Idén százéves az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. A pénzintézet történetében most először történik meg, hogy február 1-től nő kerül az élére. A világgazdaságot közvetlenül is befolyásolni képes intézményt eddig mindig férfiak vezették. Az idén 68 esztendős Janet Louise Yellen Ben Bernankét váltja, akinek eddig is a közvetlen munkatársa volt, hiszen Yellen 2010 óta a Fed egyik alelnöke. Yellent nagy többséggel választotta meg a szenátus. A szenátus január 6-án 56:26 arányban szavazta meg a piackritikusnak tartott közgazdász kinevezését. Elemzők szerint hivatalba lépése után a fő feladata lesz majd elődje mentőprogramjainak óvatos kivezetése. A szavazásról egyébként a szokatlanul zord időjárás miatt több szenátor hiányzott, ez azonban nem befolyásolta döntően a fejleményeket. Yellen ma az egyik legismertebb közgazdász Amerikában. Pályafutása során nagy hangsúlyt fektetett a munkanélküliség elleni küzdelemre és támogatta a Fed alacsony kamatláb- és kiterjedt kötvényvásárlási politikáját. Elemzői várakozások szerint a leköszönő Bernanke irányvonalával összhangban folytatja majd a tevékenységét. Rövid időn belül döntenie kell, hogyan építi le elődje gazdaságélénkítő expanzív pénzügypolitikáját anélkül, hogy komolyabb károkat okozna. A brooklyni születésű, a Yale egyetemen diplomázott közgazdász korábban a San Franciscó-i Federal Reserve Bank elnöke, fehér házi tanácsadó, majd Clinton alatt a Fed kormányzótanácsának tagja és a Kaliforniai Egyetem professzora, de tanított a London School of Economicson is. Férje, George A. Akerlof, szintén közgazdász, aki 2001-ben Joseph E. Stiglitz-cel és A. Michael Spence-szel együtt kapta meg a szaktudomány Nobel-emlékdíját. Yellen megválasztását követően Obama külön nyilatkozatban üdvözölte az új elnök kétpárti szenátusi megerősítését. „Az ország egyik legnagyobb tiszteletben álló közgazdásza, akinek személyében az amerikaiak olyan szenvedélyes pártfogóra lelnek, aki megérti, hogy a gazdaság- és pénzügypolitika végső célja az amerikai munkások és családjaik munka- és életkörülményeinek javítása. Janet elkötelezettje a Fed kettős megbízatásának, az infláció kordában tartásának, valamint egyúttal annak, hogy a munkanélküliség csökkentése és a munkahely-teremtés révén szembenézzen a legfontosabb gazdasági kihívással” – fogalmazott az elnök.
ELŐRE LÁTTA A VÁLSÁGOT?
Yellen egyik korábbi nyilatkozata szerint azért kezdett el közgazdaságtannal foglalkozni, mert érdekelte, hogyan lehetne javítani az emberek életszínvonalán. Berkeleyben az egykori közgazdasági ellenkultúra részeseként élesen bírálta a szabadpiac hatékonyságának dogmáját. Úgy vélte, a piac számára hasznos az olyan szabályozás, amely korlátozza a gazdasági növekedés zavarait, és elejét veszi a visszaéléseknek. Obama eredetileg a posztra Lawerence H. Summers korábbi vezető elnöki tanácsadót szerette volna, aki szeptemberben visszalépett, mert konfliktusba keveredett több, a megerősítésében kulcsszerepet játszó demokrata szenátorral. Yellen a demokrata párti vélemények szerint szkeptikusabban viszonyul majd a Wall Streethez, mint Summers tette volna. Fontos megjegyezni, hogy a leendő bankelnök tíz évvel ezelőtt azok között volt, akik figyelmeztették a világot, hogy az emelkedő ingatlanárakból keletkező buborék kidurranhat. Bírálói szerint viszont, a San Franciscó-i Fed elnökeként nem tett gyakorlati lépéseket a krízis megelőzése végett.
