Még a globális klímaváltozás legradikálisabb tagadói is elismerhetik, hogy ez a nyár nagyon meleg. Mondhatni, történelmi csúcsot ért el a hőmérséklet, aminek egyáltalán nem örülünk. Vidékünkön nem voltak 40 Celsius-fok körüli hőmérsékletek, így sem a növényzet, sem az állatok, sem az emberek nem alkalmazkodtak hozzá. Az utóbbi évtizedben viszont folyamatos a változás, és félő, hogy nem az idei nyár lesz az utolsó ilyen pokolian meleg. Az extrém hőmérsékletek pedig az egészséges embert is megviselik, nemhogy a betegeket és időseket.
A meleg ellen védekezni kell, ami viszont nem mindig egyszerű. A legjobb megoldás nyilván az lenne, ha akklimatizálódnánk az új hőmérsékletekhez, de ez nem megy karsuhintásnyira. A sivatagos és félsivatagos területeken élő népek jobban bírják a meleget, és különböző módszereket alakítottak ki, hogy túléljenek, de az emberi tűrőképesség határos. A nap perzselő sugarai elől ők is menedékbe mennek, és részünkről is az a legészszerűbb, ha a nap legmelegebb időszakában nem tartózkodunk odakint.
Őszintén szólva, idáig nem volt klímánk, és nem is akartam beszerezni. A házunk fő részének vastag földveret fala van, ami nyáron kellemesen hűvös, így ventilátorokkal egész jól elvoltunk. Az autónk klímás, de csak akkor használom, ha hosszabb útra megyek. Ez az év viszont változást hozott ilyen szempontból, ugyanis a tartós kánikula meghozta hatását: a mi házunk is szépen lassan, de biztosan felmelegedett. Éjszaka hiába nyitottuk ki az ablakokat, nem jött be hideg levegő, és a meleget kavargató ventilátor sem hozott felüdülést. Így történt, hogy megvásároltunk egy klímát, és azóta ismét nagyon kellemes a házunkban. Csak akkor van baj, amikor ki kell menni.
Úgy tűnik, hogy a klímaberendezés részben megoldás a magas hőmérsékletekre, de több mindenre oda kell figyelni. Rögtön a vásárlásnál érdemes jól tájékozódni, és saját körülményeinkhez a legmegfelelőbb berendezést megvenni, mivel elég nagy árkülönbségek vannak. A különböző fajta klímák ára 150 és akár 2000 euró között is mozoghat. Mi egy középkategóriás, inverteres, hűtésre-fűtésre egyaránt alkalmas, 12-es erősségű klímát vettünk. Ez kb. 1 kW energiát használ egy óra alatt, és 3 kW-nak megfelelő teljesítményt produkál. Nagyjából 50 négyzetmétert hűtünk vele, amire tökéletesen alkalmas. Egy ilyen kategóriás klímaberendezés ára megközelítőleg 500 euró, ami nem olcsó. Nem csoda, hogy Szerbiában városi környezetben csak a lakások 56,8 százalékában van klíma, vidéken pedig ez az arány csak 26,4 százalék. Őszintén szólva, ezek októberi adatok, és szerintem a kánikula hatására jelentősen megváltozott a helyzet. A lényeg, hogy nem mindenki engedheti meg magának, mert a berendezés kifizetése után még ott vannak a beszerelési költségek is. Ezért újabb 100-150 eurót kell fizetni, arról nem beszélve, hogy mestert, főként megbízhatót, nagyon nehéz találni. Esetünkben a cég, ahol vásároltuk a berendezést, vállalta, hogy beszereli. Az eladó váltig állította, hogy 10 napon belül meglesz. A 10 napból egy hónap lett, de a lényeg, hogy végül meglett.
A beszerzés mellett a klímaberendezés használatára is oda kell figyelni, mert akár veszélyes is lehet. Ha kint 40 fok van, mi pedig odabent 21 fokra hűtöttük a levegőt, akkor sokk érheti a szervezetet a nagy hőmérsékletkülönbség miatt. Érdemes észszerű hőmérsékletre állítani, mert így az egészségünket és a pénztárcánkat is óvjuk. Arra is oda kell figyelni, hogy a berendezés ne közvetlenül ránk fújja a hideg levegőt, mert ez sem egészséges. Fontos a klímaberendezések rendszeres tisztítása, mert könnyen elszaporodhatnak benne a baktériumok. Évi 1-2 tisztítással ez könnyen megelőzhető.
Akinek van klímája, az csak mértékkel és észszerűen használja, akinek nincs, annak érdemes alternatív megoldást keresnie. Akinek pedig sikerült akklimatizálódnia a 40 fokhoz, azé a jövő.
Nyitókép: Pixabay
