Az egyik leskovaci iskola udvarán az ötödikesek és hatodikosok létrákkal bajvívtak, miközben a többi diák szurkolt. Annyira eldurvult a párviadal, hogy a rendőrség vetett végett neki. Pancsován tinilányok fojtogatták társnőjüket, majd amikor a földre került, lábbal folytatták a büntetőakciót. Az interneten megtekinthető az az iskolatársak által készített videofelvétel, amely azt örökítette meg, hogy Bajina Baštán egy 17 éves diákot hogyan vernek nyolcan. Nova Pazován egy 11 éves fiút társai a tanterem ablakból akartak kidobni, az anyuka szerint fia már öt éve bántalmazásoknak, megaláztatásoknak van kitéve. Sremska Mitrovicán egy nyolcadikos fiú kerékpárüléssel verte fejbe az óralátogatásra érkező igazgatót, majd ököllel esett neki, a pedagógus sérüléseit az elsősegélyen látták el.
Ezek a legfrissebb példák. Nem csoda, hogy az oktatási minisztérium egyik legfontosabb feladatának az iskolai/kortárs erőszak megfékezését tekinti. A miniszter fokozottabb odafigyelésre, tettrekészségre szólította fel az iskolákat, utasította vagy inkább emlékeztette ezek vezetőit, hogyan kell eljárniuk ilyen esetben intézményen belül, és mikor kell a szociális központot, a rendőrséget bevonni az ügybe. A miniszter a minap arra szólította fel a szülőket, ha gyerekük bántalmazás, zaklatás áldozata, azonnal szóljanak az osztályfőnöknek, igazgatónak. Néhány iskolaigazgatónak már a pozíciójába került, hogy nem kezelte megfelelően a diákok erőszakos megnyilvánulásait, illetve megpróbálta eltussolni az esetet. A miniszter szerint az általuk létrehozott S.O.S. vonalon egy év alatt 840 esetet jelentettek be a szülők, ezek 10 százaléka volt igazán drasztikus. „Érdekel, mit csinálnak a pedagógusok, amíg a diákok bántalmazzák társukat, miközben társaik röhögve felvételezik mobiltelefonjukkal a történteket” –mondta az egyik reggeli tévéműsorban a miniszter. Tegyük azért hozzá, hogy az iskolaudvarban egy pillanat alatt kitörhet a „balhé”, és mire a 160 cm magas, 50 kilogrammos fiatal tanárnő segítséget hív a 17–18 éves, kigyúrt kamaszok közti leszámoláshoz, már igencsak elfajulhat a dolog. Sőt, az 5 perces szünetben is annyi minden történhet a tanteremben.
A miniszter az említett műsorban azt is megemlítette, a kortárs erőszak elkövetőinek szülei sem úszhatják meg szárazon. Arról kevés szó esik, hogy oktatási alaptörvényben szerepel például a szülőket sújtható 30–100 ezer dináros pénzbüntetés is. Persze, tegyük hozzá, a társa testi épségét, életét veszélyeztető diák sem maradhat büntetlenül, főképp a 14 éven felülieknek drasztikusabb esetben a jogi következményeket is viselniük kell(ene). Nem csoda, hogy például a világ számos országában a kriminológusok fokozott érdeklődéssel foglalkoznak az iskolai erőszak témakörével.
Mindannyian tudunk példát mondani saját iskoláséveinkből, film- vagy olvasmányélményeinkből, vagy gyerekeink meséiből az iskolai bántalmazás típusaira. Ám amikor egy kérdőívben összesítve látjuk a különböző megnyilvánulási formáit, így, egészében tényleg sokkolóan hat, hogy hányféle kínzási, megalázási mód létezik a gyermekek, kamaszok világában is. Néhány éve magyarországi kutatók a következőképp rendszerezték a bántalmazástípusokat: fizikai erőszak jellegű (megverés, megütés; piszkálás, lökdösés; kényszerítés; fogdosás, holmi, pénz elvétele), közösségi, verbális jellegű (kirekesztés; beszólás; lejáratás tanár előtt; pletyka, hazugság; megaláztatás diákok előtt), illetve virtuális (lejárató videó megosztása; sértő tartalmú posztolás, hamis üzenet küldés). Ami a kutatókat is meglepte, az 5–8. osztályos diákok szerint a virtuális bántalmazás súlyosabb, mint a fizikai, a legkevésbé súlyosnak pedig a verbális erőszakot tartják.
Szerbiában is készültek különböző felmérések. Ám a lényeg mégis a probléma jó kezelése, megoldása. Aleksandar Markov, a Belgrádi Gimnáziumok Fórumának vezetője a minap a miniszterrel való találkozón néhány konkrét javaslattal is előállt. A fegyelmi eljárás lezárásáig ne járhasson iskolába a vétkes, amíg a fegyelmi eljárás zajlik, ne iratkozhasson át másik iskolába. Tanulószobában különítenék el ezeket a delikvenseket, hogy ne zavarják társaikat. Mint bejelentette, hamarosan petíciót indítanak, hogy a valóságshow-kat a késő esti órákban sugározzák, és a kábelszolgáltatók e műsorok sugárzása idején vezessék be az ún. szülői védelmet. Egy tévéműsor vendégeként kifejtette, az iskolákban az erőszakos megnyilvánulások megelőzésére léteznek munkacsoportok, amelyek van, ahol hatékonyan dolgoznak, másutt rosszabbul végzik a feladatukat, ám mindenekelőtt a társadalom hozzáállásának kell megváltoznia, hogy megelőzzük a kiskorúak körében jelen levő erőszakot. Felismerni és nem szó nélkül hagyni. Azt kell tudatosítani, hogy az iskolai vagy kortárs erőszak akkor is érint bennünket, akkor is kell, hogy érdekeljen bennünket, ha nem a saját gyerekünkről van szó.
