„Miután felháborodtak azon, hogy nap, mint nap elkobozzák asztalaikról az árut, a kisbajmoki piac árusai ellenszegültek a rendőrség és a felügyelőség ilyen irányú kísérletének, emiatt pedig az egyes csarnok egy rövid ideig le is volt zárva.” Ez a hír a múlt héten jelent meg az egyik szabadkai hírportálon. Maga az akció pedig szintén letűnt időket idéz. Még emlékszem, a kilencvenes években gyakran megtörtént, hogy az illetékes karhatalom megjelent a helyszínen, lezárta a piac bejáratait és az árusoktól is elkobozta portékáikat, de a látogatóktól is azt, amit vásároltak. Az indok egyszerű volt: nem tudtak számlát felmutatni a vásárlásról.
Sokszor írtam már a szabadkai ócskapiacról és sajnos még sokszor fogok is. Azért, mert az itt zajló tevékenység, az a tény, hogy nyüzsögnek a vevők és az árusok is, életszínvonalunk mutatója.
Az idősebb generáció tagjai, no meg mindazok, akik életvitelükből kifolyólag nem járnak gyakran a városközpontban, nem is tudják, most hol milyen üzlet van. Emlegetik az egykori Standard áruházat, a Čeliket meg a többit. (Mondjuk az is egy külön történet, hogy a városban szinte semmilyen üzlet nem működik, a legtöbb üzlethelyiség üresen tátong és rajta van a kiadó tábla.)
Tehát, azt gondolom, az ócskapiac a társadalmi jólét kórképe. Ha kinn a piacon, meg a város egyik nagy bevásárlóközpontjában a tízszázalékos engedményes napon egy tűt nem lehet leejteni, az pont annak a jele, amiben élünk. A nélkülözésnek. Annak, hogy minden család igyekszik a lehető legolcsóbban kijönni.
Ha pedig az állam eléggé bölcs, akkor ezt a „csapot” legalább békén hagyja. Fogadjuk el és bízzunk a kormányfőben, hogy egy-két éven belül itt munkahelyek tízezrei létesülnek. Adja isten! De az embereknek addig is élniük kell valamiből. Ezt a „csapot” már csak azért sem szabad elzárni, mert ha az átlagember itt sem tud valamennyit megtakarítani, akkor tényleg nem lesz neki mit enni és a szociális elégedetlenség a robbanásig feszül.
Ezért nem is értem, miért kell már megint ezeket az árusokat zaklatni, akik télen-nyáron, mínusz tízben és plusz negyvenben is ott állnak kinn és a vevőkhöz hasonlóan túlélni próbálnak. Vannak olyan arcok, akiket 15–20 éve látok kinn. Mivel a legális munkaerőpiacra nem fértek be, ezért itt dolgoznak. Ismétlem: dolgoznak. Nem lopni járnak.
Értem én, hogy vissza kell szorítani a szürkegazdaságot és minden létező dinárt be kell söpörni az államkasszába. De ahogy a tízszázalékos bér- és nyugdíjcsökkentésről kiderült, hogy az a költségvetési hiány csekély részét oldja meg, képzeljük el, mennyit oldanak meg, ha egy-egy eladótól elkoboznak pár kiló kolbászt meg felvágottat. Szinte semmit. Ellenben tönkrevágják az embert, aki nem jókedvében áll a piaci asztal mögött és a legendákkal ellentétben nincs neki 30 munkása és 50 asztalbérlete.
Korábban is olvastam már, hogy a kereskedők és a hentesek panaszkodtak, hogy a piacon található magyarországi áru miatt visszaszorul a forgalmuk. Azt tudjuk, hogy a bevásárlóközpontok árréseiket titokban tartják. De vegyünk csak egy példát: a minap egy terméket, amely az egyik ilyen „megamarketben” 480 dinárba kerül, a piacon 260 dinárért vásároltam meg. A piaci 260 dinár még áfával együtt is durván 300 dinárra jön ki és nyilván van rajta árrés, hisz a piaci árus sem ingyen dolgozik. Na, most ebből következik, hogy a 300 és a 480 dinár közötti rész az árrés. Most akkor ki is a kártékonyabb?
A másik dolog: az adóhivatal időről időre nyilvánosságra hozza a legnagyobb adósok listáját. Ha már a szabadkai piacról van szó, nézzünk szabadkai példát. A június 30-án kiadott lista szerint az ötszázas lista előkelő hatodik helyén a szabadkai Simex vállalat áll, amelynek adóhátraléka közel 900 millió dinár(!). (Akit a teljes lista érdekel, itt találja: http://www.poreskauprava.gov.rs/biro-za-informisanje/novosti/1018/spiskovi-najvecih-duznika-na-dan-30062014-godine.html) Ez euróban is legalább nyolcmillió. Arról viszont nem hallottam, hogy ennek a vállalatnak a tulajdonosához betértek volna a rendőrök és a felügyelők. Persze, majd biztos erre is sor kerül, csak előbb le kell számolni a kártékony ócskapiaci csempészekkel…
