Talán még sikertörténetként is tekinthetünk a tényre, miszerint a napokban megérkeztek az Amerikai Egyesült Államokba az első Szerbiában gyártott Fiat típusú személygépkocsik. A gazdasági és pénzügyminisztérium államtitkára szerint ez csak a kezdet, a jövőben havi 3000 autót szállítanak majd a tengeren túlra. Emellett komoly esély van arra is, hogy hamarosan Szerbiában hozzák létre Európa második legnagyobb félvezető gyárát. Mindezek nyilván olyan információk, melyek valós alapja tagadhatatlan, minek nyomán a kívülálló úgy tekinthet ránk, mint stabil gazdasággal és jó perspektívákkal rendelkező országra.
A közelmúlt egyik vezető gazdasági híre mindenképpen az, hogy a baltimore-i kikötőbe megérkezett az első, 3200 Fiat 500-L gépkocsikontingens Kragujevacról. Az autókat az Egyesült Államok egész területén forgalmazzák majd. A kikötőben rendezett alkalmi ünnepségen Vladimir Petrović, Szerbia washingtoni nagykövete megjegyezte: meggyőződése, hogy a Fiat 500L export-projektuma sikeresebb lesz a ma már legendásnak számító – 23 évvel ezelőtti – Yugo kivitelénél. Az egykoron az évszázad üzletének nevezett Yugo – Amerika projektumra ma már az olyan „szakállas” viccek felidézésével emlékezünk, mint pl: Miért van a Yugón hátsó ablakfűtés? Hogy ne fázzon a kezed, miközben tolod. Vagy a másik: Duplázza meg Yugójának értékét! Tankolja tele.
Mindez természetesen némi optimizmusra adhat okot. Ugyanakkor a rideg valóság az, hogy mindezek ellenére egyre súlyosabb gazdasági válságban vagyunk, miközben ezen felül még a hatalmas belső és külső kiegyensúlyozatlanság következményeivel is szembe kell nézni. A sokat emlegetett makrogazdasági stabilitást nem sikerült megvalósítani, sőt a költségvetési hiány jóval nagyobb a tervezettnél. A 2010-ben és 2011-ben produkált gyenge növekedés után tavaly recesszióba kerültünk, amihez több tényező alakulása is hozzásegített. Az időjárás következtében a mezőgazdaságban is csökkent a termelés, de jelentős csökkenés volt tapasztalható vaskohászatban és más ágazatokban is. Közgazdászok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) véleménye szerint is korlátozni kellene a közfogyasztást, le kell faragni a költségvetési kiadásokból és egyéb „rossz mellékzöngéjű” intézkedéseket kellene végrehajtani. A gazdaságpolitika mozgástere egyébként igen korlátozott, a helyzetet pedig jelentősen súlyosbítja az elképesztően nagyarányú és növekvő tendenciát mutató munkanélküliség. A legfrissebb adatok már nem ijesztőnek, hanem egyenesen horrorisztikusnak mondhatóak: naponta 500 munkahely szűnik meg Szerbiában, a munkanélküliségi ráta pedig lassan (hivatalosan is) eléri a 30 százalékot. Míg az év végén a hivatalos nyilvántartások szerint Szerbiában 762 000 volt a munkanélküliek száma, ez már február végére elérte a 790 000-et. A valóságban ez azt jelentheti, hogy a munkanélküliek száma meghaladhatja az egymilliót is.
