Az idei nyár volt a legmelegebb Európában a mérések kezdete óta. Környékünkön gyakoriak voltak a 40 Celsius-fok körüli hőmérsékletek, és eső csak mutatóba esett. A növényeket valósággal felperzselte a szélsőséges időjárás, és a földművesek ritka rossz termést takarítottak be minden növénykultúrából. Ennek ellenére, érdekes módon, a terményárak rekord alacsonyak, de ez már egy másik történet. A klíma- és ventilátorgyártók viszont nem panaszkodhatnak, az idei nyár hihetetlen üzletet hozott nekik, mondhatni, hogy mindent eladtak. Az elkövetkező években is jó forgalomra számíthatnak, hiszen az idei nyár volt az eddigi legmelegebb, de egy csöppet sem mondható extrémnek az eljövendő évek nyaraihoz képest. Ez csak egy kis bemutató volt abból, amire számíthatunk.
A klíma globális szinten változik, és a hőmérséklet konstans növekszik. Vannak, akik ezt tagadják, vagy normálisnak próbálják beállítani, de inkább higgyünk a tudósoknak, akik ezzel foglalkoznak, mint a különböző internetes véleményvezéreknek, akiknek többnyire nyolc osztály plusz tánciskola az összes végezettsége. Az ipari forradalom előttihez képest 1,3 fokkal növekedett a hőmérséklet, ami azt jelenti, hogy ez az emberi tevékenységnek tudható be. A számítások szerint 2100-ra 2,5 fokkal lesz melegebb a bolygónk, ami a mostanihoz képest is sokkal melegebb és extrémebb időjárást jelent.
A magas hőmérsékletek csak az egyik velejárói a klímaváltozásnak. Amint látjuk, az özönvízszerű esőzések és viharok is egyre gyakoribbak lesznek. A forró és száraz nyár után megérkezett a Borisz ciklon és elöntötte egész Európát. A helyzet olyan durva, hogy az árvizeknek halálos áldozatai is vannak. Európa mellett Nyugat- és Közép-Afrikában is áradások pusztítottak, és több mint ezer áldozatot követeltek. A Szaharában konkrétan a szokásos havi csapadékmennyiség 500 százaléka hullott le. A rossz hír az, hogy a kutatók szerint az ilyen szélsőséges esőzések és viharok is egyre gyakoribbak lesznek az ember által generált klímaváltozás következtében.
A politika eljutott végre oda, hogy foglalkoznia kell a kérdéssel. Kína gőzerővel rajta van a témán, nagy összegekkel támogatja az elektromos gépkocsik gyártását, a villanyáram előállítását is egyre jobban a megújuló energiaforrások felé terelik, de még így is ők a világ legnagyobb károsanyag-kibocsájtói. Tavaly Dubajban tartottak egy klímakonferenciát, amelyen a résztvevő országok megegyeztek abban, hogy 2050-re a szén-dioxid-kibocsátást nullára csökkentik. Ez dicséretes, de optimális esetben is csak 26 év múlva fog bekövetkezni, a klíma pedig máris rohamos mértékben változik. És azt is tudjuk, hogy amíg valamiből haszon van, addig a nagy vállalatok foglalkozni fognak azzal, függetlenül attól, hogy milyen következményekkel jár. Szóval, ez a 26 év sem olyan biztos.
Nem kell azonban minden felelősséget kizárólag a nagyvállalatokra fogni, a személyes felelősségvállalás is nagyon fontos. Egy olyan egyszerű dologra is képtelenek az emberek, mint a fák ültetése és megvigyázása. A vajdasági látképre az a jellemző, hogy fák csak a településeken belül vannak, a határban maximum mutatóba akad pár. A földművesek egy részét zavarják a fák, attól függetlenül, hogy csak fásítással lehet megakadályozni az elsivatagosodást.
Amikor a szakemberek beszélni kezdtek erről, sokaknak csak viccnek tűnt az egész, de az idei nyár megmutatta, hogy nagyon is komolyan kell venni a felvetést. Ha az emberek nem kezdenek el gondolkozni, és nem változtatják meg a káros berögződéseket, akkor elég sanyarú jövő vár ránk. Nem a Földet kell megóvni, mert az ellesz nélkülünk is. Kipusztul jó pár faj, de majd jönnek helyettük újak. Viszont mi nem leszünk el, és a saját hülyeségünk fogja a vesztünket okozni.
Nyitókép: A szélsőséges esőzések és viharok is egyre gyakoribbak lesznek (Fotó: Pixabay)
