Talán valamivel kevesebben kommentálják a koronavírus-fertőzésekkel kapcsolatos híreket a közösségi hálózatokon az utóbbi napokban azzal, hogy „nem hisznek a koronavírusban”, hogy „kitaláció az egész”, vagy éppen „nem ismernek egyetlen személyt sem, aki elkapta volna a koronavírust”. Az ok egyszerű: amikor a tavaszi hullám miatt szinte lezárták az egész országot, arra elsősorban nem az óriási fertőzésszám miatt volt szükség, hanem amiatt, mert egy ilyen hirtelen helyzetre mindenütt felkészületlennek bizonyult az egészségügy, s attól tartott mindenki, beláthatatlan következménye lenne, ha akkor annyi fertőzött lett volna, mint ma, lényegesen alacsonyabb kórházi kapacitás és kevesebb gyógykezelési tapasztalat mellett. Ma egészen más körülmények vannak: több kórházi ágy áll a rendelkezésre, viszont ezek is lassan mind megtelnek, s most már szinte mindenki ismer valakit, aki átvészelte a koronavírus-fertőzést, s lassan sajnos olyan személyt is, akinek fel kellett adnia a harcot.
Meglepő azonban, hogy az internet világában még ma is vannak olyanok, akik kétségbe vonják az egész járványhelyzetnek a létezését, akik azzal érvelnek, hogy semmivel sem veszélyesebb ez a járvány az influenzánál. Érthetetlen, hogyan magyarázzák meg annak a tényét, hogy az influenza miatt még soha nem volt tele fekvőbeteggel minden kórház, talán azt képzelik, a kórházak telítettségéről szóló hírek is álhírek, s mindez egy nagy médiahadjáratnak a része valamilyen kivehetetlen misztikus emberiségellenes cél megvalósítása végett. Hazudik a média, hazudnak az orvosok, a nővérek, akik csak a kamerák jelenléte miatt öltöznek szkafanderekbe pár percre, aztán neki is ülnek italozni. Valahogyan így képzelhetik…
SZKEPTIKUSOK ÉS LÁZADÓK HÁLÓJÁBAN
Itt jön képbe a védőoltás, az, hogy hamarosan elkészülnek és használatra bocsátják a tesztelések harmadik fázisán is túljutott vakcinákat. Jelenleg az amerikai Moderna, az amerikai–német gyártású Pfizer–BioNTech, valamint a brit AstraZeneca–Oxfordi Egyetem áll a legközelebb ehhez a célhoz, de az orosz Sputnik V és a kínai Sinovac Biotech is a tesztelés utolsó fázisában jár. Hiába azonban a számos védőoltás, amikor a közösségi hálózaton megint csak olyan hadjáratot folytatnak a védőoltást ellenzők, kiegészülve ezúttal az egyébként is vírusszkeptikusnak nevezett táborral, mely szerint ezek a védőoltások ártalmasak lesznek az emberek egészségére – a kórházakat betegekkel feltöltő kór nyilván nem az – a megfelelő tesztelés hiánya meg egyéb okok miatt, s egyesek odáig jutnak, hogy már egészen apokaliptikus képet festenek a polgárok átoltásáról, vannak olyanok, akik szerint a vakcinában chipek lesznek, s a védőoltás felvételekor tulajdonképpen ezeket építik bele majd az emberiségbe, hogy állandóan nyomon tudják annak minden tagját követni. Az nem jut eszükbe, hogy erre már itt a Google és az okostelefon.
Csak az nem világos, hogy ugyanezek az emberek, amikor megbetegednek, miért mennek el az orvoshoz, miért szedik be a nekik felírt antibiotikumot, vérnyomáscsökkentőt, s számos más, állapotukat javító gyógyszert. S ha már bíznak az antibiotikumoknak, fájdalom- és lázcsillapítóknak a hatásában, hogy lehet az, hogy ugyanazok az orvosok, ugyanaz a gyógyszeripar most hirtelen meg akarja őket mérgezni a védőoltással, egyébként pedig a gondjukat akarja viselni minden más orvossággal. Persze, félreértés ne essék, a gyógyszeripar meglehetősen nagy bevételekre tesz szert a termékek elkészítésével. Ez azonban egy egészen más történet, melynek semmi köze ahhoz, hogy az előállított termék minőségi-e vagy sem, hatásos-e vagy sem. Bizony, most olyan helyzet állt elő, hogy hatásos termékekkel fogják magukat szerencsés esetben nagy mennyiségű pénzzel előnyösebb helyzetbe hozni. Ha viszont ez megfelel mindenkinek, a potenciális betegeknek és a kormányoknak, államoknak is, akkor harmadik út nem igen létezik.