TOVÁBB NŐ A MUNKANÉLKÜLISÉG
A Szerbiai Munkaadók Uniója olyan adatok birtokába jutott, hogy a még működő vállalkozások mindössze 15 százaléka tervezi az év végéig újabb munkaerő foglalkoztatását, ugyanakkor több mint a felének nem titkolt szándéka az év végéig a foglalkoztatottak számának csökkentése. Nem kell nagy matematikusnak lenni, ha ki szeretnénk számolni, hogy mit is jelent ez majd a munkanélküliek számának alakulást illetően a továbbiakban. Még több lesz a munkanélküli. Vállalkozások szűnnek meg folyamatosan, a kisszámú új vállalkozás pedig a gépesítés és automatizáció következtében csak elenyészően kevés új munkahelyet jelent. A munkáltatók jóformán egyöntetű véleménye szerint egyébként Szerbiában nem érdemes a termelésbe befektetni. Az egyik, több mint száz személyt foglalkoztató üzem tulajdonosa például arra panaszkodik, nehezen tudja megvalósítani az évi hárommillió eurós forgalmat, ami a cég nyereségességének a határát jelenti, míg például egy „sima”, pusztán közvetítéssel foglalkozó behozatali cég két alkalmazottal valósít meg ugyanakkora forgalmat. A „tisztességtelen” konkurencia, a szürkegazdaság jelentős százalékban kiszorítja a még kevés legálisan működő vállalkozást a piacról. Bizonyos szolgáltatások terén különösen jól megfigyelhető ez a jelenség is.
CSÖKKENTIK A NYUGDÍJAKAT ÉS A BÉREKET?
A Nemzetközi Valutaalap szerbiai missziója arra figyelmeztetett, hogy ilyen tempóban haladva Szerbiában a költségvetési hiány az év végéig meghaladhatja a nyolc százalékot is. Nem tartozunk (még) a súlyosan eladósodott országok közé, de az IMF arra is figyelmeztet, hogy ha sürgősen nem változtatunk a költségvetési politikán, a köztartozás eléri és meghaladja a 65 százalékot GDP arányosan. Tisztségviselőink nyilatkozatai szerint egyébként a Nemzetközi Valutalappal országunk csak elővigyázatossági keretszerződést szeretne aláírni, nincs szó klasszikus értelemben vett hitelszerződésről. Tény azonban, hogy a büdzsében egyelőre a kiadások jócskán meghaladják a bevételeket, amit valamiből fedezni kellene. A jegybank kormányzója szerint, Szerbiának ebben a helyzetben csupán elővigyázatossági hitelszerződés kell, ami azt jelenti, hogy a valutaalap csak tanácsadói és felügyeleti szerepet töltene be, amivel azt az üzenetet közvetítené a külföldi befektetők felé, hogy hazánk befektetésre ajánlott, biztos ország.
A jegybank kormányzója szerint a közel 11 milliárd eurót kitevő devizatartalék elegendő az ország nyolc havi teljes áru- és szolgáltatásimportjának fedezéséhez. A legnagyobb devizakiáramlás Szerbiából egyébként az elmúlt időszakban a Londoni Klub hitelezőinek járó, 305,4 millió euró értékű adósság lejárati idő előtt való törlesztése volt, ezt követően 72 millió euró fizettek a külföldi hitelek esedékes törlesztésére, végül 274 millió eurót kellett kifizetni a kereskedelmi bankok devizalehívásai alapján. Az állam legnagyobb devizabevétele – 42,4 millió euró – az államkötvények eladásából, valamint az összesen 25 millió euró értékű kölcsönfelhasználásából és adományokból származott.
Gazdasági elemzők szerint a mintegy 300 millió euró értékű törlesztés csupán csepp a tengerben, mert az állam kölcsöntörlesztési kötelezettsége ebben az évben eléri a 4,5 milliárd eurót. Szerbia az utóbbi nem egész egy év alatt 3,9 milliárd euróval növelte adósságát. Ha ez a tendencia folytatódik, az elkövetkező három évben az államadósság a kétszeresére növekedhet. A szakértők figyelmeztetnek, ha nem kerül sor sürgősen a mindig népszerűtlen megszorító intézkedések bevezetésére, gyorsan csőd közeli állapotba kerülhetünk. Sokan vélekednek úgy, hogy a jelenlegi helyzetben már a fizetések és nyugdíjak befagyasztása sem lesz elegendő, hanem rövidesen csökkenteni kell a nyugdíjakat és a közszféra béreit is Szerbiában.
