2024. június 29., szombat

Minden drog árt

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1987-ben kiadott deklarációja szerint június 26. a kábítószer elleni küzdelem világnapja, melynek alapvető célja, hogy felhívja a figyelmet az illegális kábítószer-fogyasztásra és -kereskedelemre, valamint ezek visszaszorítására. A témában érintett, szenvedélybetegségek ellen küzdő szervezetek ugyan egész évben foglalkoznak a problémával, ám ezen a napon kiemelt figyelmet fordítanak a prevenciós előadásokra, jóval aktívabban kampányolnak. A kábítószer-fogyasztás veszélyeit nem lehet elégszer hangsúlyozni, a kimutatások szerint a fogyasztók, és ezzel együtt az illegális szerek túladagolása okozta elhalálozások száma is, évről évre világszerte emelkedik – mintegy 200 millió ember használ rendszeresen drogot, ami nagyjából 200 ezer halálesetért közvetlenül is felelős.

A kábítószer-használat nem újkeletű probléma, az opiátok (például a morfium) alkalmazása egészen a 20. századra nyúlik vissza. A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja által készített tavalyi jelentés szerint az opioidok (általában más anyagokkal kombinálva) jelenünkben is a kábítószer okozta halálesetekben a leggyakrabban szerepet játszó anyagcsoport – legyen szó természetes, félszintetikus vagy szintetikus vegyületekről. Ezek a heroin mellett javarészt vényköteles, fájdalomcsillapító gyógyszerekben jelennek meg, általában az idősebb generációt veszélyeztetik, hiszen rendkívül addiktívek, hamar függőséget okoznak, legtöbbször ezekhez köthető az intravénás szerhasználat. A pszichoaktív anyagok (kannabisz, kokain) alkalmazása inkább a fiatalokra jellemző, ám a lehetőségek tárháza manapság már kimeríthetetlen.

A droghasználat visszaszorítására irányuló célkitűzések inkább szélmalomharcnak tűnnek, hiszen a fiatalok egyre könnyebben és gyorsabban nyúlnak illegális szerekhez, ráadásul a divatdrogok megjelenésével bőven akad miből válogatniuk is. Ki hinné, pedig igaz: egy-egy drogfajta népszerűsége is hullámzik. Míg korábban a nép megelégedett egy kis fűvel, Ecstasyval és kokóval, a valódi halálosztónak pedig az utcai heroin számított, addig mára már alaposan kiszínesedett a paletta. A legaljasabbá a fentanil vált – a kórboncnokok rengeteg kábítószerrel kapcsolatos halálesetnél kimutatják –, ráadásul a fogyasztók nagyon sok esetben nem is tudják, mit juttatnak a szervezetükbe. Ez a szintetikus, legális opiát a dílerek titkos fegyvere, aduásza, általában ezt használják a hamis gyógyszerek, szennyezett anyagok feljavítására. A fentanil másik előnye, hogy olcsó és könnyebben hozzáférhető. A valódi heroint már annyira „felvizezték” vele, hogy az átlagos fogyasztó csak szürkének nevezi a korábban (minden megvilágításban) sötét szert... A fentanil ötvenszer erősebb a heroinnál, és nagyjából százszor a morfinnál. Hatása egyénenként változik, vagyis: nagyon könnyen a boncasztalon találhatja magát tőle az ember gyereke, így semmiképp sem érdemes vele szórakozni.

A mai napnak az lenne a lényege, hogy ezekre a veszélyekre felhívja a figyelmet és lehető legtöbb fiatalt elrettentsen ezen gyászos szerek használatától. Nyilván elsősorban még a zsenge korosztályt, idősebb gyerekeket célszerű megszólítani, mert egészséges felnőtt fejjel nehéz elképzelni, hogy a függőket bármilyen kampány, ismertető előadás képes lenne eltántorítani a maguk választotta sorstól. Ugyanakkor ott az érem másik oldala, a választás miértje. A mai, teljesítménykényszerrel átitatott világunkban a tiltott szerek vagy az alkohol fogyasztása napi rendszerességgel megjelenő rituálévá vált a legjobb családokban is. Az ajzószerek használata már nem korlátozódik egy-egy hétvégi bulira, baráti összejövetelre, nem afféle „rúgjunk ki a hámból hetek, hónapok kemény munkája után” céllal jelenik meg. Egyre több átlagember keres menedéket a könnyen hozzáférhető szerekben, sajnos egyre többen választják ezt stresszoldásként, ami egyenes út a függőséghez is. A világnapok és prevenciós előadások bizony nagyon fontosak, ám hatékonyabb lenne talán társadalmunk alapjaiban történő megreformálása. Költői, ámde talán gondolkodásra sarkalló kérdés: vajon a mobiltelefon, a számítógép, a játékkonzol, a közösségi háló használatának visszaszorítására irányuló deklaráció elfogadását mikor tűzi napirendere az ENSZ?

Nyitókép: Pixabay