Sipos F. Tamás lett a Cipő halála után a zenélést némileg módosított néven, Republic 67-ként folytató formáció énekese. Na de ki ő? – kérdezték nem kevesen a hír hallatán. Azt hiszem erre nagyon könnyű választ adni.
„Ladies and gentlemen… this is Trabant Limousine.” Így már ismerősebb? Igen, a nyolcvanas évek vége egyik sikercsapatának, az Exoticnak volt a frontembere, igazából tegnapig, hiszen a zenekar aktív volt a kétezres években is, noha újat nem alkottak.
Sipos F. Tamás 1964. február 23-án született Budapesten. Édesapja állami kiküldetése miatt egyéves korában Párizsba kerültek, itt élt ötéves koráig, amiből kifolyólag először franciául tanult meg beszélni. Ebből később komoly gondjai voltak, mert az iskolát már Magyarországon kezdte el, de kezdetben csak törte a magyar nyelvet. Iskolai évei alatt gitározott, szolfézsre járt, kardvívással foglalkozott.
Azután, 1976-ban édesapja újabb külföldi kiküldetést kapott, Rómában lett katonai attasé, így az egész család odaköltözött. Hetedikbe íratták be, olaszul egy szót sem tudott, emiatt saját bevallása szerint befelé fordult. Olaszországban találkozott a rockzenével, a Kiss és a Uriah Heep lemezei voltak az első élményei. Az érettségit már otthon tette le, ekkor már leginkább a zene kötötte le a gondolatait, a középiskolában négy társával megalakította első zenekarát a The Brokiest, ezzel a Beatles-hez hasonló zenét játszottak, bár, ahogy írja, zenélni nem nagyon tudtak, de hát a lányoknak bejött a dolog…
A gimnázium után a Malévnél volt jegykezelő, amit nagyon nem szeretett, majd egy heavy metal zenekar, a Démon tagja lett, de ezt gyorsan otthagyta, mert nem az ő világa volt. Kitanulta a fogtechnikusi szakmát, zenei téren pedig a metál után egy reggae zenekar következett, itt már énekes volt. Jött az Ekg nevű westcoast együttes, innen kirúgta őt a zenekar vezetője „higany mozgáskultúrája” miatt. Újabb zenekart alakított, ez volt a Kairo, majd nem sokkal később találkozott az Exotic-kal, innen pedig már a történet a nagy nyilvánosság előtt zajlott tovább. Két év után lettek annyira ismertek, hogy fel kellett adnia fogtechnikusi szakmáját.
Az akkor állami lemezkiadónál először egy kislemezt készítettek, ugyanis az volt a próba. Ebből ötezret kellett eladni, hogy jöhessen a nagylemez. Így is történt, még abban az évben megjelent első albumuk a Holdfénytánc, rajta olyan dalokkal, mint a 24/24, az Ébresztő Paganini, vagy a Nézz rám tizedes, amelyet a későbbi években itt nálunk is, a rokonság az unalomig küldözgetett a zenés üdvözletekben a bevonuló kiskatonáknak. Az áttörés azonban a második lemezzel jött, egy évvel később, ezen szerepelt a zenekar és Sipos F. védjegyévé avanzsált Trabant című dal is. Három sorlemez jött, 1990 és 1992 között, a Vadnyugat, a The Song of Freedom és a Megveszlek kilóra Amerika, szintén jó kis popdalokkal, majd 1992 végén a zenekar bejelentés nélkül feloszlott.
Sipos F. szólistaként folytatta, producerként Pierrot dolgozott vele. Új stílussal, új fazonnal jelentkezett, ebben a szellemben jelent meg 1993 őszén a Buli van című lemez, amelynek címadó dala nem csak sláger lett, maga a lemez 1994-ben a harmadik legnagyobb példányszámot produkálta, ő meg megkapta a Bravo magazin Otto nevű díját. Ezzel ő lett az első magyar zenész, aki ilyen elismerést kapott.
Szólókarrierjét 1997-ig folytatta: Nincs baj, baby (1994), Táncolj playboy (1995), Jó ez a hely (1996) és Boogie-woogie (1997). Időközben egy közös kislemezt is készített Pierrot-val. Az Ez egy ilyen nyár nem más, mint Mungo Jerry In The Summertime című dalának magyar változata.
Ezután egy olyan korszak következett, amely Sipos F. saját biográfiájában nem is szerepel és nem is igazán érthető, ugyanis Siposef művésznéven a magyar igénytelen nyálzene hőscincérét, Kozsót választotta producerének. Ilyen felállásban egy feledhető album a Mindig gondolj rám! jelent meg, ami nem sok vizet zavart. Maga Sipos F. erről az időszakról ennyit mondott: „Eleinte azt hittem, hogy egy ígéretes kapcsolatnak nézek elébe Kozsóval és elkészítettük a Mindig gondolj rám! című albumot. Csalódtam benne. Úgy kezelt engem, mint egy első lemezes előadót. Madárnak nézett, ami eléggé nagy hiba volt, hiszen akkoriban már túl voltam a tizedik nagylemezemen. Kozsó egy álomvilágban él, amelyből nem hajlandó felébredni.”
2004-ben régi zenésztársaival újraindította az Exoticot, de gyakorlatilag a zenekar és Sipos F. szólókarrierjének régi dalait játszották, új lemezt nem készítettek, időközben pedig barátaival megalakította a Billy Idol Tribute Bandet is, majd Cipő halála után elérkeztünk a jelenhez, amikor a Republic 67 énekese lett. A rajongók nagy felzúdulással fogadták a hírt. Az új felállás első fellépésére április 25-én Egerben került sor, a fogadtatás a kezdeti negatív hangulat ellenére pozitív volt. A YouTube videomegosztón vannak felvételek, ki-ki döntse el mit gondol a produkcióról, illetve magáról az ötletről, hogy Sipos F. énekli a jövőben Cipő dalait.
Sipos F. Tamás nős, egy fia van, Dániel.
