Az elmúlt napok szentföldi pápalátogatása után egyesek baljós jelekről beszélnek és újból felmerül Malakiás próféciája is. Sőt Ferenc pápával kapcsolatban egyre több korábbi jelet hoznak összefüggésbe, amelyekkel azt próbálják bebizonyítani, hogy ő lenne az utolsó pápa. Azt róják fel neki, hogy megválasztása előtt villám csapott a Szent Péter-bazilikába, a kezéből elengedett békegalambokra varjak támadtak, II. János Pál szentté avatása előtt pedig egy kereszt halálra zúzott egy zarándokot.
A mostani szentföldi látogatásban is rosszat látnak egyesek, ugyanis miután a pápa vasárnap imádkozott a Születés Templomában, keddre virradóra tűz ütött ki az UNESCO világörökség részének számító templomban. Ezután a Mennybemenetel Templomába ment, majd amikor a látogatása után pár utcával arrébb a biztonsági emberek gyűrűjében arról beszélt, hogy milyen fontos a béke, zsidó szélsőségesek betörtek a templomba.
A szóban forgó jeleket másként is lehet értelmezni, kiváltképp, ha számba vesszük, hogy a villám nem Ferenc megválasztásakor, hanem Benedek lemondása után pár órával csapott bele a bazilikába. A sajtó és a közvélemény ekkor szentül meg volt győződve arról, hogy Benedekre vonatkozik a jel. Ferenc pápára csak akkor lehetett volna vonatkoztatni e jelet, ha a megválasztása után csapott volna oda a villám.
Az sem vet rá rossz fényt, hogy a kezéből elengedett békegalambokra varjak támadtak. Ugyan az eset szimbolikusan tényleg kifejezte, mi történik Ukrajnában, de a pápával kapcsolatban semmit sem jelenthetett. Érdekes megjegyezni, hogy Ukrajna nyugati részét Galíciának nevezik, Galícia neve pedig a csókából származik, és ez a madár Galícia címerállata is. A csóka pedig varjúféle (mellékesen a csóka volt a címerállata az Árpád-háznak is, Mátyásnak pedig egy másik varjúféle, a holló). Ha már mindenképpen jeleket akarunk felfedezni, akkor a békegalambot megtámadó varjú arra utal, hogy Ukrajnában az eddigi status quo-t a nyugat-ukrajnai tüntetők borították fel.
A fakeresztet, rajta a hatalmas Krisztus-szoborral II. János Pál pápa 1998-as látogatása alkalmából szentelték fel, és éppen az előtt három nappal zúzta halálra a szerencsétlen fiatalt, hogy az egykori pápát a Vatikánban szentté avatták. A kereszt egyébként nem egy hagyományos feszület volt, hanem egy kábelekkel tartott installáció, amely ahhoz hasonlóan görbült előre, ahogyan például a skorpió farka. Az olasz lapok furcsa egybeesésként meg is jegyezték, hogy a szerencsétlenül járt fiatal a XXIII. János pápa utcában lakott Lovere településen, de senki sem okolta Ferec pápát a tragédiáért.
Mindezek mellett a világvége-jóslatok hívői körében igen népszerű Malakiás próféciáival is támadják a pápát. Az ír érsek 1139-ben írt Pápák próféciája című írásában arról szól, hogy az utolsó ítéletig 112 pápa lesz. Márpedig a tavaly lemondott XVI. Benedek a 111. pápa volt a sorban 1139 óta. Malakiás II. Ince pápának küldte a pápák listájáról szóló, állítólag egy római látogatása idején történt látomásán alapuló írását. A dokumentumot 440 évvel Malakiás 1148-as halála után, Arnold de Wyon bencés szerzetes tette közzé. A pápalista minden egyházfőről rövid, rejtélyes mondatokat közöl, és a lista a száztizenkettedikkel végződik, akit „Petrus Romanus”-nak nevez, vagyis Péternek, a rómainak. A prófécia szerint ő lesz az utolsó pápa, aki után Róma városát lerombolják, és a rettenetes bíró ítélkezni fog az emberek fölött.
Malakiás néhány jóslata bevált: így például a listáján szereplő első pápa (II. Celesztint 1143-ban választották meg) tényleg a Tevere folyó partján született. A 45. pápa pedig Pregnani poklából jön majd, írta Malakiás. VI. Orbán pápa (1378-1389) tényleg Domenico Prignanóként született, és egy Nápoly melletti faluból, Infernóból (ami poklot jelent) származott.
A legtöbb tudós szerint a dokumentum XVI. századi hamisítvány. A nevek és a mottók könnyen összeállíthatók voltak a pápák családjából, keresztnevükből vagy szülőhelyükből. A későbbi pápákra viszont már nehezen lehet vonatkoztatni a jóslatokat. Csak erős kombinációval illik például I. János Pálra, hogy „fél holdas” lenne: a Malakiásnak hitelt adók szerint a pápa tényleg csak egy holdhónapnyi ideig, félholdtól félholdig volt egyházfő 1978-ban. Utódja a Naphoz kötődik majd a homályosan fogalmazó Malakiás szerint, márpedig II. János Pál pápa egy napfogyatkozáskor született 1920-ban. XVI. Benedekhez kapcsolódó Malakiás-jövendölést is találtak: a dokumentum szerint a 111. pápa, azaz XVI. Benedek mottója az „olívák dicsősége”, márpedig a bencéseknek, a Szent Benedek által alapított rendnek van olivetánus ága.
Mindenkinek magánügye, hitelt ad-e ezeknek a jeleknek. Személyes véleményem szerint ilyen jelekben hinni inkább tűnik babonaságnak, mint a kereszténység gyakorlásának. Sőt meg merem kockáztatni, hogy kártékony is, hiszen aki jeleket akar látni, az jeleket is fog látni, és minden ilyen esetet könnyen felhasználhat saját önző céljai érdekében, gondolatai, de akár tette igazolásaként is.
