Bár az idei évből egy hónap még hátra van, nem túlzás kijelenteni, hogy a történészek 2020-at a történelem olyan meghatározó éveként jegyezik majd fel, mint 1918-at, 1968-at vagy éppen 1989-et. Az emberiség túlnyomó többsége azonban már most inkább a 13-as és a 666-os szám mellé írná be 2020-at. Az összeesküvés-elméletek hívői, vagy konteósok – ahogy gyakran csak lenézően nevezik őket – viszont nagy valószínűséggel az áttörés éveként emlegetik majd ezt a zűrzavaros esztendőt. Erre minden okuk megvan, ugyanis most már a mainstrem média is beszámol róluk, és egyre több politikus vállalja fel nézeteiket.
Az összeesküvés-elméletek terjedésének kétségtelenül legfőbb táptalaja a világháló. Az idei évben pedig az internetfelhasználók száma jelentősen megnövekedett. Erről tanúskodik a Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet Fertőzött médiarendszer. A politikai információ forrásai Magyarországon 2020 című közösen készített kutatása is. A kutatás 2020 őszén 2000 fős országos reprezentatív mintán vizsgálta a magyarok politikai tájékozódási szokásait, preferenciáit és attitűdjeit, és megállapította, hogy a járvány miatt a lakosság körében jelentősen nőtt a hírek iránti kereslet. A túlnyomó többség pedig a híreket a világhálón keresi.
„Korábban, beleértve az elmúlt öt-hat évet, egyértelműen és kimagaslóan a tévé volt az első számú politikai-közéleti hírforrás, ám mostanra a jelentősége számottevően csökkent, a világhálóé pedig számottevően nőtt, és ma már az utóbbit is csaknem ugyanannyian használják rendszeresen politikai tájékozódásra. Ha pedig a fókuszt a közönségnek arra a háromnegyed részére irányítjuk, akiknek van internethozzáférése és használják is a világhálót, toronymagasan az internet a legfontosabb hírforrás (71 százalék használja rendszeresen, szemben a televíziót használó 50 százaléknyi válaszadóval)” – olvasható a kutatás világhálón is elérhető anyagában.
Az adatok azt is kimutatták, hogy az idős korosztály jelentős része is már rendszeres internetfelhasználó, az 50–59 év közöttiek 65 százaléka, a 60 évnél idősebbeknek pedig 28 százaléka.
„Minden jel szerint számosan, különösen az idősebbek közül, a járvány által kikényszerített izolációnak köszönhetően fordultak fokozódó mértékben az internethez, és találtak ott – számos praktikus és szórakoztató információ mellett – egészségügyi információkat és érdekes politikai-közéleti tartalmakat” – állapítják meg a kutatás szerzői.
Az internetfelhasználók legtöbbje pedig – a nagy számok törvénye szerint – óhatatlanul is találkozik olyan tartalmakkal, amelyek valamelyik összeesküvés-elméletet hirdetik, népszerűsítik. Ezen a ponton persze könnyű lenne az internetfelhasználókat hibáztatni, mondván: miért nem ellenőrzik le a különböző tartalmak valóságértékét, miért nem csak a releváns oldalakról tájékozódnak? Ez azonban félrevezetne minket, és elterelné a figyelmet egy fontosabb kérdésről: a koronavírus-járvány idején, amikor nőtt a hírek iránti igény, a lakosság többsége miért a világhálót választja hírforrásnak a televízió helyett?
Itt ismét a fentebb idézett magyarországi kutatáshoz kell fordulnunk. E szerint 2016-ban a válaszadók 38 százaléka gondolta úgy, hogy a sajtóból meg lehet ismerni a valóságot; jelenleg már csak a felnőtt népesség negyede véli így. A túlnyomó többség, 57 százalék, úgy gondolja, hogy minden nagyobb hírforrás valamelyik politikai oldal befolyása alatt áll. Ehhez tegyük még hozzá, hogy a válaszadók 78 százaléka nem tartja elfogadhatónak, ha pártok vagy más politikai szereplők beleszólnak egy médium tartalmába, vagy ellenőrzik, hogy megjelenhet-e egy anyag. Az adatokból az olvasható ki, hogy a lakosság jelentős része úgy véli, hogy a legnagyobb hírforrások többsége már nem a valós történéseket akarja közvetíteni feléjük, hanem annak csak egy narratíva szerinti értelmezését. Az utóbbi évek tendenciáit látva ki kell jelentenünk, hogy van igazság ebben a meglátásban. Elég csak visszagondolni, hogyan néztek ki a híradások, a közéleti műsorok évekkel ezelőtt. A hírcsatornák elfogultsága nem új jelenség, de korábban a különböző tudósítások, vita- és elemzőműsorok során volt egyfajta törekvés arra, hogy a politikai oldalak többségét megszólítsák, egy-egy kérdést több szemszögből járjanak körül. Mára viszont a fősodrú média legtöbb szereplője végletekig elkötelezte magát egy világnézet mellett, és a híreket csak annak a világnézetnek szemüvegén keresztül hajlandó bemutatni, úgy, hogy más világnézeteknek még csak a létjogosultságát sem fogadja el. Ami még elkeserítőbb, hogy a mainstrem média ezen magatartásával nem csak saját, de a tudomány megítélését is a mélybe rántotta. Hiszen a hírműsorok készítésekor ügyelnek arra, hogy csak olyan szakértőket szólaltassanak meg, akik megerősítik a nézők felé közvetített narratíváikat. Az egyik hírcsatornán például csak olyan klímakutató szólalhat meg, aki a globális felmelegedés tényét támasztja alá, míg egy másikban csak olyan, aki szerint ez a jelenség csak tömeghisztéria. Az átlagos hírfogyasztó pedig már nem hisz a sajtónak, sőt a csillagászoknak, jogászoknak, közgazdászoknak és az orvosoknak sem. Így a lakosság egy jelentős része járvány idején, a négy fal közé zárva, minden kapaszkodó nélkül, kételyektől gyötrődve lép be az internet világába, megbízható hírek után kutatva, miközben tartalmak milliárdjai zúdulnak rá az összeesküvés-elméletekkel együtt. A kutatók felismerték ezt az ijesztő tendenciát, és kutatások sora készül a témában. Megoldás a problémára azonban egyelőre nincs a láthatáron. Addig valószínűleg nem is lesz, amíg a mainstrem média nem adja fel jelenlegi hírközlési gyakorlatát. Addig pedig az összeesküvés-elmélet hívők száma egyre csak nő, és egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a közéletben.
