Ferenc pápa a riói katolikus ifjúsági világtalálkozóra teljes búcsút hirdetett, amelyet mindenki megkaphat, méghozzá úgy, hogy nem is kell feltétlenül jelen lennie Brazíliában. Július 22-e és 28-a között elég csupán lelkiekben jelen lenni, a tömegtájékoztatási eszközökön követni az eseményt, és teljes búcsút nyerhetünk. Amellett, hogy a hívő katolikusoknak ez egy kitűnő hír, ez a gesztus kétségkívül a jezsuita szentatya modernitásának jele is. Annak ellenére, hogy sokan ismernek búcsújáró helyeket, és minden évben részt vesznek a településük búcsúján. Felmerül a kérdés, hogy mégis mi az a búcsú.
A búcsúról sokaknak a zsibvásár, az ütközős autó, a körhinta és az otthon készített rengeteg sütemény jut eszébe. Ez az ünnep azonban nem a település ünnepe, nem egy falunap, hanem az adott településen található templom védőszentjének emlékünnepe, amikor is búcsút lehet kapni, ami persze nem azonos a búcsúfiával vagyis a kirakodóvásárban vásárolt ajándékkal. A búcsú, vagy latin neve alapján az elengedés, a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert bűnért járó, ideigtartó büntetés elengedése. A római katolikus egyház sajátossága a búcsú, az ortodox egyház ugyanis nem ismeri el, míg a protestáns egyházak kifejezetten tagadják.
A búcsú a gyónási elégtételből önállósult. Régen az egyház a bűnösöket bizonyos ideigtartó vezeklő állapotra kötelezte, ennek részleges vagy teljes elengedése kapta az „indulgentia” vagyis a búcsú nevet. A búcsú tehát nem bűn elengedése (azt feloldozásnak hívjuk), hanem vezeklés elengedése. A bűnét már megbánt bűnösre nézve, ha meghalt, a tisztítótűz a vezeklés helye. A hivatalos szóhasználat az ideigtartó büntetés, de szabatos értelemben nem büntetésről van szó. Akinek Isten megbocsátott, azt nem bünteti, viszont a bocsánatot nyert bűnös is hordoz terheket, amelyeket bűneivel ő maga okozott, s amelyek már nem függenek akaratától, tehát nem is szűnnek meg a bűnbánattal. Tehát, bár a bűnbánat, illetve a gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, az isteni életbe, a bűn nyomai, a kialakult rossz szokások a pszichénkben, lelkünkben vagy reflexeinkben megmaradnak, s ezért van szükségünk vezeklésre, vagy halálunk után tisztítótűzre. A tisztítótűz lényege ezek szerint az emberi élet során a lélekre rakódott számtalan bűn maradékának kitisztítása, hogy Isten elé a teljesen bűntelen lélek kerüljön. A purgatóriumot a protestáns felekezetek tagadják, jóllehet ortodox protestáns nézetek szerint mégis létezik, de nem olyan, mint a katolikus purgatórium.
A katolikus egyház tanítása szerint az egyház Krisztus kegyelméből kapta meg a hatalmat, hogy a purgatóriumbeli időt lerövidítse. A Bibliából arra következtethetünk, hogy az élők imáikkal segíthetik a holtakat, ez pedig csak akkor lehetséges, ha a mennyen és poklon kívül van olyan hely, ahol számítanak ezek az imák. Az egyház a hívők imáin keresztül Jézus Krisztus kegyelméből búcsút adhat. Ha teljes búcsút nyerünk, akkor addigi életünk purgatóriumi ideje törlődik, így sokkal hamarabb juthatunk a mennyországba. Szintén rövidíthetjük halottaink várakozását is hathatós imákkal.
Az egyház kétféle búcsút engedélyez: teljes búcsút és részleges búcsút. A teljes búcsú minden ideig tartó büntetés elengedése. A részleges búcsúval az egyház – oldó és kötő hatalmával – annyi terhet enged el, amennyit az elvégzett búcsúnyerő cselekedet a magunk érdeméből fölszámol. A teljes búcsú, a búcsúnyerő cselekedet elvégzése mindig három feltétellel jár: gyónás, áldozás és imádkozás a pápa szándékára.
Maga a búcsúnyerő cselekedet lehet egy félórás lelki olvasmányként való Szentírás-olvasás, egy félórás szentségimádás vagy egy közös öt tizedes rózsafüzér-imában való részvétel. Bizonyos napokon az egyház templomlátogatással teszi lehetővé a teljes búcsú nyerését. A templomlátogatáshoz hozzátartozik egy Miatyánk és egy Hiszekegy elimádkozása a meglátogatott templomban. Ez nem tévesztendő össze a pápa szándékára való imádkozással. Kötelező cselekedettel nem lehet búcsút nyerni, tehát a vasárnapi szentmise ilyen szempontból nem templomlátogatás. Vannak kegytemplomok, amelyekben akár mindennap lehet búcsút nyerni, de a többség hasonló, kihirdetett alkalmakkor szerzi meg, például zarándoklattal vagy egy adott templom védőszentjének emléknapján.
A leírtak szerint búcsút nyerni könnyű, de nem felejthetjük el, hogy a búcsúknak van még egy komoly feltételük: a szívből való megtérés őszinte szándéka. Ha ez nincs meg, akkor aztán imádkozhatunk, vagy olvashatjuk napi 24 órában a Szentírást, teljesíthetünk minden követelményt, a kegyelem akkor sem működik.
