelelő vitamin- és ásványianyag-szintet. Bevallom, az utóbbi hónapokban kicsit elhanyagoltam ezt, így gyorsan hatféle készítményt szereztem be.
Persze, tudom, hogy emellett az is fontos, hogy olyan minőségi, tápláló ételeket fogyasszunk, amelyek feltöltik szervezetünket: retek, zöldhagyma, saláta mindennap kerül az asztalra. Spenót is igen gyakran, és medvehagyma is.
Mindezek mellett a nassolást is csökkenteni kell, mert egy tábla csoki elfogyasztása után még fáradtabbá, enerváltabbá válhatunk. Ezt is tapasztaltam: az utóbbi hetekben az édesség utáni sóvárgás jeleit tapasztaltam magamon. Szintúgy veszélyes lehet a túlzott kávéfogyasztás, ami alvási nehézségeket, remegést okozhat. No, ebben a kérdésben is elmentem a falig, s ma már igyekszem 1-2 csészényire csökkenteni kedvenc fekete italomat, és mással, zöld- vagy gyógyteával, cukormentes limonádéval helyettesíteni.
A különböző felmérések szerint a lakosság 50–75 százalékának vannak ilyen jellegű panaszai. Bár ez az arány igen nagy, meglehetősen szegényes ennek az állapotnak a valódi szakirodalma. Az orvosi szakkönyvek zöme nem említi mint betegséget, alig találni olyan tanulmányt, amely akár csak érintőlegesen foglalkozna a témával. Tény azonban, hogy zöldségek-gyümölcsök kisebb arányban vannak jelen télen a táplálkozásban. Az ásványi anyagok, vitaminok hiánya pedig összefügg a csökkent fizikai és szellemi teljesítménnyel. Tudományosan igazolt, hogy a B-vitaminok és a C-vitamin, a folsav, a magnézium és a vas hiánya fáradékonyságot okoz. A vitaminpótlás ebben az időszakban tudatosabb táplálkozást igényel, azonban van egy vitamin, amely nem pótolható kiegyensúlyozott étrenddel, és a hiánya fokozottan jelentkezhet a téli hónapokban: ez pedig, mint már említettem, a D-vitamin, a napfény vitaminja. Tehát, bármennyire is nehezünkre esik kimozdulni, fontos, hogy minél többet legyünk a természetben, illetve, hogy ezekben a hetekben pótoljuk gyógyszertári készítménnyel a D-vitamint.
S, amikor már kezd helyrebillenni az egyensúly, sajnos, van még egy tényező, amit összefüggésbe lehet hozni a tavaszi fáradtsággal: ez pedig az óraátállítás. A tavaszi időszámításra való átállás nemcsak azért kellemetlen, mert egy éjszaka egy órával kevesebbet alszunk, hanem azért is, mert a biológiai óránk nem képes azonnal követni a napirendünk megváltozását. Ennek objektíven kimutatható következményei vannak: az óraátállítást követően rövidül az emberek alvásideje, nappal álmosabbak vagyunk, és romlik a reakcióidőnk is. Ezzel függhet össze, hogy az átállítást követően nő a közúti balesetek száma.
Végül tehát elmondhatjuk, a tavaszi fáradtság nem betegség, hanem egy fizikai és pszichés tünetekkel járó, ideiglenes állapot. Az esetek zömében magától is elmúlik, és a javulás kis odafigyeléssel, megfelelő táplálkozással, mozgással elősegíthető. A szervezetünknek – a hormonrendszerünknek, a biológiai óránknak – időre van szüksége az alkalmazkodáshoz. Legyünk türelmesek magunkkal!
Nyitókép: Pixabay
