2024. december 22., vasárnap
KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

Kölcsön, nem örökség

„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” – hangzik a mondás, amely David Browertől, a híres környezetvédelmi aktivistától származik. Brower mindig igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy a természeti értékeink kizsákmányolása nem fenntartható, az elkövetkező generációk érdekeit is figyelembe kell vennünk.

Manapság sokat hallani a környezetvédelem fontosságáról. Mindenki beszél róla, de az igazi kérdés az, hogy mit is teszünk érte. A mindennapi tevékenységeink során hatással vagyunk a környezetünkre, bár ez sokszor nem is tudatosul bennünk. Egyre nyilvánvalóbbá válik a természet, a környezetünk védelmének a fontossága. Napjainkban már egyre több magánszemély és vállalkozó fordít figyelmet a környezetvédelemre. Erre szükség is van, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy az emberiség igencsak nagy mértékben éli fel a Föld erőtartalékait, és bizony sok esetben a maga felelőtlen hozzáállásával súlyosan károsítja a környezetét és az élővilágot.

Az emberiség annak köszönheti a túlélését és folyamatos fejlődését, hogy kreativitásából adódóan remekül használja a környezetében fellelhető eszközöket. Ezekből új eszközöket készít, amelyekkel aztán eléri a különböző gazdasági céljait. Ez már évezredek óta így működik, azonban a gazdasági és az ipari fejlődés egyre többet és többet követelt. A mai világért súlyos árat fizetünk, és sokan ezzel egyáltalán nem törődnek. A jelenlegi termelési metódusok jelentős része ugyanis káros hatással van a környezetünkre, ráadásul az emberi faj tekintetében is egészségügyi kockázatokat rejt. Arról már nem is beszélve, hogy a globális felmelegedés a mezőgazdaságban is átírja a játékszabályokat.

A napjainkban használt fejlettebb technológia, illetve az egyre összetettebb termelési rendszerek szolgálatunkba állításával a társadalom és a természet közötti viszony megváltozott. Az őskorban tapasztalható, az ember és a természet közötti harmónia az évezredek előrehaladtával egyre inkább felborult. A civilizációs folyamatok hatására ugyanis az ember egyre nagyobb mértékben kezdte használni a természeti erőforrásokat, amelyek lavinaként indították el a későbbi problémákat. Az éghajlatváltozás gyors üteme, a különböző ökoszisztémák pusztulása és a biológiai sokféleség csökkenése korunk legsürgetőbb problémái közé tartoznak, amelyek messzemenő következményekkel járnak jövőnkre nézve.

Mai tetteink már közvetlenül is befolyásolják bolygónk egészségét és ellenálló-képességét, ezért elengedhetetlen, hogy a természet védelmét prioritásként kezeljük. Ennek a felelősségnek a vállalása nem csupán a természeti világ lélegzetelállító szépségének és sokszínűségének megőrzéséről szól, hanem arról, hogy a Föld fenntarthatóságát a jövő generációi számára is biztosítsuk. Ehhez megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznünk, és meg kell tanulnunk a környezetünkkel harmóniában élni. A véges erőforrásokat hatékonyan kell alkalmaznunk, a nem megújuló helyett a megújuló erőforrásokat kell kiaknáznunk. Különösen igaz ez a felnövekvő generációkra, hiszen az egyre sürgetőbb környezeti problémák miatt nekik már egészen fiatal kortól át kell adnunk a természet szeretetét, tiszteletét és fontosságát: ők azok, akik már egészen kiskoruktól tehetnek a bolygóért és a környezetünkért.

A probléma sokrétű, ezért nem is létezik egyetlen, mindenre kiterjeszthető megoldás. A globális problémák ellen, amelyek közé beletartozik az éghajlatváltozás, a népességrobbanás, az ivóvízhiány és az árvízveszély, a bioszféra károsodása, a kemizálás, továbbá az urbanizáció, csak egy hosszú távú küzdelem során vehetjük fel a harcot. Ezt nevezzük környezetvédelemnek. Magánszemélyként is számtalan dolgot tehetünk a környezetünk megóvásáért, kezdve az egyszer használatos nejlonzacskók helyetti papír zacskók használatától, egészen a szelektív hulladékgyűjtésig és az energiatakarékos háztartásokig.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Pixabay