LEBŐGÖTT A SVÉD MODELL
Illetve létezik egy, de nem vált be az eddigiekben. Sokan dicsérték kezdetben az úgynevezett svéd modellt, mely az egyén szabadságjogaira való tekintettel eltekintett minden korlátozás, kötelező járványügyi intézkedés bevezetéséről. Már a tavaszi hullám ideje alatt is arról szóltak azonban az adatok, hogy a modell nem a legjobb, hiába alapoz az úgynevezett nyájimmunitásnak a kialakulására, az nem történt meg, az elhunytak száma viszont meglehetősen magas volt, s rekordernek számított a lakosság számarányához mérve Európában. Most ismét arra figyelmeztetnek az illetékesek, hogy december közepére egy hatalmas hullám érheti el az országot, pedig a svéd egészségügynek már így is mintegy negyedmillió fertőzöttel és közel hétezer elhalálozással kellett szembenéznie a járvány kezdete óta a tízmilliós államban. (Szerbiában eddig mintegy 150 ezer megbetegedést azonosítottak hivatalosan, kevesebb mint másfél ezren haltak meg a szövődmények következtében.) Mostanra némi korlátozásokat is kénytelenek voltak bevezetni a skandináv államban, nyolc főnél többen nem gyülekezhetnek. A harmadik út, a svéd modell, a járványról kevésbé tudomást vevő hozzáállás tehát egyelőre nem igazolta magát, a számok növekedését eredményezte, mindezt persze úgy, hogy szép számban vannak ebben az országban is olyan polgárok, akik a szabadság-központúság ellenére óvatosak, a járványügyi helyzetnek megfelelően viselkednek.
NÁLUNK IS BEKÖVETKEZETT…
Itthonról közben már olyan hírek érkeztek, hogy a felépülés terén jó klinikai képet mutató páciensek ideiglenes kórházakba helyezése mellett döntött a szakma, hogy mielőbb felszabaduljanak betegágyak az új, súlyos állapotban kórházba kerülő páciensek számára. Most már abba a helyzetbe került az egészségügy, hogy egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy valaki végig ugyanabban a kórházban maradjon felépüléséig, amikor egyszerűen szükségük van az övénél komolyabb eseteknek arra a bizonyos értékes kórházi ágyra. Megint egyre többen szorulnak lélegeztetőgépnek a használatára is, a járvány tehát meglehetősen zord arcát mutatja ismét.
TILALOM HELYETT ELŐVIGYÁZATOSSÁG
Közben azt lehet tapasztalni, hogy a fegyelmezettség ma korántsem olyan, mint tavasszal volt. Akkor az újvidéki lakóépületeket például rendszeresen fertőtlenítették, de maguk az emberek is nagyobb komolyságot tanúsítottak a járvány iránt, a bejárati ajtó elé sokan helyeztek fertőtlenítő szerrel átitatott törölközőket, a bankautomaták mellett is kézfertőtlenítő lógott. Mára ezeknek az intézkedéseknek nyomuk sincs, mintha kibékült volna mindenki azzal, jöjjön, aminek jönnie kell.
Pedig lenne értelme még bizonyos ideig a fegyelmezettségnek. Nem az élet leállításáról van szó, csupán odafigyelésről. Nincs szükség kijárási tilalomra, csak a meggondolatlanság elkerülésére, a szájmaszk viselésére, elsősorban zárt helyiségekben. Rendszeres kézmosásra és kézfertőtlenítésre. Az alapvető higiéniai szabályoknak a betartására és fokozására. A védőoltás ugyanis, ha heteken belül, akár több forrásból, forgalomba is kerül, nem lesz elérhető azonnal mindenki számára. Ahhoz még hónapoknak kell bizonyára eltelnie. A védőoltás nem lesz kötelező, így sokan a már említett meggyőződések miatt fel sem akarják majd azt venni. A megoldást, tehát, továbbra is, az elővigyázatosság jelenti. Bármennyire is visszatérnénk már a korábbi életünkhöz, egyelőre azon kell lennünk, hogy legalább a jelenlegi, korlátokkal teli életvitelünket megőrizzük.
