A világvallások és vegetarianizmus kapcsolatát vizsgálva ebben az írásomban a judaizmussal és az iszlámmal foglalkozom. A zsidó vallás szent iratai nem tiltják a húsevést, amit a hagyományok sem korlátoznak. Az ószövetségi törvények csak a tiszta és tisztátalan állatok között tesznek különbséget, valamint tiltják a vér és a dög fogyasztását. A judaizmushoz hasonlóan az iszlám is megengedi, de szabályozza a húsfogyasztást, valamint a Korán is tiltja az elpusztult állatok és a vér elfogyasztását.
A Tóra szerint csak azokat az állatokat szabad enni, amelyeknek hasított patájuk van, és amelyek kérődznek. Az összes többit tilos. Nem elég, ha az állat csak az egyik kritériumnak felel meg. A csak hasított patájúak és a csak kérődzők, mint tiltottak, név szerint fel vannak sorolva. Ezek között szerepel a teve, a disznó, a nyúl és a szirti borz. Azok az állatok, amelyek megfelelnek a „tisztaság” jellemzőinek, a következők: a birka, a marha, a kecske és a szarvas. Valamint csak azokat a halfajtákat szabad enni, amelyeknek uszonyuk és pikkelyük van. Az összes többit tilos. A tengeri állatok többsége, például a homár, az osztriga, a garnélarák, a kagylók és a rákok a tiltottak közé tartoznak. A szárnyasok közül, mivel nincsenek közös jellemzők, amelyek alapján megengedett vagy tiltott kategóriába lehetne sorolni őket, a Tóra megadja a tiltottakat, helyesebben név és fajta szerint felsorol összesen huszonnégyet, amelyek többnyire ragadozók, vagy ragadozók módjára táplálkoznak.
A Tóra emellett a természetesen elpusztult állatok fogyasztását és a nem rituális vágás – sehitá – útján megölt állatok fogyasztását is tiltja:. „Nem szabad megennetek semmiféle döglött állatot...” (5Mózes 14:21.) , „...levághatsz marhádból és aprójószágodból... úgy, amint parancsoltam néked, és egyél...” (5Mózes 14:21.) Amit ezeknek a rendelkezéseknek megfelelően vágtak le, az kóser (zsidó étkezési szabályoknak megfelelő; megbízható, kiváló ), vagyis ehető; amit nem, az tiltott. A vágás jóváhagyott módjait, a sehitát a szóbeli Tóra részletezi. Csak az eszerint vágott állatok nem veszítik el kóserságukat. A rituális vágás szabályai csak a négylábúakra és a szárnyasokra vonatkoznak, a halakra nem. Ami nem kóser az tisztátalan, vagyis tréfli (szétmarcangolt). Az állatok feldolgozásakor a hentesnek, avagy metszőnek alaposan meg kell vizsgálnia a húst, a fakóság, beteges szín, belső sérülések, törött végtagok ugyanis általában azt jelentik, hogy az állat a zsidó törvények szerint tréfli.
Az iszlám a disznóhúson és a véren kívül elutasítja az alkoholt, a kábítószereket, a ragadozó, a mérges vagy tisztátalan állatok és az állati hullák fogyasztását. Hagyományuk szerint a sertés kimondottan tisztátalan állat, mivel fogazata alapján mindenevő, tápláléka is szennyes, és ezt építi be szervezetébe. Törvényeik szerint nem kívánatos, hogy az ember testének építőanyagát ilyen tisztátalan alkotórészek alkossák. Ugyanezért nem szabad ragadozó vagy mérges állat húsát fogyasztani. Az iszlámban tiltott azoknak az állatoknak a fogyasztása, amelyek korábban állati eredetű anyagot tartalmazó tápon éltek, ugyanígy tilos a vért tartalmazó ételek fogyasztása (felvágottak, szalámik). Halak fogyasztásánál nincsen megkötések. Hasonlóan a kóser ételekhez, a halal (törvényes) termékek sem tartalmazhatnak sertéshúst, sőt zselatint, ecetet és alkoholt sem. A zsidó étkezési szokások tiltják a hús- és a tejtermékek összekeverését, sőt egymás után sem ehetik. Tejtermék után húst félóra elteltével lehet fogyasztani, sőt a zsidó háztartásokban külön kell tárolni a húsos edényeket, és külön a tejeseket.
A két vallás étkezési szokásainál a társadalomban a legtöbb megütközést az állatok levágása jelenti. Az Európai Unió elvileg előírja, hogy az étkezésre szánt állatokat a vágóhidakon elkábítsák, mielőtt megölnék őket, de kivételt tesz a zsidó kóser és az iszlám halal vágással, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága vallási jognak tekint. A két vallás egyértelműen tiltja az állatkínzást, hagyományaik szerint pedig a rituális vágás biztosítja, hogy az állat a lehető legkevesebbet szenvedjen. A kóser vágás előírásai kategorikusan, a halal az esetek túlnyomó többségében megköveteli, hogy a leölendő állatok az eszméletüknél legyenek, amikor levágják őket, mivel a rituális vágás másik célja, hogy minél több vért eltávolítsanak a húsból. A zsidó hívők szerint a kábítással az a gond, hogy csak egészséges állat húsa lehet kóser, ez azt jelenti, hogy csak azé, amelyik még legalább egy évig elélt volna, a sokkoló pedig olyan idegrendszeri károsodást okoz, hogy tréfli lesz tőle az állat.
A következő sorok a gyengébb idegzetű személyek szára felkavaróak lehetnek. A kóser vágás szerint a sakter, vagyis kóser metsző egyetlen vágással átvágja a nyaki ütőeret és a nyelőcsövet, így az agy nem kap vérellátást, és másodperceken belül bekövetkezik a halál. Érvelésük szerint, ha utána még mozdul az állat, az már csak az idegek rángása, fájdalmat már nem érez. Az iszlám törvényei szerint az állatok nyakát egy rendkívül éles késsel, egyetlen, egészen a gerincig ható vágással kell levágni úgy, hogy az azonnali halálhoz vezessen, és az állat teljes mértékben kivérezzen. A gerincoszlopot nem szabad elvágni, mert a művelet közben megsérülhetnek a szívhez tartó idegszálak, ez szívleálláshoz vezet, amely a vér megrekedését okozza az erekben. A vágás során a személynek, aki elvágja az állat torkát, pontosan Mekka felé kell néznie, az állatokat pedig imámnak kell megáldania a vágás előtt. Mivel a kóser vágás gyakorlatilag megegyezik a halal vágással, a muzulmán hívők ilyen módon feldolgozott húst is fogyaszthatnak.
Ezt az évezredes hagyományt az állatvédő szervezetek egy része kínzásnak tartja, és nagyrészt az ő követeléseikre több EU-s tagállam betiltotta az ilyen vágást. Ezzel szemben sokan vitatják, hogy ez a módszer valóban több szenvedést okoz-e, mint az elektromos árammal történő letaglózás.
