Tombol a kánikula, sorra dőlnek meg a melegrekordok, júliusban a hőmérő higanyszála a 38–40 Celsius-fokot is elérte. A forró napok mindenkit megviselnek, de főleg a mezőgazdasági termelők panaszkodhatnak. A szárazság ugyanis egyre nagyobb gondot okoz a mezőgazdaságban. Újvidék környékén például már egy hónapja nem esett az eső. A termelők elkeseredettek, attól tartanak, hogy tönkremegy a termésük jelentős része, annál is inkább, mert az időjárás-előrejelzés szerint augusztusban is folytatódik a kánikula.
Szerbiában a 21. század eleje óta egyre gyakoribb a hosszan tartó szárazság, amely eddig több milliárd eurós károkat okozott a mezőgazdaságnak. Az aszály a klímaváltozás egyik következménye, és hamarosan természetes jelenséggé válik. Az esős időszakok rövidebbek és intenzívebbek lesznek, míg a szárazság hosszabb ideig tart, komoly terméskiesést okoz, s tönkreteszi a termőföldeket. Az aszály legnagyobb mértékben a kukorica és a szója terméshozamára hat ki, ezáltal pedig veszélybe kerül a hazai mezőgazdaság.
Szerbiában az idén 950 ezer hektáron vetettek kukoricát, 260 ezer hektáron napraforgót, 215 ezer hektáron pedig szóját. Jelenleg csak találgatni lehet, milyen lesz a termés, Szerbia egyes régióiban ugyanis több eső esett, máshol pedig alig. A szárazság mindenesetre egyik kultúrnövénynek sem tesz jót. Kukoricából és szójából is a nagy meleg miatt minden bizonnyal kevesebb terem. Bár a kukorica melegkedvelő növény, és a napraforgó is jól viseli a hőséget, a mostani forróság már ezeknek a kultúráknak sem kedvez. A kukoricának júniusban 100, júliusban 90, augusztusban szintén 90 liter körüli esőre van szüksége, júniusban és júliusban viszont a kívánatosnál sokkal kevesebb esett.
Jelenleg annyi biztos, hogy kukoricából nem lesz rekordtermés, de talán nem lesz olyan rossz év, mint amilyen 2017-ben és 2022-ben volt. Az illetékesek szerint Szerbia szükségleteire elegendő lesz, kérdés, jut-e elég kivitelre.
Az aszály okozta károk enyhítésére sürgős intézkedésekre lenne szükség. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságban jó eredményeket lehessen elérni, elengedhetetlen a kultúrnövények megfelelő öntözése. Szerbiában azonban ez gyerekcipőben jár, míg a világon a termőföldek több mint 17 százalékát öntözik, nálunk mindössze az 1,4 százalékát. Összesen 4,1 millió hektáron folyik a termelés, és ebből mindössze 47 579 hektárt öntöznek. Az agrárszakértők rámutatnak arra, hogy a rendelkezésre álló rendszerekkel Vajdaságban 100 ezer hektárt lehetne öntözni, Szerbia középső régiójában pedig 60 ezret. Tavaly öntözésre 29,1 százalékkal kevesebb vizet használtak, mint 2022-ben. A szárazság okozta károk a mezőgazdaságban több milliárd euróra tehetők. Ebből az összegből kényelmesen meg lehetett volna építeni az öntözőrendszereket.
Az agrárszakértők hangsúlyozzák, hogy nemcsak az öntözés a gond, hanem az istállótrágya hiánya is. Még ha meg is építik az öntözőrendszereket, ha nincs istállótrágya, amely a termőföldet termékennyé teszi, Vajdaság fél évszázad múlva sivataggá válhat. A humusz szintje jelenleg két százalék körüli, ami riasztóan alacsony. Nélkülözhetetlen az állattenyésztés fellendítése, elsősorban a szarvasmarha-létszám növelése. Ez lehetővé tenné, hogy elegendő istállótrágyával rendelkezzünk a talaj tápanyaggal való ellátásához.
A gazdáknak az öntözőberendezések telepítése drága mulatság, 2000 eurótól 15 000 euróig is belekerülhet a beruházás, éppen ezért a tartományi mezőgazdasági titkárság évek óta pályázatokat ír ki az öntözőrendszerek beszerzésére és fejlesztésére, hiszen megfelelő öntözőrendszerek nélkül nem lehet sikeres a hazai mezőgazdaság. Ezenkívül új aszálytűrő növényeket kellene nemesíteni, valamint olyan módszerekkel előkészíteni és megmunkálni a talajt, hogy az jobban megőrizze a nedvességet.
A mezőgazdasági termelőknek a jövőben mindenképpen fel kell készülniük az aszályos évekre.
Összefogás és innovatív megoldások szükségesek ahhoz, hogy csökkenjenek a klímaváltozás hatásai, a mezőgazdasági szektor pedig megőrizze stabilitását. Az öntözőrendszerek kiépítése prioritás kell, hogy legyen, sokkal több termőföldet lenne szükséges öntözni a jelenleginél.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
