A Naptemplom Rendje szektáról írt jegyzetem során rengeteg kérdés merült fel bennem. Az ember napokig, hetekig vagy akár évekig bújhatja a vallásokkal, a szociológiával, a pszichológiával kapcsolatos cikkeket, tanulmányokat, könyveket, foglalkozhat a témával egész életen át, de mindig megdöbbentő hallani olyan esetekről, amikor valamifajta vallási kultuszhoz, szektához kötődő személyek válnak meg emberségüktől, ismerőseiktől, családjuktól vagy akár életüktől.
A Naptemplom Rendjének követői 1994 őszén öngyilkosságukkal az ősforráshoz, a Szíriusz csillag körül keringő bolygóhoz való visszatérésüket kívánták megvalósítani, ahol újjászülethetnek. Az 1997 tavaszán Kaliforniában tömeges öngyilkosságot elkövető, Menny Kapuja (Heaven's Gate) nevet viselő kultusz tagjaiban a vallási tébolyt az UFO-láz generálta. Az öngyilkosságra tudatosan készültek. Rögeszméjük szerint a Hale–Bopp-üstökös mögött UFO rejtőzködött, melyben magasabb rendű földönkívüliek közelednek a Föld felé, hogy evakuálják azokat, akik méltók „az isten országára”.
Tavaly Novoszibirszkben Konsztantyiv Rudnyevet, az Asram Sambala elnevezésű szekta vezetőjét emberi és személyiségi jogokat sértő vallási közösség alapításában, nemi erőszak elkövetésében, szexuális jellegű erőszakos cselekményekben és illegális kábítószer-kereskedelemben 11 év szigorított javító-nevelő táborban letöltendő szabadságvesztésre ítélték. A 41 éves férfi 1989-ben alapította szektáját, az 2013-ra 30 ezer főre duzzadt, és Európára is kiterjedt. Rudnyev magát Szíriusz jövevényének nevezte, és tanításának lényegét a Puty duraka (A bolond útja) című könyvében fogalmazta meg. Ebben kigúnyolta a családalapítást, a gyermekek iránti vágyat, a tanulást, a munkát. Híveinek vakon teljesítenie kellett a guru kívánságait, aki azt ígérte, hogy minden feleslegestől megszabadítja őket a fénylő jövőbe vezető úton. Ha számba vesszük, hogy az UFO-misztikában a Szíriusz központi helyet foglal el, nem nehéz felismerni a közös nevezőt.
A Szíriusz a Canis Major – vagy más néven a Nagy Kutya – csillagképben található, ezért is nevezik a „kutya csillagnak”. A mi Napunknál hússzor fényesebb és kétszer nehezebb. Éjszaka a Szíriusz a legfényesebb csillag az égen, és kékesfehér ragyogása az idők kezdete óta mindig ámulatba ejtette a csillagászokat. Igen közel van hozzánk: mindössze 8,6 fényévnyire (talán ezért lehet az UFO-hívők egyik kedvence), vagyis a csillag derült éjszakákon megpillantható fénye kevesebb mint 9 éve indult útjára. Őt is magában rejtő csillagrendszere úgyszólván a szomszédunk, sőt Földről látható csillagok között látszólag ez a legfényesebb. Neve valószínűleg görög eredetű: a seirios ógörögül ragyogót, sőt perzselőt jelent. A Szíriusz az egyik legrégebbi csillagnév, melyet a görög gyökerű – nyugati – csillagászat használ.
A csillag égi mozgását az egyiptomiak, ősi görögök, sumérok, babilóniaiak és számtalan más civilizáció figyelte és tisztelte. A csillagot ezért is szentnek tekintették, és az égen való megjelenését fesztiválokkal és ünnepségekkel kísérték. A kutya csillag beharangozta július és augusztus meleg és száraz napjait, innen a közkeletű kifejezés „kutya meleg napok”. Az ősi Egyiptomban a Szíriuszt tekintették a legfontosabb csillagnak az égen, és Izisz termékenység istennővel azonosították. Az egyiptomi papok megfigyelték, hogy amikor a Szíriusz először tűnik fel az év során a hajnali égbolton – vagyis a Nappal együtt kel föl –, akkor pár nap múlva beköszönt a Nílus termékeny áradása.
Az egyiptomiak Szíriusz-kultusza számos kultúrára és szinkretikus vallásra öröklődött át. A Szíriusszal kapcsolatos misztikum és az okkult tudás folyamatosan megjelent a történelem során, és zökkenőmentesen utazott át korokon. Szimbolikája megjelenik a gnoszticizmusban, a különböző titkos társaságok okkult tanaiban – például szabadkőműveseknél –, sőt még a tarot kártyákban is. Korunkban a New Age, vagyis az Új Kor kvázi tudományos spekulációiban jelent meg, valamint az 1900-as évek elején felfedezett nyugat-afrikai Maliban élő dogon népnél, amelynek hiedelemrendszerében nem csupán kulcsfontosságú a Szíriusz – hagyományaik szerint valamikor az idők homályában a Szíriusz csillagrendszerből érkezett lények segítették őket kultúrájuk fejlődésében –, de megdöbbentően sokat is tudnak róla.
A Szíriusz így válhatott a New Age által újkori világhódító útjára lépett ezoterikus kultuszok egyik központi elemévé, méghozzá gyakran olyan kontextusban, hogy az ember onnan származik, vagy ott várja őt a paradicsom. S bár nem minden ezoterikus kultusz köz- és önveszélyes, de láthatjuk, hogy szinte minden tömeges öngyilkosságot elkövető vallási csoport tanait zavaros, bizarr, sokszor egymással összeférhetetlen vallási elemek és áltudományos okkult tanok gyúlékony elegye jellemezi.
