Nehéz bármit is írni a franciaországi vérengzések után, hiszen a Charlie Hebdóról már mindent megírtak. A támadás után sokan tollat ragadtak, sokan együttérzésüket fejezték ki és arról adtak tanúbizonyságot, hogy a szólás szabadsága, a hitről való szabad beszélgetés, az egyet nem értés szabadsága, a vita szabadsága – ez a szabad, demokratikus politika kulcsa. Sokan pedig azt vetették a francia szerkesztőség szemére, hogy „maguk keresték a bajt”, ugyanis a szatirikus lap karikatúrái a vallásokból csinálnak öncélú, kicsit sem vicces blaszfémiát.
Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a Charlie Hebdo melletti tüntetések, a társadalmi szolidarizmus a „vallási” fanatikusok malmára hajtja a vizet, lehetőséget ad a radikális iszlamistáknak, hogy „igazolják” tanaikat a fiatal és fogékony muszlim fiatalság körében. Ezzel szemben a kilencvenkilenc százalékban muszlimok által lakott Törökország egységesen ítélte el a terrortámadást. Abdullah Gül volt köztársasági elnök hivatalos oldalán megjelent nyilatkozatában a muszlim közösség minden tagját a támadás elítélésére hívta fel, és kijelentette, hogy a terrorizmus egyetlen vallással sem egyeztethető össze.
A terrorizmus célja a félelemkeltés és ezen keresztül az erősebb fél ballépésre kényszerítése. A muzulmán közösségek szerint a párizsi támadók nemcsak az iszlám vallást gyalázták meg, de veszélybe sodorták az Európában élő muszlim embereket is. A puszta adatok szerint az elmúlt tíz évben Európában 89 embert öltek meg iszlamista szélsőségesek, ideértve a 2005-ös londoni robbantások áldozatait is, ezzel szemben egyedül Franciaországban 2012-ben 665 ember lett gyilkosság áldozata. Ennélfogva a párizsi terrortámadás valódi veszélye a túlreagálás, amely megmutatkozhat a sokszor értelmetlen, esetleg ellentétes hatást kiváltó biztonsági intézkedésekben, a szabadságjogok korlátozásában, az európai muszlimokkal és arabokkal szembeni intoleranciában. Ne feledjük, 2001. szeptember 11-e egyik következménye az lett, hogy a muszlim vallásúakat potenciális terroristaként kezdték el kezelni a hatóságok. Emellett a szeptember 11-i merénylet után négy nappal Arizonában egy magát patriótának tartó személy lelőtt egy szikh embert, pusztán azért, mert turbánt hordott és szakállas volt, holott ha bárki tud valamit a szikh vallásról, az igazán tudhatja, hogy az iszlám az ősellenségük. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nem lenne indokolt a különböző biztonsági intézkedések megtétele.
A terrortámadás állítólagos oka az volt, hogy a karikaturisták kifigurázták Mohamed prófétát. Sokan azonban nem tudják, miért is blaszfémia Mohamed – nem csupán karikatúrája, hanem egyáltalán az – ábrázolása. Az ok a bálványimádat elkerülése, amely az iszlám szülőhelyeként számon tartott arab térségben igen jellemző volt. Az iszlám tanítás ennek felszámolását célozza meg. Fontos eleme az iszlámnak, hogy Mohamed ember volt, nem pedig isten, így bármiféle ábrázolása Allahhoz való hasonlóságát feltételezhetné. Állítólag maga Mohamed is tudatában volt annak, hogy ha ábrázolások jelennek meg róla, akkor megtörténhet, hogy nem emberi, hanem isteni lényként tekintenek majd rá, ezért ő maga is ellenezte ábrázolásait, azt hangoztatva: „Csupán ember vagyok, nem isten”. Érdekesség, hogy az iszlám nem csupán Mohamed ábrázolását tiltja, hanem más vallások meghatározó alakjainak megjelenítését is, tilos például Jézus ábrázolása is. Iszlám országokban az Exodus és a Noé című filmeket be is tiltották, mert héber prófétákat jelenítettek meg élő szereplőkkel.
Az iszlám alapjában véve és általánosságban is tiltja a terrorizmust, annak minden formáját, történjen az emberek vagy akár tárgyak, épületek ellen. A Korán szerint (5:32), aki megöl egy ártatlant, az olyan mintha az egész emberiséget ölte volna meg, sőt még háború idején is tilos a civileket megölni, vagy akár még egy fát is ok nélkül elpusztítani. A muszlim közösségek nem győzik elégszer elmondani, hogy nem muszlim az, aki az iszlámra hivatkozva követ el bűncselekményt. A terror szó eredetileg félelmet jelent. A terror logikája a félelem logikája. A terroristának pedig a terror a vallása.
Az iszlám vallás nem tehető felelőssé a merénylők őrjöngéséért. Az iszlamizmus – mint ideológia – kialakulásáért a nyugati gyarmatosítás a felelős. A gyarmatosított térségek közül pedig egyedül az iszlamizmus üt vissza kicsit keményebben. A mély konfliktus hátterében ott rejtőzik az a tény is, hogy a történelem folyamán egyedül az iszlám vált a kereszténység riválisává globálisan, de nemcsak vallásként, hanem hódító, birodalomépítő civilizációként is. A híveik számát tekintve ez a világ két legnagyobb vallása, és be kell vallanunk, hogy a történelem két legagresszívebben térítő vallása is.
Nehéz bármit is írni a franciaországi vérengzések után. Mindig nehéz olyan eseményekről írni, amelyben emberek haltak meg. Emberek ezrei – muszlimok, hinduk, keresztények, ateisták, arabok, kínaiak – halnak meg erőszak által naponta. A gyilkos erőszak, bárki, bárhol, bármilyen okból követi el, gyalázatos és semmivel nem igazolható.
