Vége a farsangi időszaknak és hamvazószerdán megkezdődött a keresztény egyház negyvennapos böjtje. Ferenc pápa szerint a keresztények, különösen a Nagyböjtben, arra kaptak meghívást, hogy hitelesen éljék meg az Isten és az embertárs iránti szeretetet. A szentatya az egyház fejeként e szavakat nap mint nap meg is éli. Nemrég megnyitott egy ingyenes borbélyüzletet a szegények számára, megtérésre szólította fel a szervezett bűnözés képviselőit, nemcsak Angel Merkel német kancellárt, hanem az ukrán püspököket is fogadta, meglátogatta a város peremén élő menekülteket, valamint reformot készül átvinni a Római Kúriában.
Ferenc pápa és a Vatikán fáradhatatlanul dolgozik, amelyről a sajtó is rendszeresen beszámol. Ilyen esemény volt, amikor a római Gergely Egyetemen a múlt héten bemutatták, majd felavatták a Kiskorúak Védelmére létrehozott centrumot. A Gyermekvédelmi Központot eredetileg Münchenben teremtette meg 2012-ben Hans Zöllner fiatal német jezsuita, aki a római Gergely Egyetem Pszichológiai Tanszékének, az Ulmi Orvosi Egyetem Gyermekek és Serdülők Pszichiátriai Karának, valamint a München-Freisingi Érsekség támogatásával hozta létre az intézményt. A német kezdeményezés a kiskorúak elleni szexuális visszaélések átfogó megelőzését szolgálja, mely indulásakor A gyógyulás felé és a megújulás címmel tartott egy nagyszabású szimpóziumot.
A gyermekvédelmi intézmény Rómába történő áthelyezése, melyre januárban került sor, nagyobb hatékonyságot szeretne adni a központnak, továbbá összekapcsolódna a Szentszék intézményeivel, melyek a kiskorúak elleni visszaélések jelenségével és megelőzésével foglalkoznak. A központ olyan képzési programokat szervez, mely a sokrétű interdiszciplináris kutatás mellett a doktori fokozatok megszerzését is szolgálja, továbbá nemzetközi konferenciákat szervez a visszaélések megelőzésére és a sérültek gyógyítására.
A központ bemutatása előtt egy héttel a kiskorúk védelmére létrehozott pápai bizottság tartotta meg első ülését. A bizottságot Ferenc pápa hozta létre múlt év márciusában azzal a céllal, hogy javaslatokat tegyen és kezdeményezéseket indítson a szabályok és az eljárások javítására a kiskorúak és a sérülékeny felnőttek védelme terén. A pápa magasan képzett és ezen a téren elkötelezettségükről ismert személyeket hívott meg a testületbe, többek között pszichológust, pszichiátert, szentszéki nagykövetet, teológust, sőt a tagok között van egy volt áldozat is, akit egykor egy pap erőszakolt meg. A munkacsoportok feladata az egyházat „biztonságos otthonná” tenni a gyermekek, serdülők és sérülékeny felnőttek számára. Ezek közé tartozik az áldozatok és családjuk lelkipásztori gondozása, a nevelés, az iránymutatás a bevált gyakorlatok terén, a papi és szerzetesi képzés, az egyházi és polgári szabályok a visszaélési vádak kezelésében, az egyházban vezető pozíciókban levő személyek felelősségre vonhatósága a visszaélési vádak kezelése terén.
A bizottság és a központ annak a programnak a része, amelyet a katolikus egyház többek között az Egyesült Államokban 2002-ben, Írországban pedig 2009-ben kirobbant pedofília-botrányok után indított. XVI. Benedek pápa 2010-ben írt levelet az ír katolikusoknak, a Hittani Kongregáció pedig 2011-ben körlevélben szólította fel a világ összes egyházmegyéjét arra, hogy egy éven belül irányelveket dolgozzanak ki a visszaélések ellen. Az ENSZ gyermekjogi bizottsága tavaly februárban elégtelennek nevezte a Vatikán által a szexuális visszaélések elleni fellépésről bemutatott jelentést. Az ENSZ-bizottság véleményezését a Vatikán elfogadhatatlannak tartotta, és az egyházzal szembeni előítéletekkel magyarázta. Ferenc pápa ekkor a Corriere della Sera napilapnak adott interjúban a gyermekeken elkövetett erőszakról ezt mondta: „A katolikus egyház talán az egyetlen közintézmény, amely átláthatósággal és felelősséggel járt el. Senki sem tett többet. Mégis egyedül az egyházat támadják.”
A sajtó – és az olvasó is – jobban szereti az elmarasztaló, a „szenzációs” anyagokat, míg a pozitívabb kicsengésű történések nehezebben törnek utat maguknak. A katolikus egyház a bizottság és a központ felállításával viszont újból bebizonyította, hogy nemcsak képes, hanem szembe is akar nézni gyengeségeivel, hibáival.
