A lakosság dinár alapú megtakarítása októberben 75 millió dinárt tett ki, ami négyszer nagyobb összeg, mint 2012 végén volt, emelte ki a Nemzeti Bank a takarékossági világnap alkalmából. Kiemelték, az elmúlt egy évben, vagyis 2018 októberétől, ez év októberével bezárólag 30 százalékkal több a hazai valutában megspórolt pénz összege.
A világ takarékpénztárai még 1924-ben fel szerették volna hívna a figyelmet a spórolás fontosságára, így az év októberében Milánóban megrendezett nemzetközi konferencián 28 ország takarékpénztárainak küldöttei október utolsó munkanapját választották ki a takarékosság világnapjának. A Takarékbankok Világszervezetének (World Savings Banks Institute, WSBI) ma már több mint 80 országban vannak tagszervezetei.
Mint arra a közgazdaság rámutat, a megtakarítás (spórolás, takarékosság, gyűjtögetés stb.) egyike a pénzügyi tudatosság három alappillérének, azzal hogy a másik két pillérhez (a jövedelemhez és a befektetéshez) képest bárki számára fennáll a spórolás lehetősége. De vajon Szerbiában tényleg így van-e ez?
Ha a hivatalos adatokat nézzük, a régióban folyamatosan csökken a munkanélküliek száma, miközben nő a foglalkoztatottak száma, nőnek a fizetések is, sőt a nyugdíjak is, illetve mint ahogy már említettem is, a megtakarítás is. Tavalyi adatok szerint a szerbiai lakosság havonta 41 eurót volt képes megtakarítani. Míg a Nemzeti Bank legutóbbi adatai alapján a lakosság mintegy 52 százaléka alkalmazza a megtakarítás valamilyen formáját, átlagban 4771 dinárt képes megspórolni havonta.
De nézzük csak, miből is lehet ennyi pénzt megtakarítani.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal 2018-as adatai szerint Szerbia 6.982.604 lakost számlál, minek 51,3 százaléka nő és 48,7 százaléka férfi. A közel 7 millió lakosából 1,74 millió nyugdíjas, vagy rokkantsági nyugdíjas, és a statisztikai hivatal legújabb adatai szerint 2019 második harmadában 2.180.420 személy volt munkaviszonyban (ebbe beleszámolták a mezőgazdaságból élőket is). Így 1.728.348-an jogi személyeknél vannak alkalmazásban, 381.152-an vállalkozók, míg 70.920-an mezőgazdasággal foglalkoznak (1733-mal kevesebben, mint június végén, amikor még ez a szám 72 653-at tett ki). Egyébként a statisztikai hivatal 74 959 személyt jegyez, akiket munkaviszonyon kívül foglalkoztatnak.
A statisztikai hivatal októberben közzé tett adatai alapján ez év augusztusában a bruttó átlagfizetés 74.768 dinár volt, azzal, hogy a vállalkozók és alkalmazottaik bruttó átlagfizetése 40.682 dinárt, míg a közszférában dolgozóké pedig 83.688 dinárt tett ki. A közszférában szeptemberrel bezárólag 599.247-en dolgoztak, legtöbben az egészségügyben és a szociális védelemben (összesen 149.480-an), illetve az oktatásban és a kultúrában (143.887-en), míg a közvállalatokban a hivatalos adatok szerint 83.484 személyt foglalkoztattak.
Egyes adatok alapján mintegy 350 ezer ember él havonta minimális bérből, ami jelenleg nettó 28.575 dinár, de vannak, akik fizetése még ezt az összeget sem éri el. Hivatalos adatok alapján Szerbiában az átlagnyugdíj összege nettó 26.300 dinár, azzal hogy 105.650 nyugdíjas havi járandósága nem éri el a 10.000 dinárt sem. Kétszer többen, 368.102-en vannak azok, akik havonta 10.000 és 15.000 dinárt kapnak, illetve 256.000-en azok, akik nyugdíja 20.000 és 25.000 dinár közötti.
A kereskedelmi minisztérium által közzétett adatok alapján a minimális fogyasztói kosár augusztusban nettó 37.029 dinárt tett ki, míg az átlagos fogyasztói kosár ennek majdnem kétszeresét 71.481 dinárt.
Summa summarum: figyelembe véve a számadatokat, a napi kiadásokat, az egyre magasabb kommunális díjakat, az élelmiszerárakat és a havi járandóságokat, kiderül, hogy Szerbiában a megtakarítás nem a gyűjtögetés egy formája, hanem a túlélésé. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy egy átlagember, attól függetlenül, hogy a magánszektorban, vagy a közszférában dolgozik-e, esetleg nyugdíjas-e, hogyan és milyen lemondások mellett képes havonta több, mint 4000 dinárt félretenni.
