Szent Vitus (másként Vid) neve az „élet” (vita) szóból ered. Az Érdy-kódexben olvasható legenda szerint Szent Vitus gazdag, pogány családban született a harmadik században. Gyermekként megkeresztelkedett, de apja minden eszközt megragadott, hogy hitétől eltántorítsa. Mivel Vitus megvetette a bálványokat és nem akarta imádni őket, édesapja gyakran megverte. Valerianus prefektus előállíttatta a fiút, és mivel az megtagadta az áldozat bemutatását, megbotoztatta. Hite miatt többször megkínozták, ezért végül dajkájával, Kreszcenciával és nevelőjével, Modestusszal Lucaniába menekült. A legendák szerint Diocletianus császár egyszer magához kérette, hogy fiából kiűzze az ördögöt. Vid rátette a kezét a fiúra és elfújta róla a „gonosz szelet”. Mivel továbbra sem áldozott az isteneknek, ismét megkínozták és mesterével együtt tömlöcbe vetették. Éjjel a tömlöcöt nagy fényesség világította meg, láncai maguktól lehullottak. Mikor a császár ennek hírét vette, égő kemencébe dobták őket (más változatban forró olajjal teli üstbe). A legenda szerint nem haltak meg, hanem épségben kiszabadultak, ezután pedig Vitus hite erejével megszelídítette a rászabadított sárkányt, más forrásokban az oroszlánt.
Szent Vitus csontjait Fulard apát St. Denis-be vitette, onnan 836-ban Hilduin apát a Corveyi kolostorba szállíttatta. Tisztelete innen terjedt el Európa-szerte. A középkor vége óta a tizennégy segítőszentek egyike, a fiatalkori tisztaság védelmezője.
A magyar kalendárium ünnepnapját, június 15-ét a nyári napforduló napjaként és termésjósló napként tartja számon. Ha Vitus napján jó idő lesz, jó termés várható. Ha esik az eső, hibás lesz az árpa, vagy nem lesz jó a szüret. Ha a szőlő Vitus napjára elvirágzik, jó bortermés várható.
Szőlőműves szentként a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek védelmezője. Az üst – más források szerint kazán – attribútuma miatt a rézművesek is pártfogójuknak választották. Segítőszentként számos betegségben, többek között a nyavalyatörés, közismert nevén vitustánc ellen kérték a közbenjárását. Nem tisztázott, de vélhetőleg a kultikus körforgások miatt a táncosok, színészek és komédiások is tisztelik. A háziállatok patrónusa. A csehek, Prága, Szászország, Szicília és Fiume védőszentje. Szent Vitus nevét viseli Prága legnagyobb és legfontosabb katedrálisa, amely egyben a cseh állam vallási szimbóluma is. Magyarországon a Velem község fölötti Szent Vid-hegyen már a honfoglalás előtt templomot emeltek tiszteletére.
Leginkább a szláv és német területeken örvend nagy tiszteletnek és mind a mai napig a nyári napforduló szentjeként tartják számon. Alakját a források összefüggésbe hozzák a szlávok ősi főistenének, Szwantovitnak a személyével, akinek a szimbóluma a kakas volt, és egy idő után Vidnek is ez lett az ismertetője. A leggyakrabban üstben ülő fiúként ábrázolják, kezében pálmaággal, könyvvel és hollóval, sassal vagy kakassal. Ritkábban megjelenik a szász királyok védőszentjeként, hermelinnel és országalmával.
Szerbiában ünnepét a Julianus-naptár szerint tartják meg, amely a Gergely-naptár szerint június 28-ra esik. Ünnepe nagy tiszteletnek örvend, azonban nem vallásos töltete, hanem több történelmi esemény miatt. Az első fontos dátum 1389, vagyis a rigómezei csata. A szerbek jelentős hányada szerint a szerbség bölcsőjéért a mai napig folyik a harc, holott a rigómezei csatában együtt harcoltak a Szerb, a Bosnyák és az Albán Királyságok erői, zászlóik alatt pedig szerbek, albánok, horvátok, magyarok és más nemzetek is álltak. 1914. június 28-án történt a Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet, majd Németország öt évvel később ezen a napon írta alá a Versailles-i békeszerződést és jött létre nemzetközileg is elismert módon a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság. 1921. június 28. is kiemelten fontos dátuma a szerbségnek, hiszen ekkor szavazták meg és írták alá a vidovdáni alkotmányt. Ez a király által kibocsátott dokumentum határozta meg a két háború közötti Jugoszlávia alapjait egészen annak megsemmisüléséig. Slobodan Miloševićhez két június 28-ai dátum is köthető, egy 1989-es és egy 2001-es. A rigómezei csata 600. évfordulójára Milošević nagygyűlést hívott össze Koszovóban, ahol a „gazimestani beszéd” néven elhíresült szónoklatában egymillió szerb előtt jelentette be, hogy helyreállítja a szerbség egységét. Tizenkét évvel később, a Szent Vid napi alkotmány elfogadása után 80 évvel, vagyis 2001-ben ezen a napon szállították át hollandiai fogdájába a háborús bűnökkel vádolt politikust. Az utolsó dátum 2015-ös, amikor is Tomislav Nikolić szerb államfő és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke felavatta Gavrilo Principnek, a szarajevói merénylet elkövetőjének szobrát Belgrádban.
