Január elsejétől mindenkinek, aki szennyezi a környezetet, környezetvédelmi illetéket kell fizetnie. Éves szinten ez 1200 dinárt jelent majd a magánszemélyek esetében, de a nagyvállalatok esetében akár kétmillió dinárra is rúghat az illeték összege. Az új illetéket a kormány jóváhagyásával úgy képzelték el, hogy mindenki annyit fizet, amennyire szennyezi a környezetet.
Az adóterhekkel kapcsolatos újdonságokat a néhány hete, a parlament által elfogadott, közjavak használatáról szóló törvénymódosítás írja elő. Csak azt érinti ez az illeték, aki bármilyen módon és bármilyen mértékben szennyezi a környezetét, de lássuk be, szinte minden háztartás, minden kis- és nagyvállalat környezetszennyezőnek számít.
A vállalatok esetében egyértelmű, hiszen a gyártási folyamat során számos melléktermék születik, amit a megfelelő módon kell kezelni. Már korábban is voltak erre előírások, amelyekhez a gyártóüzemek, nagyvállalatok, vagy éppen a mikrovállalatok, mezőgazdasági gazdaságok vagy tartották magukat, vagy nem. Ezért került katasztrófa szélére több kisebb folyó, patak élővilága, vagy éppen tó, mert a környezetvédelmi előírások valahogy mindig háttérbe szorultak. Ezt a területet rendezni kell, hiszen a környezetünk a legfontosabb kincsünk, például az ivóvízkészleteink egyre kisebbek, miközben Vajdaságban hatalmas gondot jelent a minőséges ivóvíz biztosítása. A téli időszakban, a fűtési idény alatt pedig, különösen a nagyobb városokban, de nincs ez máshogy a kisvárosokban, falvakban sem, szinte lehetetlen az utcán tartózkodni a füstszennyezéstől.
Ám nem csak a vállalatokat éri teher, hanem a háztartásokat is, mindazokat, akik fűtenek, vegyszereket használnak, vagy szemetet termelnek. Felmerül a kérdés, létezik olyan háztartás, amelyik nem számít környezetszennyezőnek? Azt gondolom, hogy nem, hiszen télen fűteni kell valamivel, a higiénia pedig megköveteli a különböző vegyszerek használatát, a szemét, vagyis a hulladék gyártása szinte elengedhetetlen része a hétköznapjainknak.
Eddig is létezett környezetvédelmi illeték, amit az önkormányzatok róttak ki, legtöbbször annak alapján, hogy jogi személyről volt-e szó, vagy háztartásról, ahol a négyzetmétereket vették alapul az összeg kiszámításánál. Az új környezetvédelmi illetéket azonban egységesített rendszerben kézbesítik majd, annak alapján, hogy ki mivel foglalkozik és milyen végterméket gyárt, vagyis milyen szinten szennyezi a környezetét.
A korábbi években is jelentős összeget gyűjtöttek be az önkormányzatok a környezetvédelmi illetékből. Önkormányzattól függött, hogy azt mire költötték, de sajnos az illegális szeméttelepek megtisztítása mellett (ami legtöbbször polgári kezdeményezés volt), vagy éppen a környezetvédelmi katasztrófák szanálása mellett sok esetben nem a környezetünk megóvására, a víztisztítók kapacitásának bővítésére, vagy éppen a légszennyezés csökkentésére, a hulladékfeldolgozó támogatására fordították az összeget. Az önkormányzatok saját bevételként rendelkeztek felette, és volt, hogy teljesen másra fordították a pénzt.
Sajnos az állami Zöld Alap sem járult sokban hozzá a helyzet javításához. Hogy január elsejétől, amikor jelentősen nagyobb pénzösszegek begyűjtése várható, milyen elosztásban kerül majd vissza az összeg a környezetünk megóvására? Majd kiderül, egyelőre úgy tűnik, hogy az új illeték meghatározása volt az első lépés, a pénzösszegek felhasználására a tervek még készülnek.