Elődje, Bernanke két négyéves ciklust töltött el a Fed élén. Közben olyan súlyos recesszióba került az amerikai gazdaság, amilyenre a múlt század 30-as évei óta nem volt példa. Irányításával az amerikai jegybank olyan programokat dolgozott ki, melyek hozzájárultak a 2008-as válság következményeinek felszámolásához. A hitelpiac befagyását követően kölcsönt folyósított a bankoknak, a rövid lejáratú hitelek kamatát pedig közel nullára csökkentette. Emellett a Fed ezermilliárdos tételekben vásárolt kötvényeket a hosszú lejáratú hitelkamatok alacsonyan tartása érdekében.
A LECKE FEL VAN ADVA
Vannak olyan állítások, miszerint a Fedben dolgozik a világ legjobb 250 közgazdászdoktora. Ez valószínűleg nem is állhat olyan nagyon távol a valóságtól, de akkor felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy a válságot senki sem látta előre. Azóta már vannak olyan vélemények, melyek szerint egyértelműen kimutatható, hogy a laza jegybanki politika pénzügyi buborékokat hoz létre, melyek rendre összeomlással végződnek. Összetett dologról van szó, de ha egy alapvető okot kellene említeni, hogy miért tört ki a válság, miért omlott össze a pénzügyi rendszer, akkor a szakemberek többsége az amerikai ingatlanbuborékot emlegeti. Az ingatlanbuborék duzzadása viszont a rekord alacsonyra levitt amerikai alapkamattal hozható összefüggésbe. A 2002–2005-ig terjedő időszakban az amerikai jegybank egészen alacsonyra, 1,0 százalékra vitte le az alapkamatot, amely alacsonyabb volt az infláció szintjénél. Ez a modern kori közgazdasági elmélet szerint egyenes út a buborékok felfúvódásához, kipukkanásához, a válsághoz. A Fed leköszönő elnöke, Bernanke a napokban azt mondta: „a növekedés továbbra sem állt teljesen helyre, de az ellenszél, a növekedést visszafogó tényezők hatása gyengülőben van.” Ez pedig azt jelenti, nem tipikus vészhelyzetben, de reális kockázatok mellett adja át a kormányzást.
Nem csak a Fed közgazdászai nem jelezték a veszélyt, de a Nemzetközi Valutaalap a válság kitörése előtt nem sokkal olyan publikációt jelentetett meg, melyben az állt: a kockázatok csökkennek a világgazdaságban. A JP Morgan bankház pedig az amerikai gazdasági növekedés iramának gyorsulását prognosztizálta három nappal a Lehman Brothers összeomlása előtt.
A decemberi adatok szerint csupán 74 ezer állás jött létre az amerikai gazdaságban, pedig sok adat arra utalt, hogy az év végén gyorsul a növekedés. Ez nyilván jól feladja a leckét a jegybanknak, mely a buborékképződés veszélye miatt egyre kevésbé élénkítheti a gazdaságot. Az utóbbi napokban emelkedni kezdtek az államkötvényhozamok is, mert a befektetők arra számítanak, hogy a Fed folytatja a mennyiségi lazítás politikájának kivezetését. A nyílt piaci bizottság arról döntött, hogy havi 85 milliárd dollár helyett „csak” 75-öt pumpál a gazdaságba. Elemzők korábban úgy vélték, az év végéig az egész program megszűnik. Olyan találgatások is megjelentek, hogy a Fed kivár, és majd csak márciusban – amikor Yellen átveszi hivatalát – számíthatunk újra a nadrágszíj meghúzására. A mennyiségi lazítás jövője valószínűleg az újabb adatoktól függ. A Fed számára valószínűleg döntő szempont lesz, hogy az infláció továbbra is alacsony. A foglalkoztatás pedig decemberben lehet, hogy csupán a szokatlanul hideg idő miatt nem bővült a várt mértékben.
