Kilencvenéves korában, október 31-én elhunyt Sir Thomas Sean Connery, akit már éltében is sokan színészlegendának tartottak. Ő volt az eredeti James Bond, de más nagy sikerű alkotásokban is játszott, egyebek közt a Marnie, A gyilkosság az Orient Expresszen, a Hegylakó, A rózsa neve, az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag, a Vadászat a Vörös Októberre, A szikla és a Briliáns csapda című filmekben, valamint az ő hangján szólal meg Draco a Sárkányszívben. A filmszakma számos díjban részesítette, az Aki legyőzte Al Caponét című filmben való szerepléséért pedig 1988-ban megkapta az Oscar-díjat is, a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. A filmalkotók általában véve elég nehéz természetűnek és szókimondónak tartották, mégis örömmel dolgoztak vele együtt, mert rendkívüli színész volt.
Sean Connery szó szerint legalulról küzdötte fel magát. Edinburgh-ban született 1930. augusztus 25-én. Szegényes munkáscsaládban nőtt fel, az apja gyári munkás és teherautósofőr volt, az anyja pedig takarítónő. Gyerekként apró termetűnek számított, tiniként viszont hirtelen növésnek indult és 188 centire nyúlt. Már fiatalként arra kényszerült, hogy önállósuljon. Az élet megpróbáltatásaitól azonban nem riadt vissza, tizenhat évesen csatlakozott a haditengerészethez, de gyomorfekély miatt elbocsátották. A munkától sem félt, elvállalt szinte mindent, dolgozott tejesemberként – megismerte Edinburgh összes utcáját –, teherautósofőrként, segédmunkásként, koporsófényezőként, életmentőként, sőt aktmodellként is. Testedzésbe is kezdett, jó eredményt ért el a Mr. Univers megmérettetésen, és a labdarúgással is komolyan foglalkozott, ekkortájt úgy tűnt, hogy a sportolást profi szinten űzi majd. Ezzel kapcsolatban egy interjúban azt mondta, hogy ettől azért állt el, mert a labdarúgók harmincéves koruktól idősnek számítanak, ő pedig már huszonhárom volt. Elhatározta, hogy színész lesz, ezért egyre több időt töltött a könyvtárakban és a színházakban. Az edinburgh-i Királyi Színházban vállalt munkát, ahol a háttérben dolgozott, de mivel nagyon is szemrevaló fiatalember volt, felfigyeltek rá és elkezdett kisebb szerepeket kapni. Ahogyan pedig bővült az ismeretségi köre, lassan filmekben is megjelent.
Állítólag Sean Connery ennél többre nem is igazán vágyott, arra legalábbis nem, hogy világhírnévre tegyen szert. Ez mégis bekövetkezett, miután némi huzavona után őt választották ki James Bond szerepére. Úgy tudni, Ian Fleming író eleinte nem volt ettől elragadtatva, mert másmilyennek képzelte el James Bondot, az elmondása szerint nem egy tagbaszakadt, kaszkadőr kinézetű, munkásosztálybeli skótnak. (Ezt egyébként Sean Connery azzal viszonozta, hogy sznobnak nevezte Fleminget.) Azonban az író kedvese és az egyik producer felesége is kiállt a színész mellett, mondván, hogy nagyon is karizmatikus és erős vonzerejű. A Dr. No Sean Conneryvel a főszerepben 1962-ben jelent meg. A film történelmet írt, Sean Connery pedig meggyőzte Ian Fleminget is. Olyannyira elégedett volt az alakításával, hogy James Bondot skót felmenőkkel ruházta fel. A színész ezek után még hatszor játszotta el James Bondot, az Oroszországból szeretettel (1963), a Goldfinger (1964), a Tűzgolyó (1965), a Csak kétszer élsz (1967), a Gyémántok az örökkévalóságnak (1971) és a Soha ne mondd, hogy soha (1983) című filmekben. A Gyémántok az örökkévalóságnak után nem akarta, hogy a kém szerepébe skatulyázzák be, és azt mondta soha többé nem fog James Bond bőrébe bújni. Mivel ezt 1983-ban mégis megtette, a film a Soha ne mondd, hogy soha címet kapta. Habár több színész is megformázta James Bondot, sokaknak ő maradt az igazi.
Sean Connery politikailag nem volt pártatlan és mindig is nagyon büszkén hangsúlyozta skót származását. A brit királynő 2000-ben ütötte lovaggá, állítólag erre a címre az előtte levő években is jelölték, de elutasították, mivel túl hangosan szállt síkra Skócia függetlensége mellett. A lovaggá ütési ceremóniára végül a szülővárosában került sor, az ünnepségen pedig hagyományos skót népviseletet hordott.
Azt szokták mondani, hogy egyesek úgy öregednek, mint a tej, mások, mint a bor. Sean Conneryre az utóbbi volt érvényes, idősként sem vesztett a vonzerejéből, és figyelemre méltó szerepeket kapott. Végül 2003-ban vonult nyugdíjba, ebben az is közrejátszhatott, hogy a korábbi években megjelent filmjei nem értek el számottevő sikert. Ezután csak egy kivételt tett, Sir Billi hangját kölcsönözte az azonos című animációs filmben, mivel a karaktert róla mintázták.
Sean Connery kétszer nősült. Első feleségétől született meg a fia, Jason Connery, aki szintén színészi pályára lépett. A nyolcvanas években a Robin of Sherwood című sorozat harmadik évadában láthattuk Robin Hoodként, miután Michael Praed otthagyta a sorozatot. Jason Connery ezt a szerepet annak is köszönhette, hogy korábban az apja is megformázta Robin Hoodot, az 1976-os Robin and Marian című filmben, amely az idősödő tolvajlegendára összpontosít. A későbbiekben Sean Connery még egyszer megjelent a sherwoodi erdőben, 1991-ben, ezúttal Richárd királyként a Robin Hood, a tolvajok fejedelme című filmben. Érdekes összefonódás az is, hogy az 1990-es Ian Fleming titkos élete című filmben Jason Connery játszotta Ian Fleminget. Sean Connerynek egy unokája van, a huszonhárom éves Dashiell Connery, aki nagyapjához és apjához hasonlóan színészi vizekre evezett. Eddig két, az apja által rendezett filmben jelent meg. Sokak szerint, ha a nagyapja tehetségének csak a felét örökölte, nyert ügye van a filmvilágban.
